szerző:
Nagy Gergő
Tetszett a cikk?

A pénzügyi tranzakciós illetékkel és a bankadóval átlagosan az ötszörösét szedné be a magyar kormány a bankoktól GDP-arányosan, mint amennyit az EU-ban az az új adónemtől, az uniós tranzakciós adótól várnak. És míg az euróországok az adóból származó bevételeket visszaforgatva a gazdaság élénkítésével is indokolhatják az adónem bevezetését, Magyarországon a pénzintézeti adók egyértelműen a gazdasági növekedés ellen hatnak.

Kedden megszületett a döntés, az Európai Bizottság (EB) zöld utat adott a pénzügyi tranzakciós adó (FTT) bevezetésére. Az EB szerint a kezdeményezés minden jogi feltételnek megfelel, ezért azt javasolják az Európai Unió Tanácsának, hogy engedélyezze azt. A Tanács támogatása mellett még az kell, hogy a javaslatra az Európai Parlament is rábólintson.

Az EB még tavaly októberben állt elő hivatalosan a pénzügyi tranzakciós adó ötletével, akkor azonban még úgy tervezték, hogy az összes uniós tagállam bevezetné majd azt 2014-től. Több tagállam, köztük az Egyesült Királyság, Hollandia és Svédország ugyanakkor hevesen ellenezte a tervet arra hivatkozva, hogy ha azt csak az EU-ban vezetik be – és nem globálisan –, akkor az negatív hatással lesz a közösség pénzügyi szektorára. 10 ország azonban úgy döntött, hogy élnek az úgynevezett megerősített együttműködés uniós lehetőségével, vagyis szorosabbra fűzik az egymás közti kooperációt ezen a területen és bevezetik a pénzügyi tranzakciós adót. Egy 2011. januári Eurobarometer felmérés szerint az uniós polgárok 61 százaléka támogatja is az adó bevezetését.

Az eredeti javaslat a pénzintézetek – bankok, befektetési cégek, biztosítók, fedezeti- és nyugdíjalapok – közötti tranzakciókra 0,1 százalék, a származékos ügyletekre (olyan befektetési ügyletek, amelyek értékét más értékpapírok, mögöttes termékek árfolyama határozza meg, vagyis az értéke másból "származik") pedig 0,01 százalék tranzakciós adót vetne ki. A tranzakciós adót a tranzakcióban érintett két fél fizetné meg abban az országban, ahol a székhelyük található. Az adót elektronikus tranzakciók esetén még a tranzakció megtörténtének napján be kellene fizetnie a pénzintézeteknek a tagállamok államkincstáraiba. Nem elektronikus tranzakciók esetén három nap lenne a határidő. A kezdeményezésben Németország, Franciaország, Ausztria, Belgium, Portugália, Szlovénia, Görögország, Olaszország, Spanyolország és Szlovákia vesz részt, ami a bizottság értékelése szerint nemcsak azonnali és kézzelfogható előnyöket jelent a részt vevő országoknak, hanem a belső piac és az unió egészének működéséhez is hozzájárul.

Első látásra úgy tűnhet, hogy a magyar kormány által kezdeményezett tranzakciós illeték és az uniós tranzakciós adó hasonlít egymásra. De ahogy arról már korábban is írtunk, a magyar kormány tranzakciós illetéke gyökeresen különbözik az uniós adónemtől, mind célját, célcsoportjait és indoklását tekintve is.

Az EU is tranzakciós adózik, de nem úgy

A pénzügyi tranzakciós adót bevezető tíz eurótag az EB becslése szerint mintegy 57 milliárd eurónyi összeget – ez az EU GDP-jének kb. 0,4 százalékára rúg – tehetne zsebre az elképzelés szerint. Az összeg nagyobb része a tagállamok büdzséjében kötne ki, míg több milliárd euró landolhatna az EU közös kasszájában is. Az EU a pénzügyi tranzakciós illetéket fizető tagállamokat úgy "kárpótolhatná", hogy csökkenthetnék azon országok nemzeti befizetéseit az uniós büdzsébe, akik az új adóból pénzt utalnak a közös kalapba. A részt vevő országok később úgy is dönthetnének, hogy emelik az adó mértékét, és ezzel csökkentik uniós befizetéseik mértékét.

Barroso is a tranzakciós adó mellett van, de az lényegében különbözik a magyar verziótól
©

Az EB elnöke, José Manuel Barroso a bizottság keddi bejelentésekor hangsúlyozta, hogy a több milliárd euróra rúgó adónem nagyon is fontos többletbevételhez juttathatja a tagországokat "ezekben a nehéz időkben". A pénzügyi tranzakciós illeték Barroso szerint a méltányosságról szól; biztosítani kell, hogy a válság terheiből a pénzügyi szektor is kivegye a részét, ne csak a hétköznapi emberek viseljék azt. Az EB adó- és vámügyi biztosa, Algirdas Semeta ugyanakkor egy korábbi állásfoglalásában arra is felhívta a figyelmet, hogy ha ezt a hatalmas pénzösszeget a tagállamok más adónemek csökkentésére, az infrastruktúra vagy közszolgáltatások színvonalának emelésére és a költségvetések konszolidációjára használják fel, akkor az pozitív hatással lehet a gazdasági növekedésre és a foglalkoztatottságra is.

A lakosság és a cégek nem fizetnék a tranzakciós adót az EU más országaiban

A pénzügyi tranzakciós illetéket ugyanakkor a lakosság és cégek egyáltalán nem fizetnék meg, az csak a pénzintézetek közti tranzakciókra vonatkozna és a származékos ügyletekre.  Az EB számításai szerint az adó hosszú távon minimális negatív hatással lenne a közösség GDP-jére, a 2050-ig terjedő időintervallumban mintegy 0,3 százalékkal foghatja vissza az EU gazdasági növekedését az adónem, de ez még 0,1 százalékos plusz is lehet, ha a befolyó pénzt gazdaságélénkítő közprogramokra fordítják.

40 országban van tranzakciós adó a világon
2011-ben a világ 40 országában létezett valamilyen fajta tranzakciós adó, melyek ugyanakkor egyértelműen a kötvény-, értékpapír- és részvénypiacot célozzák, és nem a lakosságot. A tavalyi évben ebből az adóból összesen 29 milliárd eurónyi összeget szedtek be az államot. Több uniós tagállamban is érvényben van már tranzakciós adó, az EB javaslata szerint ugyanakkor ezeket az adókat harmonizálni kell az EU végrehajtó szervének ajánlásával, vagyis meg kell állapítaniuk egy minimumértéket és harmonizálni kell az adóalapot is. A hvg.hu áprilisi cikkében már összegezte az EU egyes országaiban található tranzakciós adók jellemzőit.

A pénzintézetek és gyárosok európai lobbiszervezetei ugyanakkor egyáltalán nem üdvözölték a döntést, mivel az szerintük visszafogja a gazdasági növekedést, sőt a pénzügyi tranzakciós adó épp ellenkező hatást ér el, mivel növeli a vállalkozások tőkéhez jutásának költségeit. Mindezek mellett szerintük azok is rosszul járhatnak, akik nyugdíjalapokban vagy más befektetési formákban spórolnak a jövőjükre. A kritikák között az is folyamatosan jelen van, hogy az adónem bevezetése következtében a bankok áttelepítik székhelyüket az EU-n kívülre, ám ezt az elképzelés azzal védené ki, hogy az adót mindig meg kell fizetni, ha a tranzakcióban részt vevő egyik fél az EU-ban található. Az EB adóügyi biztosa szerint emellett azért sem mennek majd el tömegével a pénzintézetek az érintett országokból, mivel nehezen lehet elképzelni, hogy mondjuk egy bank teljesen felfüggesztené EU-s tevékenységét, és itt hagyná összes ügyfelét.

A hazai tranzakciós illeték nagyon "magyaros" lett

A magyar kormány által jövő év elejétől bevezetni tervezett tranzakciós illeték több jelentős ponton is eltér a 10 uniós állam elképzelésétől. Ezt Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára is hangsúlyozta, igaz, szerinte az elv ugyanaz: a terhekből mindenkinek részt kell vállalnia. "Magyarország annyival tér el a többi országtól, hogy először, valóban nyíltan felvállalta, hogy a kockázat- és tehermegosztásra szükség van" – mondta Cséfalvay az M1 Híradójában.

Más tétel a magyar és uniós tranzakciós adó
Deák Dániel, a Corvinus Egyetem nemzetközi és összehasonlító adójoggal foglalkozó egyetemi tanára a hvg.hu-nak korábban adott interjújában elmondta, hogy a magyar tranzakciós illeték egészen más tétel, mint amit az EU-ban bevezetni terveznek. Hazánk esetében vagyonforgalmi illetékről van szó, talán az ingatlanátruházási illetékhez lehetne hasonlítani, csak esetünkben fizetési művelethez, a mindennapi kifizetésekhez kapcsolódna az illetékfizetési kötelezettség. Az illeték emellett minden pénzügyi műveletnél automatikusan megjelenik, újból és újból meg kell fizetni. Deák szerint magával az illeték fogalmával is probléma van hazánkban, mivel ahhoz valamilyen állami szolgáltatásnak kellene társulnia, emellett pedig súlyosan diszkriminatív is a tranzakciós illeték. Az egész szektorális különadó kérdéskörét tekintve az látszik, hogy Magyarországon és a térségben fajsúlyos eleme a gazdaságpolitikának az, hogy a fogyasztást adóztatják, ami a fejlett nyugati államokkal szemben súlyos harmóniahiányt szül, és egyre inkább eltávolít minket a EU magjától.

Az NGM államtitkára azt elfelejtette hozzátenni, hogy az adónem célcsoportja, bevezetésének háttere, mértéke teljesen más. Magyarországon, a kötvény- és részvénytranzakciók helyett az amúgy is rendkívül nehéz pénzügyi helyzetben lévő lakosság és a vállalkozások viselik majd a tranzakciós illeték terhét (átutalás, készpénzfelvétel, csekkbefizetés, egyéb pénzügyi tranzakciók). De a lakosságot sem egyenlő arányban érinti: a vagyonosabb ügyfeleket minden bizonnyal megkímélik majd bankjaik az adó áthárításával, hogy azok ne hagyják ott pénzintézetüket.

Jóval magasabb a magyar tranzakciós adó mértéke

Míg az uniós pénzügyi tranzakciós illeték az EU GDP-jének körülbelül 0,4 százalékába kerülne, addig a magyar – már a második Matolcsy-csomaggal megemelt – verzió összesen 340 milliárdot venne el, vagyis az ország GDP-jének egy százalékát. Ezzel pedig magasan elsők vagyunk Európában. Ha ehhez még hozzávesszük a változatlan mértékű bankadót is, amely még további 120-140 milliárd forint körüli összegű terhet jelent jövőre, akkor a pénzügyi szektorra kivetett teher már az ország gazdasági teljesítményének körülbelül a 2 százalékára rúgna.

Az érintett EU országokból, döntően a nagy számok törvénye alapján – vagyis egy nagy piacról nem lehet kimaradni –, minden bizonnyal nem várható a pénzintézetek "elmenekülése", Magyarországon a tranzakciós illeték megemelése két ezrelékre azt eredményezheti Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára szerint, hogy a cégek nemcsak a számlaforgalmukat viszik ki az országból, hanem a megtakarításaikat is, ami végső soron a vállalati betétállomány 15 százalékos csökkenéséhez is vezethet. (A hvg.hu már korábban is írt arról, hogy hatalmas terhet jelenthet a cégeknek a tranzakciós illeték, a vállalati pénzforgalom külföldre távozásával Magyarországon pénzügyi armageddon is bekövetkezhet).

Sárga csekkek: ezek után is két ezreléknyi tranzakciós illetéket fizethetünk
©

A magyar tranzakciós illetékkel kapcsolatos indoklás szerint a kormány azért vezette be többek között ezt az intézkedést, hogy az államháztartás pozícióját javítsák, és eleget tegyenek az Európai Unió Tanácsa ajánlásának, a hiány maradjon 3 százalék alatt – vagyis kikerüljünk a túlzottdeficit-eljárás alól (a második Matolcsy-csomagot is ezzel indokolta a kormányzat – a szerk.). A kormány 2012 májusában még azzal próbálta édesíteni a tranzakciós illeték bevezetésének bejelentését, hogy kimondta: a bankadó megfeleződik. Ezt a második Matolcsy-csomagot követően el lehet felejteni: a bankadó mértéke nem csökken. Az EB ugyanakkor a tranzakciós adó bevezetésénél hivatkozhatott arra, hogy az EU 4600 milliárd eurónyi összeggel segítette ki az európai bankokat a válság idején, így itt az ideje, hogy a bankmentésekért cserébe a bankok részt vállaljanak a gazdaságok talpra állításának költségéből is.

Magyarországon ugyanakkor egyáltalán nem zajlott bankmentés, mindössze három magyar bank (OTP, FHB, MFB) részesült körülbelül 600 milliárd forintnyi támogatásban – a bankok csak kölcsönt kaptak –, ez is a 2008-as IMF-hitelből érkezett. Így aztán a kormány azzal nem is magyarázkodhatott, hogy a bankoknak a nekik juttatott pénz miatt, a magyar gazdaság és társadalom érdekében kell most jobban a zsebükbe nyúlniuk. Orbánék ehelyett arra hivatkoztak, hogy a szocialista kormányok felfuttatták a devizahitelezést, amin a bankok busásan kerestek, miközben a gazdaság valamennyi szereplője eladósodott.

Az EB szerint az uniós pénzügyi tranzakciós adónak meglenne az az előnye is, hogy egységesítené a pénzügyi piacok már meglévő hasonló adóit, csökkentené a kockázatos tranzakciók mértékét és az országok komparatív hátrányait is csökkentené a tranzakciós adó területén. Magyarország azonban a tranzakciós illetékével is különutas politikát folytat, és hiába keres párhuzamokat az euróországok adónemével, valójában elvében és gyakorlatában is különbözik tőle.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!