Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
A bizalom az utóbbi időben annyira sérült, hogy ma már a valóban jó megoldásokat is elutasítják az adósok, erre példa az árfolyamgát szomorú tapasztalata – mondta Gyuris Dániel az Origónak adott interjújában. Gyuris, aki az OTP vezérigazgató-helyettese is, Patai Mihály lemondása után a Magyar Bankszövetség alelnökeként látja el a szervezet vezetését.
Sunyi dolognak tartanak minden segítséget
Az interjúban Gyuris felhívja a figyelmet arra, hogy döbbenetes és igen veszélyes az, hogy mennyire erodálódott a bizalom a bankszektor irányába az elmúlt időszak kommunikációja folytán. A bankszövetség ideiglenes vezetője elismeri, hogy ugyan történtek hibák a devizahitelezés kezdeti szakaszában, ám a forinthitelesek 2011 közepéig az azt megelőző öt éven keresztül többet fizettek vissza a bankjuknak, mint egy ugyanolyan összegű devizahiteles ugyanezen futamidő alatt.
Gyuris szerint most az a probléma, hogy az árfolyamgát kedvező opcióját elég kevesen fogják igénybe venni, jó ha az érintettek 40 százaléka száll be a programba. "Ez csak azzal magyarázható, hogy valami sunyi dolognak tartják ezt a kétségtelenül nem egyszerű konstrukciót, ezért inkább elutasítják, holott csak nyerhetnének vele a lakossági devizahitelesek" – hangsúlyozta Gyuris. Az OTP vezérigazgató-helyettese szerint kell annyi bizalomnak lenni, hogy ha az ügyfél nem is érti teljesen a konstrukciót, de ha a bankja és az állam is azt mondja, hogy ez egy jó megoldás, akkor rábólintson.
A növekedés ösztönzésére is koncentrálni kellene
A bankszövetség ideiglenes vezetője szerint az extra tételek következtében csak az elmúlt három évben 600 milliárd forintos tőkeemelést kellett az anyabankoknak itthoni leányaiknál végrehajtaniuk, és a mostani lépések sem sok jót ígérnek a jövőre.
Gyuris kiemelte, hogy ha a bankok éveken át veszteségesek, akkor azt mindenki meg fogja érezni, elmaradnak fejlesztések, fiókokat zárhatnak be, szigorodik a hitelbírálat, és például egyes üzletágakat is megszűntethetnek a pénzintézetek. "Abban bízunk, hogy nem ez fog történni, mert előbb-utóbb a rövid távú, csakis a költségvetési egyenlegre koncentráló szemlélet helyett remélhetőleg a növekedés és annak ösztönzése is előtérbe kerül, és ezzel párhuzamosan kiszámíthatóvá válik a gazdaságpolitika" – tette hozzá a bankszövetség ideiglenes vezetője.
A bankadó nincs "beleégetve" a rendszerbe
Az OTP vezérigazgató-helyettese úgy vélte, hogy a bankadó nincsen "beleégetve" a bankrendszerbe, hiába szavazatott annak véglegesítéséről az Országgyűlés. A magyar bankadó az uniós átlag tízszerese, ez akkora teher, amely mellett a bankszektornak nagyon nehéz támogatnia a gazdaságpolitika célkitűzéseit, a gazdasági növekedést.
Gyuris kiemelte, hogy a tranzakciós illeték nem vállalhatatlan mértékű, a bankok viszont nem összehangoltan lépnek fel annak esetleges áthárításakor (Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető belengetett egy komolyabb felügyeleti vizsgálatot ennek kapcsán – a szerk.).
