Megjelent az új készpénztörvény! Milyen kötelezettségekkel kell számolniuk a cégeknek?
Ismertetjük azokat a részletszabályokat, amelyeknek július elsejétől meg kell felelniük a vállalkozásoknak.
A tárca új törvénnyel vetne béklyót a bonyolult matematikai modellekkel szuperszámítógépeken futtatott "nagyfrekvenciás kereskedelemre", ami egyre inkább a tőzsdei kereskedelem gerincét alkotja és másodpercek alatt képes hatalmas nyereségeket lefölözni - vagy akár az egész piacot az egyensúlyából kibillenteni.
A DJIA-30 index 2010 májusában például egy alkalommal néhány perc alatt ezer pontot veszített értékéből, majd perceken belül vissza is nyerte azt. Egy ilyen "tüske" bármikor kiütheti a kisbefektetők kezéből az olyan indexhez, vagy árfolyamhoz kötött származékos eszközökben elhelyezett befektetéseiket, amelyek valamely határérték átlépésekor automatikusan elszámolásra kerülnek. Még akkor is, ha percekkel később helyreáll az eredeti állapot.
Az nem bizonyítható, hogy az ilyen tüskéket a nagyfrekvenciás kereskedők maguk idéznék elő, az viszont tény, hogy az általuk lebonyolított ügyletek nagyságrendje nagyban felerősíti azok amplitúdóját.
A nagyfrekvenciás kereskedelem azonban nem csak emiatt kelt aggodalmakat a befektetői érdekeket védő szervezetek körében. "Alapjában véve igazságtalan, ha valamely piaci szereplő pusztán technológiai fölényével szerezhet előnyt magának a többivel szemben" - mutatott rá Jürgen Kurz, a német értékpapír tulajdonosok érdekvédelmi szervezete, a DSW (Deutsche Schutzvereinigung für Wertpapierbesitz) képviselője.
És valóban, a számítógépek lehengerlő technológiai fölénnyel bírnak: másodpercek milliomodrésze alatt tudnak eladási vagy vételi döntéseket hozni, illetve a legkülönbözőbb kereskedési platformok árfolyamainak összehasonlításával a legkisebb eltéréseket is képesek lefölözni.
Fennáll annak a gyanúja is, hogy a nagyfrekvenciás kereskedők a nagy intézményes befektetők kijátszásával károsítják meg azok ügyfeleit. Nagy tételek után kutakodva kikémlelik például a tőzsdei üzemeltetők megbízási könyveit. Amint azt Joachim Nagel, a Bundesbank piaci információs technológiáért felelős igazgatósági tagja a Wirtschaftswoche című lapnak elmondta, leginkább a részvényalapok befektetési jegyeinek tulajdonosait fenyegeti ilyen veszély. A befektetőket már azért is veszteség éri, mert a befektetési alap "túl drágán" vásárolja be számukra a részvényeket pusztán amiatt, mivel egy szoftver valahol időben felfedezte a vételi ajánlatot.
Minden aggály ellenére a szuperszámítógépek szerepe folyamatosan növekszik a tőzsdei kereskedelemben. Az Egyesült Államokban az arány becslések szerint már 70 százalék körül jár. A Bundesbank pedig a németországi arányt 40 százalékra teszi. Így már érthető, miért vetette fel a német pénzügyminiszter július végén a korlátozó törvénytervezet témáját.
A tervezet olyan módosításokra kötelezné a nagyfrekvenciás kereskedési rendszerek üzemeltetőit, amelyekkel elvileg ki lehetne küszöbölni a piaci zavarokat. Büntetne a törvény "minden olyan, nem az ügylet lezárására irányuló piaci aktivitást, ami zavart vagy késlekedést okoz a kereskedési rendszerben és megtéveszti a többi piaci szereplőt".
Schäuble javaslata visszafogott reakciót váltott ki az érintettek körében. A hosszú távú befektetők érdekeit képviselő szervezet a Fondsverband BVI (Bundesverband Investment und Asset Management e. V.) helyesli ugyan a nagyfrekvenciás kereskedelem ellenőrzésének szigorítását, Thomas Richter igazgató azonban elsietettnek tartja a pénzügyminisztérium kezdeményezését, mivel a pénzügyi eszközökre vonatkozó piaci irányelvek átdolgozása keretében már folyamatban van az egységes európai szabályozás kidolgozása.
A Deutsche Börse a nagyfrekvenciás kereskedelemre javasolt korlátozó intézkedések egy részét állítólag már meg is valósította. Rendszerében csatlakozási pontonként legfeljebb 150 műveletet lehet végrehajtani másodpercenként. "Azok pedig, akik túl nagy számban tesznek üzlettel le nem zárt megbízást, megemelt díjat fizetnek" - mondta Andreas von Brevern szóvivő. A Deutsche Börse "vészfék" funkcióval is ellátta kereskedési rendszerét: extrém esetben "egyetlen gombnyomással" ki lehet nála iktatni egyes piaci szereplőket a kereskedésből.
Franciaország augusztus 1-től bevezette a pénzügyi tranzakciós adót, és többek közt 0,01 százalék adót kell fizetni bizonyos, a nagyfrekvenciás kereskedelemben lebonyolított tranzakciók után.
