Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Nem fordult a Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH) Rogán Antal a tranzakciós adó áthárítása miatt. A hatóság sajtóosztálya a hvg.hu kérdésére közölte, eddig nem érkezett semmilyen beadvány ebben az ügyben.
Pedig a Fidesz frakcióvezetője már egy hónapja azzal fenyegeti a pénzintézeteket, hogy a GVH-hoz fordul, ha a bankok összehangolják a pénzügyi tranzakciós illeték áthárítását az ügyfelekre. Mint Rogán Antal egy hete fogalmazott, "nyilvánvaló, hogy a tranzakciós illeték egy részének áthárítására képesek a bankok, de amennyiben ebben összehangolt cselekvés van, akkor én leszek az első, aki hajlandó ismét a versenyhivatalhoz fordulni". Hozzátette ugyanakkor, hogy a napvilágra került adatok szerinte erre még nem adnak okot. A bankok között van verseny, és szigorúan ellenőrizni fogjuk, nincs-e közöttük kartellszerű együttműködés a költségek áthárításában – mondta másutt.
Már emelnek a bankok
A GVH válasza alapján a bankok azóta sem adtak okot a vizsgálatra, és ebből kiindulva valószínűleg ezután sem lesz sok lehetőség GVH-s eljárásra. Az elmúlt hetekben ugyanis a pénzintézetek már kijöttek január 1-jétől érvényes áraikkal, melyekben jópáran áthárították a tranzakciós adót. A legtöbben még a korábbi, egy ezrelékes tranzakciós adóval számoltak, de azóta múlt héten 2 ezrelékre emelkedett az általános kulcs, és 3 ezrelékre a készpénzfelvétel illetéke, így várhatóan tovább terhelik majd az ügyfeleket. A Budapest Bank, a Citibank, az MKB Bank és a Sopron Bank teljesen áthárítja az illetéket. Az FHB Bank és a Raiffeisen Bank egyelőre csak az egy ezrelékes adót hárította át a meghirdetett árakban.
MTI / Illyés Tibor
A többi nagyobb pénzintézet is javarészt áthárította az illetéket, de meghagytak néhány kedvezményt: a K&H Bank nem hárította át az adót a Zéró számlacsomag esetén, az Unicredit Bank mindenkit megelőzve már október közepétől emelte az árakat, megszüntette az ingyenes netes utalásokat és csökkentette az ingyenes pénzfelvételek számát, a CIB Bank csak részben hárítaná át az adót, marad az ingyenes utalás, de megszűnik az ingyenes pénzfelvétel, az OTP Bank is emelt, és megjelentek a csillagok az ingyenes készpénzfelvételnél, vagyis hogy csak időlegesen érvényes az ajánlat. Az AXA Bank az edddigiek szerint nem emeli árait januártól, az Erste Banknál a szolgáltatások zöme ingyenes maradt, a Volksbank oldalán pedig egyelőre nem található jövő évre vonatkozó hirdetmény, talán nem kívánnak rögtön január elsején árat emelni.
Ezreket fizethetünk
A bankok díjemeléseit elnézve utólag már egészen másképp fest Rogán Antal októberi kijelentése, amikor azt nyilatkozta, hogy "mi, ha választani kell, hogy a családok terheit növeljük vagy a bankok terheit növeljük, akkor azt fogjuk választani, hogy a bankok terheit növeljük meg”.
Valójában inkább az várható, hogy a tranzakciós adó nagy része a lakosságnál köt ki. Egy átlagbért kereső több mint tízezret veszíthet évente, az állam ugyanis minden pénzmozgásunknál – még a hiteleink törlesztésénél is - ott lesz, és mindig lecsíp egy kisebb összeget.
Majd a verseny
A Fidesz frakcióvezetője többször is azt mondta, hogy a tranzakciós illetéket a pénzintézetek fizetik. Ez a törvény szövege szerint igaz is, hiszen az adó alanyai többek között a bankok. Ebből viszont nem következik, hogy a bankok nem tehetik meg, és nem is fogják az illetéket a lakosságra terhelni. Rogán Antal érveivel már májusban is találkozhattunk, akkor még Matolcsy György használta őket. A nemzetgazdasági miniszter a tranzakciós illeték ötletének bejelentésekor májusban mondta azt, hogy a pénzintézetek megpróbálják ugyan majd átterhelni az új terheket a fogyasztókra, de a köztük lévő verseny miatt ez nem fog sikerülni.
A miniszter várakozása azonban aligha fog teljesülni, erős verseny ugyanis a magyar bankszektorban jellemzően a betéti kamatokban van, a számlavezetési és a tranzakciós díjakban viszont, ahol a pénzügyi tranzakciós illeték az ügyfelekre hárulhat, már messze nincs ilyen éles küzdelem a pénzintézetek között. Annyira nincs, hogy nulla forinttól egészen 50-60 ezer forintig is terjedhetnek egy átlagos jövedelmű lakossági ügyfél bankolási kiadásai, attól függően, melyik bankot választotta. Úgy is háríthatnak a bankok, ha nem a számlaköltségeket növelik, hanem például a hitelkamatokat magasan tartják.
Banki jogászok szerint a számladíjak szabályozása lehetővé teszi, hogy a bankok szabadon alakítsák át a kondícióikat. A hatóság a díjak emelésénél csak azt ellenőrizheti, hogy az olyan okból következett-e be, amit a bank az általános szerződési feltételei közt szerepeltetett. A költségeket pedig a tranzakciós illeték bevezetése után a bankok eltérő módon különböző mértékben ügyfeleikre háríthatják. A díjemelésekre fokozatosan derül majd fény, mert egyes díjak emelését 60 nappal, míg másokét - mint a folyószámlákhoz kapcsolódóakét - 15 nappal a hatályba léptetés előtt kell csak bejelenteni.
Az áthárításon kívül a bankok nem is tehetnek mást, hiszen a kormány mintegy 300 milliárd forint tranzakciós illetéket szed be tőlük, valamint meghagyta a 144 milliárdos bankadót. Így a szektor várhatóan veszteséges lesz jövőre is.
