A nemzetgazdasági miniszter péntek reggel majdnem 400 milliárdos kiigazító csomagot jelentett be. Az elemzőknek tetsző, ám másoknak igencsak húsba vágó intézkedések között szerepel az ország 400 ezer pénztárgépének  közvetlen bekötése a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV). A tervtől a kormány 95 milliárdos pluszbevételt vár, ennyivel nőne az adóbeszedés hatékonysága. A tervezett intézkedés iránya szakmai szervezetek szerint jó, ám még rendkívül sok a kérdőjel, hogy a rendszer megvalósítása miként is zajlana, mennyi költséggel járna, és a régebbi pénztárgépeket üzemeltetőknek egyáltalán le kellene-e cserélniük gépeiket.

Az is nagy kérdés még, bejön-e Matolcsy várakozása, mely szerint a lépésnek köszönhetően 95 milliárddal nőhetnek az áfabevételek jövőre. Egy adószakértő erre megjegyezte, a pénztárgépek bekötése prevenció, akinek a gépét bekötik, az már nem ezzel fog trükközni. Olyan ez, mint a közvilágítás és a közbiztonság viszonya. A sötétség bűnözéshez vezet, a közvilágítás pedig gátolja azt. Ez egy pici közvilágítás a kiskereskedelemben.

Mit  látnak majd?

Technikailag kivitelezhető a pénztárgépek bekötése az adóhatósághoz, de fenntartásokkal kell kezelni, hogy január elsejétől felállhat az új rendszer – mondta a hvg.hu-nak Pitti Zoltán, az APEH volt elnöke. Egyfelől azért nem valószínű, hogy gyors folyamat lesz a rendszer felállása, mert a NAV-nak elvileg minden egyes pénztárgépet újra kellene hitelesítenie – vélekedett az adóhatóság volt elnöke. Az is egy kérdés még hány pénztárgép képes egyáltalán az adatok továbbítására, ezt lehet, hogy az újabbak közül sem tudja mindegyik.

A kormány 95 milliárd pluszforrásra számít a tervezett intézkedésből

Túry Gergely

A pénztárgépek bekötése a NAV-hoz ugyanakkor jelentős mértékben le fogja egyszerűsíteni az adóhatóság munkáját és a pénztárgéphasználat közvetlen megfigyelését teszi majd lehetővé.

Jelenleg ugyanis ahhoz, hogy az adóhatóság egyáltalán elkezdjen gyanakodni, szúrópróbaszerűen ki kell mennie a helyszínre, ahol vagy csak a nyugtaadást ellenőrzi, vagy megvizsgálja a pénztárgépet és a hozzá kapcsolódó nyilvántartást. Minden pénztárgépet egyedi azonosítóval tartanak nyílván az adóhatóságnál, és amellett, hogy rögzíti a bevételeket, a használati szokásokról, beavatkozásokról is tárol adatokat.

Minden pénztárgépnek van egy adómemóriája, amit minden év végén ki kell íratni és meg kell őrizni. Az adómemóriát egy plomba védi, amely ha megsérül, a NAV már feltételezheti, hogy az adózó meghekkelte azt, vagyis valahogyan elérte, hogy csak olyan összegeket rögzítsen a pénztárgép, ami kevesebb adófizetéssel jár. Tavaly például százmilliókat csalt el egy étterem azzal, hogy blokkot szabályosan adott, de összekötötte a pénztárgépet egy számítógéppel, melynek segítségével ő dönthette el, hogy a beütött bevétel bekerüljön az adómemóriába vagy sem.

Az egyik legfontosabb információforrás a NAV revizorai számára az úgynevezett kontrollszalag. Ez időrendben, sorszámozva rögzíti a beütött bevételeket, a fióknyitásokat, a sztornózásokat, a napi zárásokat, és a szervizeléseket is. A másik fontos adatforrás a pénztárgépnapló, amely a meghibásodásokról és a gép használójáról  tartalmazhat adatokat. Ezek az adatok a pénztárgépek bekötésével elvileg azonnal az adóhatóság monitoraira kerülhetnek és nem lesz szükséges kimenni ahhoz, hogy visszásságra figyelhessen fel a hatóság.

Megjegyzik, mit tesznek a cégek

A jövő évtől előálló helyzetet nem úgy kell elképzelni, hogy a NAV emberei valós idejű megfigyelést fognak végezni, és a vállalkozások minden mozdulatát lekövetik. Ez az érintettek nagy száma és az általuk termelt hatalmas adatmennyiség miatt lehetetlen lenne. Az előrelépés a pénztárgépek bekötésében az, hogy az érintett cégek összes pénztárgéphasználata a NAV-nál lenne rögzítve, így azokon sokkal hatékonyabban és gyorsabban lehetne szúrópróbákat végrehajtani, és könnyebben ki lehetne szúrni a gyanús használatot, amit egyébként csak egy helyszíni ellenőrzés mutathatna meg.

A NAV rendszerében akár napi bontásban látható lenne a forgalom

Túry Gergely

Ugyanakkor az adatok kiértékelésére ugyanúgy szakembert kell alkalmaznia a NAV-nak, mint eddig, ami felveti azt a problémát, ami az áfabeszedés hatékonyságának növelésénél mindig felmerül. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal ugyanis az intenzívebb áfabeszedést vagy új revizorok, munkatársak felvételével, vagy erőátcsoportosítással oldhatja meg. Előbbi hátránya, hogy pénzbe kerül, utóbbié pedig az, hogy a NAV bizonyos feladatai elvégzetlenek maradnak. Ezt a kapacitásnövelési igényt ugyanakkor lehet, hogy valamelyest csökkenti a pénztárgépek bekötése a rendszerbe, emellett az a tervezett szabály is, mellyel az áfavisszatérítés 45 nap helyett 75 nap lesz (vagyis több ideje lesz a hatóságnak elbírálnia, mennyire jogosak az áfavisszatérítési igények).

Az a csalás viszont nagyon nehézzé válhat, amelynél az adózó, például egy vendéglátó két pénztárgépet használ, egyiken a tényleges bevételeket rögzíti, a másikon viszont ennél alacsonyabb, kevesebb adókötelezettséggel járó bevételt üt be, majd ennek a gépnek mutatja be az adatait és a gépszalagjait az adóhatóságnak. Ilyen csalásra utalt például az az eset, amikor az adóhatóság emberei egy boltos pincéjében 16 raklap, 3,5 tonna gépszalagra bukkantak, amely egy sehol nem regisztrált gépből származott.  

Kiket látnak majd?

Természetesen azokat, akiknek pénztárgép- vagy taxióra használati kötelezettségük van. Az erre vonatkozó-  most is hatályos - pénzügyminisztériumi rendelet szerint ezek a taxisok, a gyógyszertárak, egyes kiskereskedelmi, valamint vendéglátó cégek (kivéve a mozgóárusokat), a szállásadók, a kölcsönző vagy javítási tevékenységet cégek. Ezen a csoporton belül azonban nem kell pénztárgépeznie például a csomagküldőknek, egyes ipari egyéni vállalkozóknak, a termelői borkiméréseknek, az utazási és turisztikai irodáknak, valamint a nagykereskedelemmel foglalkozó üzletek a készpénzes kiskereskedelmi értékesítés után.

A régebbi pénztárgépek bekötése kapcsán azonban lehetnek problémák

Stiller Ákos

A régebbi pénztárgépekkel mi lesz?

Egy pénztárgépes szoftvereket fejlesztő cég üzletág-igazgatója első benyomások alapján a hvg.hu-nak azt mondta, hogy az adatok a napi forgalomról már most is megvannak a pénztárgépekben. A NAV-hoz a “bekötés” úgy történhetne meg, mint ahogy például ma a lottót feladjuk, védett online rendszeren keresztül: egy egyedi azonosítót viselő szelvényt elektronikusan beküldenek a központba, az bekerülne a rendszerbe és ellenőrizhetővé válna. Az üzletág-igazgató szerint viszont az lehet a probléma ezzel az elgondolással, hogy feltételezzük, hogy minden működni fog. De mi van, ha nem? Például ki lesz a felelős azért, hogy az adatok felkerüljenek a NAV-os rendszerbe? A pénztáros fogja ezt megtenni vagy az üzletvezető? Mi történik, ha technikai okok miatt nem tudják feltölteni az adatokat? – tette fel a kérdést az üzletág-igazgató.

A legnagyobb gond ugyanakkor a régebbi típusú, "butább" pénztárgépekkel lehet, melyekből legalább 350 ezer van az országban. Az üzletág-igazgató szerint nem szükséges lecserélni ezeket a pénztárgépeket, ám szükséges lesz valamilyen plusz tevékenység elvégzésére a régebbi típusuknál. Míg a számítógépes alapú kasszáknál már elektronikusan jelenik meg az információ, addig a beütős pénztárgépeknél ez még nem így történik. Az üzletág-igazgató szerint itt a nagy kérdés az, hogyan lesz kinyerhető az adat a NAV számára ezekből a gépekből. Esetleg kézzel ütheti be a NAV-os rendszerbe a pénztáros, vagy beszkennelheti az aznapi zárószalagot? Egyelőre még nem lehet tudni, hogy mi jöhetne számításba, viszont ezekkel a megoldásokkal belépne a rendszerbe az emberi tényező, vagyis a humán hibák és beavatkozások esélye. Emellett pedig az is kérdés lehet, hogyan kezelik majd a sikertelen tranzakciókat is.

A NAV-hoz csatlakozás leginkább azokat a kiskereskedőket, kisboltokat érintheti, akik régebbi típusú pénztárgépeket használnak, nekik kell jobban alkalmazkodniuk az új rendszerhez. Ám nem biztos, hogy itt javulni fog a bejelentés hatékonysága, mivel akik már eddig is csak az eladott áru mondjuk harmadát ütötték be a gépbe, azok ezek után sem fogják majd lehúzni a maradék kétharmad mennyiséget. A nagyobb kiskereskedők, hiper- és szupermarketek pénztárgépei ugyanakkor már egy elég komoly zárt rendszert alkotnak, a pénztárosokat itt rendesen ellenőrzik és monitorozzák is, így a pénztárgépekbe "piszkálás" szinte kizárt.