Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Majdnem történelmi rekordra nőtt a magyar államadósság mértéke januárban. Így fals a kormánynak az a kommunikációja, mely szerint "Magyarország a legsikeresebb az Európai Unióban az államadósság csökkentésében".
Majdnem történelmi magasságokba emelkedett a magyar államadósság mértéke. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) statisztikái szerint 2013 januárjában 21 187 milliárd forint volt a magyar állam adóssága, ennél csak 2011 novemberében volt magasabb az összeg.
Az látszik, hogy a tavalyi év júniusa óta trendszerűen növekszik az adósság, bő fél év alatt 565 milliárddal nőtt az államadósság. Most azonban nem a devizaárfolyamok alakulása a felelős az emelkedésért, hanem a forintban történő eladósodás. Tavaly januárban még csak 10 493 milliárd forint volt a költségvetés forintos adóssága, ez az összeg idén januárra 12 446 milliárd forintra nőtt. Éves szinten ez 19 százalékos emelkedés. Decemberről januárra ráadásul igen komolyan megugrott az államadósság: 404 milliárddal nőtt a mutató.
A devizaadósság eközben viszont csökkent, az egy évvel ezelőtti 9587 milliárd forintos szintről 8463 milliárdra mérséklődött januárra. Decemberben viszont már emelkedésnek indult a devizás adósság is a Prémium Magyar Euró Államkötvény elindítása következtében - bár még alacsonyabb az összeg, mint egy éve.
Ennek tükrében így igen furcsán hat a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) januári 23-i közleménye, mely szerint "Magyarország a legsikeresebb az Európai Unióban az államadósság csökkentésében". A kormany.hu-n elérhető adósságmérő sem a sikert támasztja alá, mivel az jelenleg 78,01 százalékon áll, míg a magánnyugdíjpénztárak bedarálása után 2011 közepén ez a mutató állt már 77 százalékon is.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Egyre több szektorban kötelező a felelősségbiztosítás. Mire nyújt valódi védelmet? És mikor fizetjük hiába a díjat?