Kedden megszületett a döntés, az Európai Bizottság (EB) zöld utat adott a pénzügyi tranzakciós adó (FTT) bevezetésére. Az EB szerint a kezdeményezés minden jogi feltételnek megfelel, ezért azt javasolják az Európai Unió Tanácsának, hogy engedélyezze azt. A Tanács támogatása mellett még az kell, hogy a javaslatra az Európai Parlament is rábólintson.

Az EB még tavaly októberben állt elő hivatalosan a pénzügyi tranzakciós adó ötletével, akkor azonban még úgy tervezték, hogy az összes uniós tagállam bevezetné majd azt 2014-től. Több tagállam, köztük az Egyesült Királyság, Hollandia és Svédország ugyanakkor hevesen ellenezte a tervet arra hivatkozva, hogy ha azt csak az EU-ban vezetik be – és nem globálisan –, akkor az negatív hatással lesz a közösség pénzügyi szektorára. 10 ország azonban úgy döntött, hogy élnek az úgynevezett megerősített együttműködés uniós lehetőségével, vagyis szorosabbra fűzik az egymás közti kooperációt ezen a területen és bevezetik a pénzügyi tranzakciós adót. Egy 2011. januári Eurobarometer felmérés szerint az uniós polgárok 61 százaléka támogatja is az adó bevezetését.

Az eredeti javaslat a pénzintézetek – bankok, befektetési cégek, biztosítók, fedezeti- és nyugdíjalapok – közötti tranzakciókra 0,1 százalék, a származékos ügyletekre (olyan befektetési ügyletek, amelyek értékét más értékpapírok, mögöttes termékek árfolyama határozza meg, vagyis az értéke másból "származik") pedig 0,01 százalék tranzakciós adót vetne ki. A tranzakciós adót a tranzakcióban érintett két fél fizetné meg abban az országban, ahol a székhelyük található. Az adót elektronikus tranzakciók esetén még a tranzakció megtörténtének napján be kellene fizetnie a pénzintézeteknek a tagállamok államkincstáraiba. Nem elektronikus tranzakciók esetén három nap lenne a határidő. A kezdeményezésben Németország, Franciaország, Ausztria, Belgium, Portugália, Szlovénia, Görögország, Olaszország, Spanyolország és Szlovákia vesz részt, ami a bizottság értékelése szerint nemcsak azonnali és kézzelfogható előnyöket jelent a részt vevő országoknak, hanem a belső piac és az unió egészének működéséhez is hozzájárul.

Első látásra úgy tűnhet, hogy a magyar kormány által kezdeményezett tranzakciós illeték és az uniós tranzakciós adó hasonlít egymásra. De ahogy arról már korábban is írtunk, a magyar kormány tranzakciós illetéke gyökeresen különbözik az uniós adónemtől, mind célját, célcsoportjait és indoklását tekintve is.

Az EU is tranzakciós adózik, de nem úgy

A pénzügyi tranzakciós adót bevezető tíz eurótag az EB becslése szerint mintegy 57 milliárd eurónyi összeget – ez az EU GDP-jének kb. 0,4 százalékára rúg – tehetne zsebre az elképzelés szerint. Az összeg nagyobb része a tagállamok büdzséjében kötne ki, míg több milliárd euró landolhatna az EU közös kasszájában is. Az EU a pénzügyi tranzakciós illetéket fizető tagállamokat úgy "kárpótolhatná", hogy csökkenthetnék azon országok nemzeti befizetéseit az uniós büdzsébe, akik az új adóból pénzt utalnak a közös kalapba. A részt vevő országok később úgy is dönthetnének, hogy emelik az adó mértékét, és ezzel csökkentik uniós befizetéseik mértékét.

Barroso is a tranzakciós adó mellett van, de az lényegében különbözik a magyar verziótól

AP / Christian Lutz

Az EB elnöke, José Manuel Barroso a bizottság keddi bejelentésekor hangsúlyozta, hogy a több milliárd euróra rúgó adónem nagyon is fontos többletbevételhez juttathatja a tagországokat "ezekben a nehéz időkben". A pénzügyi tranzakciós illeték Barroso szerint a méltányosságról szól; biztosítani kell, hogy a válság terheiből a pénzügyi szektor is kivegye a részét, ne csak a hétköznapi emberek viseljék azt. Az EB adó- és vámügyi biztosa, Algirdas Semeta ugyanakkor egy korábbi állásfoglalásában arra is felhívta a figyelmet, hogy ha ezt a hatalmas pénzösszeget a tagállamok más adónemek csökkentésére, az infrastruktúra vagy közszolgáltatások színvonalának emelésére és a költségvetések konszolidációjára használják fel, akkor az pozitív hatással lehet a gazdasági növekedésre és a foglalkoztatottságra is.

A lakosság és a cégek nem fizetnék a tranzakciós adót az EU más országaiban

A pénzügyi tranzakciós illetéket ugyanakkor a lakosság és cégek egyáltalán nem fizetnék meg, az csak a pénzintézetek közti tranzakciókra vonatkozna és a származékos ügyletekre.  Az EB számításai szerint az adó hosszú távon minimális negatív hatással lenne a közösség GDP-jére, a 2050-ig terjedő időintervallumban mintegy 0,3 százalékkal foghatja vissza az EU gazdasági növekedését az adónem, de ez még 0,1 százalékos plusz is lehet, ha a befolyó pénzt gazdaságélénkítő közprogramokra fordítják.

A pénzintézetek és gyárosok európai lobbiszervezetei ugyanakkor egyáltalán nem üdvözölték a döntést, mivel az szerintük visszafogja a gazdasági növekedést, sőt a pénzügyi tranzakciós adó épp ellenkező hatást ér el, mivel növeli a vállalkozások tőkéhez jutásának költségeit. Mindezek mellett szerintük azok is rosszul járhatnak, akik nyugdíjalapokban vagy más befektetési formákban spórolnak a jövőjükre. A kritikák között az is folyamatosan jelen van, hogy az adónem bevezetése következtében a bankok áttelepítik székhelyüket az EU-n kívülre, ám ezt az elképzelés azzal védené ki, hogy az adót mindig meg kell fizetni, ha a tranzakcióban részt vevő egyik fél az EU-ban található. Az EB adóügyi biztosa szerint emellett azért sem mennek majd el tömegével a pénzintézetek az érintett országokból, mivel nehezen lehet elképzelni, hogy mondjuk egy bank teljesen felfüggesztené EU-s tevékenységét, és itt hagyná összes ügyfelét.

A hazai tranzakciós illeték nagyon "magyaros" lett

A magyar kormány által jövő év elejétől bevezetni tervezett tranzakciós illeték több jelentős ponton is eltér a 10 uniós állam elképzelésétől. Ezt Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára is hangsúlyozta, igaz, szerinte az elv ugyanaz: a terhekből mindenkinek részt kell vállalnia. "Magyarország annyival tér el a többi országtól, hogy először, valóban nyíltan felvállalta, hogy a kockázat- és tehermegosztásra szükség van" – mondta Cséfalvay az M1 Híradójában.

Az NGM államtitkára azt elfelejtette hozzátenni, hogy az adónem célcsoportja, bevezetésének háttere, mértéke teljesen más. Magyarországon, a kötvény- és részvénytranzakciók helyett az amúgy is rendkívül nehéz pénzügyi helyzetben lévő lakosság és a vállalkozások viselik majd a tranzakciós illeték terhét (átutalás, készpénzfelvétel, csekkbefizetés, egyéb pénzügyi tranzakciók). De a lakosságot sem egyenlő arányban érinti: a vagyonosabb ügyfeleket minden bizonnyal megkímélik majd bankjaik az adó áthárításával, hogy azok ne hagyják ott pénzintézetüket.

Jóval magasabb a magyar tranzakciós adó mértéke

Míg az uniós pénzügyi tranzakciós illeték az EU GDP-jének körülbelül 0,4 százalékába kerülne, addig a magyar – már a második Matolcsy-csomaggal megemelt – verzió összesen 340 milliárdot venne el, vagyis az ország GDP-jének egy százalékát. Ezzel pedig magasan elsők vagyunk Európában. Ha ehhez még hozzávesszük a változatlan mértékű bankadót is, amely még további 120-140 milliárd forint körüli összegű terhet jelent jövőre, akkor a pénzügyi szektorra kivetett teher már az ország gazdasági teljesítményének körülbelül a 2 százalékára rúgna.

Az érintett EU országokból, döntően a nagy számok törvénye alapján – vagyis egy nagy piacról nem lehet kimaradni –, minden bizonnyal nem várható a pénzintézetek "elmenekülése", Magyarországon a tranzakciós illeték megemelése két ezrelékre azt eredményezheti Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára szerint, hogy a cégek nemcsak a számlaforgalmukat viszik ki az országból, hanem a megtakarításaikat is, ami végső soron a vállalati betétállomány 15 százalékos csökkenéséhez is vezethet. (A hvg.hu már korábban is írt arról, hogy hatalmas terhet jelenthet a cégeknek a tranzakciós illeték, a vállalati pénzforgalom külföldre távozásával Magyarországon pénzügyi armageddon is bekövetkezhet).

Sárga csekkek: ezek után is két ezreléknyi tranzakciós illetéket fizethetünk

Marton Szilvia

A magyar tranzakciós illetékkel kapcsolatos indoklás szerint a kormány azért vezette be többek között ezt az intézkedést, hogy az államháztartás pozícióját javítsák, és eleget tegyenek az Európai Unió Tanácsa ajánlásának, a hiány maradjon 3 százalék alatt – vagyis kikerüljünk a túlzottdeficit-eljárás alól (a második Matolcsy-csomagot is ezzel indokolta a kormányzat – a szerk.). A kormány 2012 májusában még azzal próbálta édesíteni a tranzakciós illeték bevezetésének bejelentését, hogy kimondta: a bankadó megfeleződik. Ezt a második Matolcsy-csomagot követően el lehet felejteni: a bankadó mértéke nem csökken. Az EB ugyanakkor a tranzakciós adó bevezetésénél hivatkozhatott arra, hogy az EU 4600 milliárd eurónyi összeggel segítette ki az európai bankokat a válság idején, így itt az ideje, hogy a bankmentésekért cserébe a bankok részt vállaljanak a gazdaságok talpra állításának költségéből is.

Magyarországon ugyanakkor egyáltalán nem zajlott bankmentés, mindössze három magyar bank (OTP, FHB, MFB) részesült körülbelül 600 milliárd forintnyi támogatásban – a bankok csak kölcsönt kaptak –, ez is a 2008-as IMF-hitelből érkezett. Így aztán a kormány azzal nem is magyarázkodhatott, hogy a bankoknak a nekik juttatott pénz miatt, a magyar gazdaság és társadalom érdekében kell most jobban a zsebükbe nyúlniuk. Orbánék ehelyett arra hivatkoztak, hogy a szocialista kormányok felfuttatták a devizahitelezést, amin a bankok busásan kerestek, miközben a gazdaság valamennyi szereplője eladósodott.

Az EB szerint az uniós pénzügyi tranzakciós adónak meglenne az az előnye is, hogy egységesítené a pénzügyi piacok már meglévő hasonló adóit, csökkentené a kockázatos tranzakciók mértékét és az országok komparatív hátrányait is csökkentené a tranzakciós adó területén. Magyarország azonban a tranzakciós illetékével is különutas politikát folytat, és hiába keres párhuzamokat az euróországok adónemével, valójában elvében és gyakorlatában is különbözik tőle.