Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A parlament megszavazott két új adót: a KATA-t (kisadózók tételes átalányadója) és a KIVA -t (kisvállalati adó). Az új adók elvileg kiválthatnák az evát (az egyszerűsített vállalkozói adót), illetve az ekhót (egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást, amit a munkaviszony vállalkozói jogviszonyba szervezésének elkerülésére találtak ki). A kormány azonban nem a meglévő adók helyett vezette be az új adókat, hanem mellettük. A kata az eva és az ekho versenytársa lehet, míg a kiva a társasági adó és számviteli törvény hatálya alá tartozó adózás versenytársa. Ennek egyik kockázata, hogy kiszámíthatatlanná teheti a költségvetés bevételi oldalának alakulását. Emellett minden kedvező adózási mód lehetőséget teremt arra, hogy ne csak éljenek az adózók a kedvező lehetőséggel, hanem vissza is éljenek vele. Az evával is vissza lehet élni. A visszaélési lehetőség a főszabálytól eltérő kedvező adózási szabályokban rejlik elsősorban.
A tartós befektetésből származó jövedelem egy olyan különleges jövedelemfajta, amely után a törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén – az elnevezéséből is következően – a hosszabb időre (öt évre) lekötött, befektetett megtakarítás kamata, hozama után nincs adó, illetve (három év után) az általánosnál kevesebb (10 százalék) az adó. Az Adózóna cikke a tartós befektetésekről szóló sorozatában körbejárja, mit érdemes tudni az ehhez a megtakarítási formához kapcsolódó adózásról.
Noha a társadalombiztosítási jogszabályok alkalmazásában nincs „erősebb” és „gyengébb” biztosítás, a munkaviszonyban álló dolgozók ellátásaik elbírálása során kedvezőbb helyzetben vannak, mint a társas vagy egyéni vállalkozók. Az adózási portál cikkéből kiderül, hogy mit jelent ez a gyakorlatban, s miért is van ez így.
A nyáron beterjesztett, a pénzforgalmi szemléletű áfa-elszámolás bevezetésére irányuló törvénymódosítási javaslat normaszövege – a parlamenti tárgyalás során benyújtott módosító indítványok hatására – várhatóan számos ponton változik még. Az eddigi tapasztalatok alapján a törvényjavaslat a zárószavazást megelőzően, úgynevezett koherenciazavart feloldó módosító indítvány keretében akár jelentősen is átrajzolódhat. Az Adózóna cikke két fontos és stabilnak tűnő változást emel ki, s a szakértő egy olyan rendszerhibára is utal, amely eme új jogintézménynek a javasolt beillesztése kapcsán vetődik fel.
