szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Az államháztartás - önkormányzatok nélküli - központi alrendszerének többlete szeptemberben 13,7 milliárd forint volt, az első kilenc hónapban a hiány 545,8 milliárd forintot tett ki, a módosított éves előirányzat 94,7 százalékát - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerdán a végleges adatokat a honlapján. Az adatok megegyeznek az október elején közölt előzetes számokkal.

Szeptemberben a központi költségvetés 19,7 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok 12,6 milliárd forintos szufficittel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 18,6 milliárd forintos deficittel zártak. Tavaly szeptemberben az államháztartás központi alrendszere 26 milliárd forint hiányt mutatott, 2011. január-szeptemberben a deficit 1570,6 milliárd forintot tett ki.

Az egyszeri tételektől megtisztított, vagyis összevethető  2011. évi és 2012. évi kilenchavi deficitet tekintve az idei 73,1 százalékos mérték a tervezetthez képest jóval kedvezőbb a tavalyi 90,6 százaléknál - közölte október elején az NGM. A beérkező általános forgalmi adó az első kilenc hónapban 2817,2 milliárd forintot tett ki, ami közel 20 százalékkal haladja meg az előző év azonos összegét. A személyi jövedelemadó bevétel 2012 első kilenc hónapjában 1111,6 milliárd forint volt, 8 százalékkal több a bázisadatnál. 

A szaktárca tájékoztatója szerint szeptemberben a pénzügyi szervezetek 45,4 milliárd forint összegű adóelőleget fizettek be különadó címen, de mivel korábban visszautalás történt, az első kilenc hónap összesített bevétele 40,2 milliárd forint. Az egyes ágazatokat terhelő további különadónál szeptemberben nem volt előlegfizetési kötelezettség, ennek ellenére 7,6 milliárd forintot utaltak át a költségvetésbe a kiskereskedelmi tevékenységgel foglalkozó vállalkozások. Szeptemberben először folyt be távközlési adó a büdzsébe, az összeg 3,1 milliárd forint volt.

A kamatkiadások 2012 szeptemberében 43,0 milliárd forintot tettek ki, 8,3 milliárd forinttal kevesebbet, mint az előző év megfelelő időszakában, a kamatbevételek pedig 10,2 milliárd forintos szintet értek el, 1,3 milliárddal többet az előző évinél. A nettó kamatkiadás (32,8 milliárd forint) így összességében 9,6 milliárd forinttal lett kevesebb, mint az előző évben.

Mivel a kormány fenntartja a rezsistopot a közművek szolgáltatásaival kapcsolatban, ezért a cégek nem fogják tudni továbbhárítani a közműadót. Az önkormányzatoknak ezen adó miatti többletforrás biztosítása nincs napirenden - felelte Banai Péter Benő, az NGM költségvetésért felelős helyettes államtitkára az online tájékoztatón arra az újságírói kérdésre, hogy növeli-e az önkormányzatoknak juttatandó forrásokat a kormány az esetleges veszteségek miatt. A közműadóval érintett cégek jelentős része állami vagy önkormányzati társaság.

Egy másik kérdésre, amely az adóbeszedés hatékonyságából várt költségvetési többletbevételre vonatkozott, Banai Péter Benő elmondta: a pénztárgépek online felügyeletének megteremtéséből továbbra is 95 milliárd forintot vár a kormány. Emellett a feketegazdaság visszaszorítása érdekében folytatott küzdelemben számos egyéb eszköz hatására is figyelemmel kell lenni, amely intézkedések eredményeként további 60 milliárd forint többletbevétel várható. 

A helyettes államtitkár közölte: 2013-tól szigorú korlátozások lépnek életbe a vállalkozások közti készpénzforgalomra. Ugyanazon felek között ugyanazon ügylet alapján egy naptári hónapban maximum 1,5 millió forint készpénzfizetés teljesíthető. Az áfacsalások visszaszorítása érdekében 2013-tól bevezetésre kerül a számlaszintű áfabevallás. 

Az államkincstártól várt 40 milliárd forint tranzakciós illetékbevételt reálisnak tartja Banai Péter Benő. Véleménye szerint 2 ezrelékes illeték mellett 80 milliárd forint bevételre tehetne szert a költségvetés, ám mivel a tranzakciók egy része mentesített (például a nyugdíj, bér és családi, szociális támogatások kifizetése), az összes, mentesítés alá nem tartozó tranzakcióból a bevételi elvárás teljesíthető.

Egy kérdésre válaszolva a helyettes államtitkár elmondta: ha a makrogazdasági és költségvetési folyamatok lehetővé teszik a kormány által vállalt 2,7 százalékos GDP-arányos hiánycél teljesülését a pedagógusbér-emelés mellett is, akkor a kormány a pedagógusbérek szeptember 1-jétől történő emelését fogja javasolni jövőre.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!