A lap emlékeztet arra, hogy a szociális igazgatásról szóló törvény alapján 2013-ban 220,7 milliárd forint lehet az önkormányzatokon átfolyó kiadás, amelyhez plafont kapcsolhat a kormány, a törvényjavaslatból azonban az is kiderül, hogy a segélyek egy része kikerülne a jegyzők hatásköréből, a jövőben pedig a járási kormányhivatalok döntenének például az időskorúak támogatásáról.

Azok a segélyek, amelyekről továbbra is a jegyzők intézkednek, ezentúl egységes rendszerként, "létalapként" kerülnének a rászorulókhoz. A létalap alaptámogatási és kiegészítő támogatási komponensekből áll: az előbbi a jövedelem emelését biztosítja, a rendszeres szociális segélyen, illetve a foglalkoztatást helyettesítő támogatáson keresztül, utóbbi pedig az "egyéb szükségletekhez", mint a lakfenntartás, nyújt segítséget.

Mint a hvg.hu is megírta, már készül a jogszabály-módosítás, mellyel a kabinet segélyezési plafont vezet be az egy főnek havonta összesen kifizethető szociális támogatásokra. A plafon az önkormányzatok által fizetett szociális juttatásokra vonatkozna és 10-20 milliárd forint megtakarítást remél tőle a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Varga Attila, a Népszabadság által megkérdezett szociálpolitikus emlékeztetett rá, hogy már a tavaly megjelent Széll Kálmán Tervben is szerepelt, hogy a segélyezés rendszere bonyolult és kusza. A szakember szerint általánosságban a segélyplafon bevezetése értelmezhetetlen, mivel a szociális juttatások különböző elveken és különböző intézményeken keresztül járnak, a biztosítási elven járó juttatásokat, valamint a gyermekneveléshez és fogyatékossághoz kapcsolódó kat leszámítva pedig a plafon inkább a szűken vett önkormányzati segélyezésnél jöhet csak szóba.

A Népszabadság több forrásból úgy tudja, hogy a plafon valóban csak a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra, az átmeneti és a temetési segélyre vonatkozik majd, amely három ellátást összevonják, és önkormányzati segélynek nevezik át. A szociális szakemberek szerint ez azért sem érthető, mert mindhárom segélynél alkalmazzák a jövedelmi korlátot, ez önmagában egyfajta plafonnak tekinthető.

Varga Attila szerint egyelőre nem világos, hogy a segélyplafon bevezetését egy új segélyezési rendszer részeként képzeli-e el a kormány, mert jelenleg eltérő jövedelmi küszöbök és feltételek vannak még a tipikus segélyek esetében is, és az sem világos, miért kellene különböző célú juttatásokat összegezni. Vannak ugyanis olyan kedvezmények is, amelyek például nem csak jövedelmi rászorultság alapján érhetőek el.