Sűrű az év vége Orbán Viktor számára. "Erős hete volt a kormánynak, csökkentettük a rezsiköltségeket, elfogadtuk a költségvetést, megoldottuk a minimálbért, és a hét végéig megoldjuk a felsőoktatási reformot is" – válaszolta a miniszterelnök csütörtökön Brüsszelben még a "mit üzen a diákoknak?" kérdésre. A válaszban ugyanakkor a kormányfő szinte összegezte is a hét legfontosabb kormányzati gazdasági eseményeit, mondhatni újságírós tömörséggel vázolta a helyzetet.

Itt az új büdzsé

A parlament 248 igen, 79 nem és egy tartózkodó szavazattal kedden elfogadta a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot. A javaslat értelmében a kormány jövőre 0,9 százalékos növekedéssel, 2,7 százalékos költségvetési deficittel, 5,2 százalékos inflációval számol. Ez azt jelenti, hogy Matolcsyék módosították a makropályát, mivel alig pár hónapja még bőven 1 százalék feletti növekedéssel kalkuláltak – és alacsonyabb hiánnyal.

A kormány az októberben és novemberben bejelentett mindhárom Matolcsy-csomag intézkedéseit – pl. a tranzakciós illeték két ezrelékre történő emelése vagy a közműadó bevezetése – beemelte a jövő évi költségvetésbe. A konszolidációs, zömében bevételnövelő intézkedések költségvetési hatása 802 milliárd forint. A Policy Agenda szerint ugyanakkor az utolsó pillanatban benyújtott módosításokkal a kormány alaposan felforgatta a jövő évi büdzsét (pl. duplájára emelte a közműadót), amivel Magyarország nem javította hitelességét az Európai Bizottság előtt.

Matolcsy nyomja a gombot

Túry Gergely

A költségvetés tervezetét idén minden eddiginél korábban, már júniusban benyújtották, azóta ugyanakkor többször is módosították, míg végül elnyerte december közepi állapotát. A kormányénál több intézet ugyanakkor alacsonyabb gazdasági növekedést jelez előre 2013-ra, a Kopint-Tárki például 0,5 százalékos növekedést valószínűsít jövőre. Ugyanakkor akár a Kopint-Tárki, akár a kormány előrejelzését vesszük számításba, lényegében stagnálni fog 2013-ban a magyar gazdaság. Emellett pedig mind a kormányzat, mind a Kopint-Tárki a háztartások fogyasztásának kismértékű csökkenésével kalkulál, vagyis a belső fogyasztás továbbra sem fogja pörgetni a magyar piacot.

Még nem tudni, hogyan lesz olcsóbb a fűtésszámla

A kormány a héten döntött arról, hogy jövő év január 1-jétől 10 százalékkal csökken a távhő, gáz és áram ára. A válságban mindenkinek viselnie kell valamit a terhekből – kommentálta Orbán Viktor hétfőn a rezsidíjak 10 százalékos csökkentésére vonatkozó, akkor még kormányzati elképzelést Salgótarjánban. A kormányfő szerint a gáz- és a villamosenergia-szektor befektetői veszteséget fognak elkönyvelni az árcsökkentés miatt, "na de vannak ebben az országban még pár milliónyian, akik az elmúlt években veszteségeket szenvedtek el". Giró-Szász András kormányszóvivő szerdán emellé már azt is odabiggyesztette, hogy a lépés ráadásul igazságos is, mivel az 1995-ös privatizációt követően az energiaszolgáltatók 350 százalékos profitot értek el.

A rezsicsökkentésbe ugyanakkor a kormány szakmai megalapozottság nélkül vágott bele, a döntés nem a leginkább rászorulókat támogatja, mivel ők már eddig sem gázzal fűtöttek, emellett pedig egyes közműcégeket is ellehetetleníthet – bár még pontosan nem látni, hogy kik lesznek a tízszázalékos lakossági végfogyasztói árcsökkentés költségeinek hordozói (elképzelhető, hogy az állami tulajdonú MVM-csoport). Eközben azt sem tudni, hogy pontosan milyen módon csökken majd a rezsiár, a közműszámlák mely tételei csökkenhetnek.

Már Matolcsy is stratégiai megállapodásokat kötöget

Orbán Viktor után már Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és Szijjártó Péter külgazdaságért felelős államtitkár is nekiállt stratégiai megállapodásokat kötni nagy multinacionális cégekkel. Erre a hétre most épp a General Electric (GE) és a Microsoft jutott. Matolcsy a jeles eseményen elmondta, hogy a kormány stratégiai szövetségi körében az első helyen mindenképpen az amerikai cég található, hiszen több mint két évtizede partnere hazánknak. Szijjártó pedig a Microsofttal történő aláíráson hangsúlyozta, hogy Magyarország versenyképessége szempontjából rendkívül fontos az erős infokommunikációs és technológiai szektor, s a kormány különös figyelmet fordít az innováció és kutatás-fejlesztés támogatására, illetve a nagyvállalatokkal való együttműködésre.

A General Electric volt a következő a sorban

Túry Gergely

Még korai örülniük a devizahiteleseknek

A devizahitelesek ugyanakkor majdnem pezsgőt bonthattak a héten. Szinte az összes devizahiteles szerződés érvénytelen, legalábbis ez következik a Fővárosi Törvényszék OTP ellen hozott jogerős döntésének indoklásából, hacsak a Kúria nem jut más eredményre (ez viszont elég esélyes). A tét elképesztően nagy, mivel ha a vételi és eladási devizaárfolyam közötti eltérést a teljes hiteldíj szempontjából költségnek tekintjük, akkor gyakorlatilag nincs olyan devizahiteles, aki ne tudna eredményesen fellépni bankja ellen. A következmény pedig elsöprő. Semmisségnél – mint arra az ítélet is kitér – "a teljesített szolgáltatások kölcsönös egyidejű visszatérítésének van helye".

A kép egyelőre ugyanakkor még nem ilyen tiszta. Egyrészt a Kúria más eredményre is juthat, mint a Fővárosi Törvényszék, másfelől pedig egyéb tényezők is szerepet játszanak. Az tény, hogy most már több esetben is az adósok javára született jogerős ítélet, ugyanakkor ehhez nagyon hasonló kérdésben a banki álláspontot elfogadó jogerős döntés is van. A bírósági ítélkezési gyakorlat az adósoknak kedvező irányba fordulhat el, de aki csodára vár, az csalódni fog.

Végre történik valami Brüsszelben

Az Európai Unió (EU) pénzügyminiszterei eközben csütörtök hajnalban megállapodtak arról, hogy 2014 tavaszától feláll a közös uniós bankfelügyeleti rendszer, vagyis beindul a bankunió első lépcsőfoka. A döntés alapvetően formálja át Európa pénzügyi felügyeleti rendszerét, az államok válláról levehetik a bankmentések terhét. Az Európai Központi Bank (EKB) mintegy 200 nagy európai bankot felügyelhet majd közvetlenül, a következő lépcsőfok a bajba jutott bankok közvetlen újratőkésítése lehet – ha szükséges. Ez megnyitja az utat az államok és bankok szétválasztása előtt, vagyis ha egy bank bedőlni látszik, akkor ne ránthassa maga után az adott országot.

Megállapodtak az EU pénzügyminiszterei - jöhet a közös uniós bankfelügyelet

AFP / Georges Gobet

Az uniós pénzügyminiszterek mellett az EU állam- és kormányfői is Brüsszelben tartózkodnak évadzáró uniós csúcson. A találkozón arról döntöttek, hogy szorosabbra fonják az eurózóna integrációját – egy "valódi gazdasági unió" jöjjön létre –, vagyis a bankunión túl is lépéseket tesznek a nagyobb együttműködés irányába. Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke azt ígérte, hogy a 2013-as júniusi uniós csúcsra dolgozza ki a terv részleteit. Az azonban bizonyosnak látszik, hogy a nemzeti költségvetések nagyobb fokú központi ellenőrzése szerepelni fog a listán.

Az infláció mértékével emelkedik a minimálbér

A minimálbér az idei 93 000 forintról 98 000 forintra, a szakmunkás minimálbér 108 ezerről 114 ezer forintra emelkedik 2013-ban – állapodtak meg a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) keddi ülésén a munkaadók és a szakszervezetek. A kormány a nehéz helyzetben lévő ágazatokban, pl. vendéglátás, 2013 első félévében átvállalja a minimálbér- és a szakmunkás minimálbér-emelés által okozott többlet bérköltséget, és az arra eső járulékköltséget is. A döntés több százezer munkavállalót érint.

Bezár az OTP Magánnyugdíjpénztár, drágulhat a sör

A magyarországi sörpiac a megnövekedett költségek és adóterhek miatt nem tudja elkerülni az áremelést – nyilatkozta Dele Ajayi, a Heineken Hungária vezérigazgatója a Világgazdaság szerdai számában. Az árváltozások – adóemelések – egy részét ugyanakkor már nem lehet továbbhárítani a fogyasztókra, mivel sokkszerű következményekkel járna a fogyasztókra nézve.

A héten érkezett a hír, hogy végleg bezár az OTP Magánnyugdíjpénztár. A pénztár végelszámolása 2013 első napján indul. A levélben értesített tagoknak 30 napjuk lesz nyilatkozni, melyik pénztárba lépnek át, de vagyonuk átutalására csak a végelszámolás lezártával kerülhet sor, ami a leghamarabb jövő év végén fog megtörténni. Érdemes még idén új pénztárat választani, így már januártól átkerülhet az érintettek pénze egy másik pénztárhoz.