Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Magyarország is csatlakozni akar azon államokhoz, amelyek az adózás és egyéb pénzügyek területén együttműködésre törekszenek Svájccal, az erről szóló egyezményen már dolgoznak a Nemzetgazdasági Minisztériumban - írja a Népszabadság szerdai számában.
Az egyezmény alapján akár több százmilliárd forint is befolyhat a büdzsébe a svájci bankszámlákon pihenő megtakarítások után fizetett adóból, bár reálisan inkább 50-100 milliárd forinttal érdemes tervezni - közölte a lap. Sürgős ügyről van szó, a Népszabadság szerint a Magyar Közlönyben minap megjelent határozat szerint a dokumentum véglegesítéséhez kapcsolódó iratokat haladéktalanul a kormány elé kell terjeszteni.
Svájc mindig közkedvelt célpont volt azok körében, akik diszkrécióra vágytak pénzügyeik kezelése során - írta a lap. Legendás fogalom a svájci banktitok, ami azután sem sérül, hogy egyre-másra írják alá az adóügyi egyezményeket. Azok ugyanis nem fedik fel a számlatulajdonosokat anyaországuk előtt, Svájc csak arra vállal kötelezettséget, hogy a számlákon lévő pénzek kamata után meghatározott mértékű adót számol fel és utal át a partnerhatóságnak.
A svájci szövetségi adóhatóság honlapja szerint Nagy-Britanniával, Ausztriával és Németországgal sikerült tető alá hozni ilyen egyezményeket a közelmúltban, bár a német megállapodás parlamenti ratifikációja a Bundesrat ellenzéki képviselőinek ellenszavazatai miatt elakadt. A másik két megállapodás januárban lép hatályba.
A fellelhető dokumentumok szerint külön adót állapítanak meg a múltra vonatkozóan, és külön adót a jövőben várható befektetések utáni kamatra. A „múlt rendezésének” adója egy sávban, 15 és 41 százalék között szóródik (a németeknél 21 és 41 százalékot állapítanának meg), míg a későbbiekben várható kamatjövedelem az osztrákok esetében például 25 százalék.
Azt a lap szerint ma még nem tudni, hogy a magyar érdekeltségű bankszámlák után mekkora adómértéket fognak felszámolni, ha összejön az egyezmény a svájciakkal. A nemzetgazdasági tárca az egyezmény tartalmára vonatkozó kérdéseket azzal hárította el, hogy a miniszterelnöki határozat a tárgyalások megkezdésére ad lehetőséget, így az egyezmény tartalmáról a folyamat jelen szakaszában nem áll módjukban információt adni.
Felhívták ugyanakkor a Népszabadság figyelmét, hogy Svájc másokkal kötött ilyen egyezményeinek tartalma alapján következtetni lehet a Magyarországgal folyó egyeztetések témájára. Hozzátették, hogy a most készülő, új típusú nemzetközi adóügyi együttműködéshez hasonlót nem kötött más állammal Magyarország.
Arról nincs hivatalos adata az NGM-nek, hogy mekkora lehet a magyar állampolgárok Svájcban lévő vagyona, ezt szerintük csak becsléssel lehet meghatározni, amire nem vállalkoztak.
Karagich István, a privátbanki ügyfelekre szakosodott Blochamps Capital Kft. ügyvezető igazgatója szerint azonban ezermilliárdos nagyságrendről lehet szó, csakhogy ennek a vagyonnak nem minden elemét lehet beazonosítani. Akik például offshore cégeken keresztül kezelik vagyonukat, vélhetően nem kerülnek az egyezmény hatálya alá, ők tehát nem fognak kamatadót fizetni.
Ha ezt a kört kivesszük, és csak azokat vizsgáljuk, akik jól beazonosítható módon vezetnek bankszámlát, akkor már szerényebb, de még így is több százmilliárdos vagyon után folyhat be kamatadó a magyar költségvetésbe a szakértő szerint.
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.
Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.