Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
A rendelkezésre álló legfrissebb, szerdai adatok szerint - névértéken számolva - 5014,32 milliárd forintra nőtt a külföldi befektetők, azaz a nem-rezidens befektetők tulajdonában lévő forint állampapírok állománya. Kisebb ingadozásoktól eltekintve, nominális értéken - tehát a forint értéke ingadozásának figyelembe vétele nélkül - számolva a 2010. július elsejei 2183 milliárd forintos mélypont óta folyamatosan nő a külföldi kézben lévő állampapírok összértéke.
Az elmúlt két évet megelőző időszakban 2008 januárjában, 3470 milliárd forinton volt történelmi csúcson a külföldi tulajdonérték. Ezt követően azonban, a nemzetközi pénzügyi válság és a magyar gazdasági nehézségek hatására 2008 szeptembere és december vége között mintegy 900 milliárd forinttal esett a külföldi tulajdon.
A lengyel pénzügyminisztérium honlapján fellelhető - október végéig követett - adatok szerint Lengyelországban is történelmi csúcson járt októberben a külföldi befektetők kötvénytulajdona. Ott 191 milliárd zloty, azaz körülbelül 13,1 ezer milliárd forint volt a nem rezidens befektetők kötvénytulajdona, mintegy 36 százaléka az október végén számított, teljes, 532 milliárd zlotys lengyel állampapír-állománynak.
A magyar államkötvények - de voltaképpen valamennyi feltörekvő piaci kötvény - azóta vált rendkívül népszerűvé a külföldi befektetők körében, hogy a nagy központi bankok, így az Európai Központi Bank, illetve az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed rekordalacsony szintre csökkentették a kötvényhozamaikat. A mérséklődő euróövezeti hozamszintek, illetve az a felismerés, hogy a feltörekvő piacok állampapírjai magasabb hozamot kínálnak, ám nem jelentenek hordoznak sokkal kockázatot, mint néhány euróövezeti állam, elindította a tőkeáramlást a fejlett piacokról a feltörekvő piacokba.
A Magyarország finanszírozási helyzete szempontjából kedvező trendet erősítette az a likviditásbőség, amelyet Amerikában a Fed mennyiségi enyhítési politikája, az euróövezetben pedig az EKB hosszú távú refinanszírozási eszközei biztosítottak.
A növekvő külföldi kötvénytulajdon-érték azonban csökkenő átlagos hátralevő futamidővel párosul. Szerdán 3,7993 év volt a külföldi tulajdonban lévő magyar állampapírok átlagos hátralevő futamideje, rövidebb a 2010 szeptemberében tapasztalt csúcs 4,8 évnél.
Október végén a teljes forint állampapír-állomány (11,39 ezer milliárd forint) valamivel több mint háromnegyede volt államkötvény (8,70 ezer milliárd forint), míg a fennmaradó rész (2,69 ezer milliárd forint) egy éves vagy annál rövidebb lejáratú kincstárjegy.
Október végén a magyar központi költségvetés bruttó adóssága 20,8 ezer milliárd forint volt, amelyből 11,97 billió forint volt forintadósság, és 8,47 ezer milliárd forint devizaadósság. Az egyéb kötelezettségek 400 milliárd forintot tettek ki.
