Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
Benyújtotta a kormány zárószavazás előtti módosító javaslatát a 2013-as költségvetéshez. Mindhárom ősszel bejelentett Matolcsy-csomaggal korrigálták, 63 milliárddal megemelték a gyógyszerkasszát. Ugyanakkor rosszabb makropályával számol a kormány: 2,7 százalékos - 854 milliárd forintos - deficitet, 0,9 százalékos gazdasági növekedést és 5,2 százalékos inflációt várnak.
Csütörtök délután a kormány benyújtotta zárószavazás előtti módosító javaslatát a 2013-as költségvetéshez. A jövő évi büdzsét 2,7 százalékos - az eredeti tervhez képest 188 milliárd forinttal nagyobb, összesen 841 milliárd forintos - deficittel, 0,9 százalékos gazdasági növekedéssel, 5,2 százalékos inflációval számolja a kormány. A háztartások fogyasztása fél százalékkal csökkenhet jövőre, a beruházások 1 százalékkal nőhetnek. A foglalkoztatás területén 0,7 százalékos bővüléssel kalkulál a kormány, a munkanélküliségi ráta ugyanakkor növekedni fog. A belföldi kereslet szűkülése mellett, valamint a gyengébb külső kereslet ellenére, a GDP növekedést 2013-ban még túlnyomórészt a nettó export fogja adni. Az export jövőre 6,2, az import 4,5 százalékkal nőhet.
A kormány az októberben és novemberben bejelentett mindhárom Matolcsy-csomag intézkedéseit - pl. a tranzakciós illeték két ezrelékre történő emelése vagy a közműadó bevezetése - beemelte a jövő évi költségvetésbe. A konszolidációs, zömében bevételnövelő intézkedések költségvetési hatása 802 milliárd forint. 400 milliárdra emelték meg az országvédelmi alapot.
Módosították a makropályát
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a mostani számok tükrében jelentősen módosította a makropályát, vagyis a korábban várt 1,6 százalékos GDP növekedés helyett már csak 0,9 százalékkal kalkulálnak. Az Európai Bizottság novemberi őszi előrejelzésében még ennél is halványabb, mindössze 0,25 százalékos növekedést, lényegében stagnálást jósolt 2013-ra. A háztartások fogyasztásának beindulását sem jövőre teszi a kormány, nemrég még 0,3 százalékos növekedéssel kalkuláltak. A foglalkoztatottak száma a benyújtott költségvetésben még 2,2 százalékos bővülést mutatott, a felülvizsgált előrejelzésben gyakorlatilag stagnálást vetít előre a kormány, a munkanélküliségi ráta pedig magasabb lesz a vártnál, 10,3 helyett 10,8 százalék. Az inflációs várakozást is egy százalékponttal emeli a kormány, 4,2-ről 5,2 százalékra.
A költségvetési hiány tekintetében a kormány továbbra is 2,7 százalékkal számol a 2013-as költségvetésben, és fel is hívják a figyelmet arra, hogy 2011-től kezdődően az unióshatárértéket jelentő 3 százalék alatt maradt a költségvetés hiánya. Az Európai Bizottság (EB) idei őszi gazdasági előrejelzésében ugyanakkor 2,9 százalékos deficittel kalkulál jövőre. Az igazi probléma ugyanakkor nem is a jövő évi, hanem a 2014-es hiány az EB szerint, mivel a deficit nem áll csökkenő pályára, 3,5 százalék lehet 2014-ben.
Megtakarítások evriver
A kormány 30 milliárd forintot takarítana meg a bürokrácia területén azzal, hogy nyugdíjat és bért egyszerre nem fizet az állam, a nyugdíjba vonuló állományt pedig nem töltik fel. A nemzetgazdasági miniszter korább azt mondta, hogy ezzel már jövőre 22 ezerrel csökkenhet az állami és önkormányzati szférában dolgozók száma. A korábbi kormányok sorozatosan próbálkoztak a közszférában dolgozók számának csökkentésével, ám az ügyben rendre zátonyra futottak a kezdeményezések. Ma majdnem annyi, 107 ezer köztisztviselő (kormánytisztviselőkkel együtt) van, mint 1998-ban. Az elhatározás mindegyik kormány esetében adott volt, történtek is párezres leépítések, de eredmények inkább csak a papíron mutatkoztak.
A közoktatást területén történő hatékonyabb bérszabályozzással, és a pedagógus életpálya-program bevezetésének 2014-re tolásával 73 milliárd forintot spórolna meg a kormány (vagyis ennyi pénzt nem költ el inkább). A készpénzfelvételre kivetett háromezrelékes kivetett tranzakciós illetékből pedig 30 milliárdra számít a kormány. A tb-plafon eltörléséből 51 milliárdos pluszbevétellel kalkulál a kormányzat.
A pénztárgépek Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) történő bekötésével 95, a fordított áfa sertéságazatra történő kiterjesztésével 10, a kisvállalati adózás eltérő szabályozásával pedig további 15 milliárd forintot szedne be a kormány. A bankadó megfelezésének elhalasztásával, sőt, inkább az adórendszerbe történő bebetonozásával 144 milliárdos, a korábban egy ezrelékre tervezett tranzakciós illeték két ezrelékre történő emelésével pedig 160 milliárdra számít a kormány (a Magyar Államkincstárra ebből 30 milliárd esik).
Duplájára emelik a közműadót, 63 milliárddal nő a gyógyszerkassza
A ma végszavazásra benyújtott minisztériumi verzióban a "kisvállalati adó októberben elfogadott szabályozása néhány ponton eltér az eredetileg benyújtott javaslattól", mivel több ponton is módosították az adóalap meghatározását. Így a kisvállalati adóból korábban reméltnél 82,5 milliárd forinttal kevesebb bevétellel számol most a törvényjavaslat, míg a szociális hozzájárulási adó soron 66, a szakképzési hozzájárulás soron 2,75, a társasági adó soron pedig 30 milliárd forint többletbevétel szerepel. Mindegyik teljesülésetén az októberben ismertetett tételek közt ezek alapján 16 milliárd forint többletbevételt prognosztizál Matocsy előterjesztése.
A helyi iparűzési adórendszerhez (hipa) is hozzányúlt a kormány: a 2013-tól az adóalap minimum bevezetésétől és az adózás sávossá tételétől 35 milliárd forintos többletre számít a költségvetés. A közműadóból a 30 helyett 60 milliárd számít a büdzsé a végül 100 helyett 125 forintos méteráron megállapított, a közműcégeket vezetékeik, csatornáik utáni megsarcolásából, és öttel többet, 40 milliárdot az energiaszolgáltatók adóterheinek megemelésétől. A béren kívüli juttatások megnövelt terheiből a korábban számolt 37 milliárd forinttal szemben 10 milliárd forint többletbevétel várható. És ha valóban működni kezd jövőre a hazai online szerencsejáték-ipar, annak adóiból is 10 milliárd forinttal már számol a költségvetés. A zárószavazás előtti módosítóban nincs benne, de szerepelt a tervezett intézkedések között, hogy a Szerencsejáték Zrt. korábbiaknál magasabb arányú osztalékelvonásával további 10 milliárd forintos bevételre tesz szert a költségvetés.
A kormány döntött arról is, hogy 63 milliárd forinttal megemeli a gyógyszerkasszát. Az emelés abból tevődik össze, hogy 40 milliárddal megemelik a gyógyszertámogatások kiadási oldalát, 10 milliárdot átcsoportosítanak a tartalékokból. Ezzel a kormány lényegében elismerte, hogy nem képes tartani a Széll Kálmán-tervben meghirdetett megszorításokat. A kormány eredetileg arról döntött 2011-ben, hogy két év alatt 120 milliárdot kell megtakarítani a 343 milliárdos gyógyszerkasszán. A második SZKT azonban újabb 10 milliárdos elvonást hirdetett, azaz az idei évhez képest összesen 80 milliárddal csökkent volna a kassza. Az már év közben látható volt, hogy az idei előirányzatot sem képesek tartani, főleg úgy, hogy patikák mentek csődbe, a betegterhek növekedtek, a gyártók is elkezdtek a megszorítani. Szakértők szerint a 2013-as költségvetés a gyógyszeripar gyászos éve lesz.
A módosító javaslatban egyelőre nem szerepel az, hogy a kormány az uniós társfinanszírozás 15-ről 5 százalékra történő csökkentésével mintegy 55 milliárd forintot szeretne megtakarítani. Matolcsy György az október elején bejelentett, közel 400 milliárd forintos első költségvetési egyenlegjavító csomag bejelentésekor közölte, hogy a kormány 55 milliárd forintot úgy takarít meg a 2013-as büdzsében, hogy az eddigi 15 százalékról 5-re csökkenti az uniós projektek hazai társfinanszírozási arányát. Erre egy tavaly decemberben elfogadott uniós jogszabály ad lehetőséget azon uniós tagállamok számára, amelyek az elmúlt években hitelt vettek fel az EU-tól.
A zárószavazás előtti módosító javaslatok csütörtök délutáni beterjesztése után a jövő heti parlamenti ülésterv szerint hétfőn délután a képviselők lefolytatják a 2013-as büdzsé záróvitáját, kedden pedig megtörténik a zárószavazás. Ez azt jelenti, hogy december 11-én lehet elfogadott költségvetése Magyarországnak.
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
Az űrgazdaság egyre szélesebb lehetőségeket kínál már a kisebb cégek számára is. Pályázati források is rendszeresen elérhetők a vállalkozások számára.
Ismertetjük azokat a részletszabályokat, amelyeknek július elsejétől meg kell felelniük a vállalkozásoknak.
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
Nyolc nap leforgása alatt elajándékoztak, majd eladtak egy jelenleg 300-400 millió forintot érő telket Budapest XII. kerületében – mindezt úgy, hogy a tulajdonos erről semmit sem tudott. Azóta egy konténer is megjelent a területen, a csalás áldozata pedig nem tehetne semmit egy esetleges építkezés ellen sem, mert jogilag már nem az övé a telek. A HVG információi szerint egyre több a hasonló ügy.
Utoljára 1977-ben a Securitate emberei dokumentálták úgy a Bretter György temetésén résztvevőket, ahogy most Orbán Viktor erdélyi magánlátogatásán csattogtak a fényképezőgépek.
A miniszter szerint nem a MÁV munkatársain múlt, hogy nem tudtak előbb segítséget nyújtani a bajba került utasoknak.
Talán mindenki halott már Bugyiról és Taktaharkányról, ám ezeken kívül is rengeteg érdekes nevű település van Magyarországon. Játsszon velünk!
Az 51 éves brit szakember húsz éven át dolgozott a Red Bullnál.
Az Egyesült Államok gazdasági kihívóinak mindig új feje nő.
A viharkároknak mintegy 10-12 százalékát okozzák fakidőlések.
Az oroszok MS001 drónja maga választja ki a célpontokat.