A Fitch közgazdászai szerint azonban az euró megőrzéséhez szükséges intézkedések politikai és végrehajtási kockázata továbbra is magas, a válság megoldása az elmúlt egy hónapban elért haladás ellenére távolról sem tekinthető bizonyosnak, és gyors megoldás sem várható.

A hitelminősítő felidézte, hogy előző, májusban összeállított helyzetértékelésében hat olyan területet jelölt meg, amelyeken intézkedéseket kell tenni ahhoz, hogy az euróövezet életképességével kapcsolatos piaci találgatások elcsituljanak: az eurójegybanki finanszírozás, a bankfelügyelet, a hiteles pénzügyi tűzfal, a gazdaságszerkezeti reform, a költségvetési integráció, valamint a politikai és intézményi reformok végrehajtása.

A Fitch csütörtöki értékelése szerint az első négy területen előrelépés történt, az utóbbi kettőben pedig José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke tett előremutató nyilatkozatokat.

Összességében az euróövezeti döntéshozók az utóbbi időszakban tett nyilatkozataikban kifejtették vagy tisztázták a szélesebb körű gazdasági és pénzügyi unió megteremtéséhez általuk kívánatosnak tartott megközelítést, valamint azt a szándékukat, hogy el akarják kerülni a valutaunió felbomlásának valószínűleg igen magas gazdasági és politikai árát. Ez alátámasztja a Fitch Ratings azon véleményét, hogy sikerül fenntartani az euróövezetet - áll az elemzésben.

A hitelminősítő felidézi, hogy az eurójegybank (EKB) szeptember 6-án új, felső korlát nélküli szuverén kötvényvásárlási programot jelentett be, amelyben nem tart igényt az elsőbbségi hitelező státusára. A magánszektorbeli befektetők által a hátrasorolással kapcsolatban táplált aggályok kezelése révén a kezdeményezés jó eséllyel csökkenti a likviditási válságok kockázatát, bár arra is szükség van, hogy az EKB intervenciója segítse, és ne helyettesítse a szuverén adósok piaci hozzáférését - vélik a Fitch szakértői.

A hitelminősítő szerint az Európai Bizottság szeptember 12-i javaslata az euróövezeti bankok egységes felügyeleti mechanizmusának létrehozásáról hozzájárulhat a gyenge bankszektorok és a szuverén hitelképesség közötti kapcsolat megtöréséhez. A javaslat egyben az előfeltétele annak, hogy az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) forrásait közvetlenül fel lehessen használni a bankok feltőkésítésére. A 2013 elejére kitűzött életbeléptetési menetrend azonban feszes, és a javaslat valószínűleg sokkal ambiciózusabb, mint az annak alapján végül megvalósuló tényleges megállapodás lesz - jegyzik meg.

A cég szerint mindazonáltal az euróövezetben már a költségvetési paktum kidolgozásával megkezdődött az eltávolodás a költségvetési politika felett gyakorolt tagállami szuverenitástól, és a jövőben további hasonló lépések valószínűsíthetők ebben az irányban.

A ház szakértői szerint az ESM 500 milliárd eurós hitelkapacitása - amelynek egy részét már odaítélték a spanyol bankok feltőkésítésére - nem fedezi az európeriféria két legnagyobb gazdasága, Olaszország és Spanyolország bruttó középtávú finanszírozási igényeit sem. Az ESM e "tűzereje" hasznosnak bizonyulhat ahhoz, hogy a mechanizmus az új szuverén kötvénykibocsátások esetében bizalomerősítő első befektetőként lépjen fel, és - az EKB új másodpiaci kötvényvásárlási programjához kapcsolódva - ugyancsak csökkentheti az önmegvalósító likviditási válságok kialakulásának kockázatát - teszik hozzá.

A hitelminősítő szerint azonban az ESM kötvényvásárlásait - ugyanúgy, ahogy az eurójegybank kötvénypiaci műveleteit - csak a piaci finanszírozás kiegészítőjeként, semmint annak alternatívájaként szabad alkalmazni. Más nagy londoni elemzőházak kevésbé derűlátó véleményeket fogalmaztak meg az ESM tevékenységének várható hatásairól.

A Capital Economics közgazdászai a német ESM-részvételt jóváhagyó múlt heti német alkotmánybírósági döntés utáni elemzésükben úgy becsülték, hogy az EKB és az ESM együttes kötvénypiaci vásárlásai 800 milliárd euróig terjedhetnek. A ház szerint ez 2014 közepéig elég lenne Spanyolország és Olaszország összesített finanszírozási igényeinek fedezésére, jelentősen csökkentve e két eurótagállam azonnali törlesztésképtelenné válásának és euróövezeti távozásának kockázatát.

E számítás alapján azonban más valutauniós tagállamoknak már nem jut pénz, sőt az ESM által teremtett magasabb tűzfal és így a járványveszély csökkenése még akár azt is jelentheti, hogy a valutauniós hatóságok nagyobb hajlandóságot mutathatnak például Görögország és Portugália euróövezeti távozásának lehetővé tételére.

Éppen ezért a Capital Economics változatlanul fenntartja azt a nézetét, hogy a következő hónapokban megkezdődik az euróövezet korlátozott mértékű felbomlása.

A ház szerint emellett Spanyolországnak és Olaszországnak - ha helyre akarják állítani versenyképességüket és fenntartható szerkezetű növekedést kívánnak elérni az euróövezet tagjaként - továbbra is évekig tartó belső leértékelődési folyamaton kell keresztülmenniük, amelynek része a fájdalmas bérdefláció. 

A Capital Economics szakértői mindezek alapján úgy vélekedtek, hogy bár Spanyolország és Olaszország azonnali euróövezeti távozásának kockázata most csökkent, változatlanul jelentős azonban annak az esélye, hogy hosszabb távon e két ország mégis otthagyja az eurót.