Az Equilor brókercég közölte, valószínűleg a korábbi kottának megfelelően ezúttal is a négy külső tag többsége billentette a kamatvágás felé a mérleget. Ugyan a forint tegnapi vesszőfutása elbizonytalanított egyes szereplőket, a Monetáris Tanács nem ijedt meg a hirtelen gyengüléstől. Az állampapírpiacon ugyanis nem érzékeltette hatását a gyorsan érkező negatív hangulat, és a csőd elleni biztosítás (CDS) ára sem mozdult a tegnapi ijedtségben. A 10 éves magyar államkötvény hozama a legutóbbi kamatdöntéskor látható 6,99%-ról, 44 bázisponttal 6,45%-ra süllyedt, a CDS felár pedig a november 27-i 292 pontról 285 pontra csökkent.

A cég arra számít, hogy az MNB jövőre is folytatja a monetáris lazítást, szerintük 2013-ban 4,75%-on pihenhet meg az alapkamat. A Monetáris Tanács külső tagjai ugyanis 4,5-5,0% közötti egyensúlyi rátát látnak elfogadhatónak Magyarországon, és mivel többségben vannak, ezért csak a kilátások rendkívüli változása esetén várnánk más lefutású kamatpályát. Ilyen változás lehet például a forint jelentős gyengülése – az EUR/HUF kurzus 300-as szint megközelítése – vagy az állampapírhozamok és a CDS drasztikus emelkedése. Amíg azonban kedvező a nemzetközi hangulat, és folytatódik a Fed, illetve a BOE monetáris expanziója, valamint terítéken marad az EKB kötvényvásárlási programja, addig erre nem számítunk.

A forintpiacot az Equilor véleménye szerint nem érinti a kamatdöntés, hiszen a piaci szereplők túlnyomó többsége erre számított, mindössze egy-két elemző fogalmazta meg, hogy esetleg kamattartásra is bírhatta a tegnapi nap a Monetáris Tanácsot. A márciusi jegybanki vezetőcsere, a devizakötvény-kibocsátás elhalasztása és a kéthetes MNB-kötvénnyel kapcsolatos spekuláció mellett egy nagy szereplő forinteladásai hajtották a hétfői leértékelődést. Szerintük ezek a hatások kiárazódhatnak, így a forint a 286,6 körül mozgó 200 napos mozgóátlagig erősödhet vissza a napokban.

Idei utolsó kamatdöntő ülését tartotta ma a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa. Elemzők arra számítanak, hogy a testület újabb 0,25 százalékponttal 5,75 százalékra csökkenti a jegybanki alapkamatot.

Az MNB egyben közzéteszi a szervezet stábja által készített legfrissebb, decemberi inflációs jelentésének legfontosabb makrogazdasági előrejelzéseit.

Novemberben az egymást követő negyedik alkalommal foglalt állást a jegybanki alapkamat 0,25 százalékpontos csökkentése mellett a monetáris tanács. A testület négy külső tagja szavazott az alapkamat 25 bázispontos csökkentésére november 27-én.

A kamatcsökkentési ciklus során rendre a monetáris tanács külső tagjai szavaztak a kamatcsökkentése mellett, míg a belső tagok a kamatszint tartására. Előbbiek amellett érvelnek, hogy alacsonyabb kamatszint indokolt és lehetséges a gazdasági növekedés ösztönzése érdekében. Az óvatos belső tagok azonban attól tartanak, hogy a külső gazdasági klíma romlása esetén egy túlságosan alacsony kamatszint veszélyeztetné a magyar eszközök, így a forint stabilitását.

Az eddig kamatcsökkentéseket azonban a piacok eleddig lényeges árfolyam-ingadozás nélkül fogadták. Az euró augusztus vége óta többé-kevésbé a 280-285 forintos sávban mozog, míg a magyar állampapírok hozamai – a jelentős kockázati felárcsökkenéssel párhuzamosan – estek.

A mostani kamatdöntő ülésen mindazonáltal óvatosságra intheti a monetáris tanács tagokat a forint hétfői gyengülése. Az euró forintárfolyama május óta nem tapasztalt mértékben, mintegy 1,5 százalékkal, 288 forint fölé ugrott. Kereskedők szerint a forint gyengülése mögött elsősorban magyar hatások voltak. Ezek között van az is, hogy bizonytalan még, ki váltja az MNB elnöki székében Simor Andrást, akinek márciusban jár le a mandátuma.

"Ha a mai nap folyamán a 283-284-es szintről 287 fölé kerülő forint tovább gyengül, az tesztelheti a monetáris tanács elszántságát a kamatvágást illetően" - értékelt hétfőn kiadott elemzésében Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója.

A kamatcsökkentési kedvet azonban fűtheti az egyre lassuló infláció. Novemberben éves szinten 5,2 százalékkal nőttek Magyarországon a fogyasztói árak, jóval lassabban az októberi 6,0 százaléknál és a szeptemberi – több mint négyéves csúcsot jelentő – 6,6 százaléknál.

A monetáris tanács legutóbbi kamatdöntő ülését követően kiadott közleményében arról tájékoztatott: további kamatcsökkentésre akkor kerülhet sor, ha a kedvező pénzügyi piaci folyamatok folytatódnak és a középtávú inflációs kilátások a 3 százalékos céllal összhangban alakulnak.