Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
Orbán Viktor népszerűségnövelő intézkedései rontják a befektetők Magyarországról alkotott képét, és a magyar gazdaság kilátásait – írta Financial Times.
Orbán Viktor intézkedései lehet, hogy növelik a népszerűségét, de kockáztatják a befektetők Magyarországról alkotott képét és a magyar gazdasági kilátásait – írta a Financial Times portálja csütörtökön. A cikk szerint a befektetők legnagyobb aggodalma jelenleg hazánkkal kapcsolatban a kormány, valamint a külföldi vállalatok és bankok konfliktusa.
A cikk felidézi, hogy a kormány az energiahivatalnak előírta, hogy januártól csökkentse a lakossági gáz- és áramárat, annak ellenére, hogy a kabinet emelte az energiavállalatok különadóját. Amikor viszont a vállalatok pereket nyertek a rezsicsökkentés ügyében, Orbán a bírósági ítéleteket botrányosnak nevezte, és azt ígérte, még nagyobb árcsökkentéseket fog elérni. A lázadó miniszterelnök rendkívüli parlamenti ülést hívott össze, hogy egy új, jóval nagyobb hatalommal rendelkező szabályozó hatóságot (Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, MEKH – a szerk.) hozzon létre, melynek döntéseit csak az Alkotmánybíróságon lehet megtámadni. A kormány időközben újraállamosította a földgáztározókat, amelyeket a német E.On-tól és a Moltól vett meg. Orbán szerint így alacsonyabb gázárban állapodhatnak meg a Gazprommal, a kritikusok azonban kételkednek ebben – jegyzi meg a cikk.
A Financial Times szerzője szerint Magyarország kedvező befektetői képe 2010-ben kezdett megváltozni, amikor a kormány az EU legnagyobb bankadóját vetette ki, és emellett válságadókkal terhelte az energia-, a telekom- és a kereskedelmi szektort. Mindegyik megadóztatott szektor külföldi többségi tulajdonban van – jegyzi meg a cikk. Ezt követte a végtörlesztés miatti konfliktus 2011-ben, melyben a bankok jelentős veszteséget szenvedtek el.
A Financial Times írása megemlíti azt is, hogy a külföldi vállalatok vezetői panaszt tettek az EU-nál a kormány intézkedései miatt, ugyanakkor tartózkodtak a nyilvános bírálatoktól. Ez azonban kezd megváltozni – teszi hozzá a cikk. Példaként Martin Hermann, az RWE közép- és délkelet-európai divíziójának vezetőjét idézi, aki azt mondta, a cég felére csökkenti beruházásait Magyarországon, és a kormány lépéseit példátlannak és elfogadhatatlannak nevezte. A cikk megemlíti az Intesa Sanpaolo (a CIB anyabankja) vezérigazgatóját is, aki azt mondta, Magyarország rémálommá vált.
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
A bvk hosszú távú döntés, az adózási kérdéseket ezt figyelembe véve célszerű kezelni.
David Zucker, a Naked Gun rendezője biztosan nem nézi meg a Liam Neesonnal készült negyedik részt, mert az szerinte ötlettelen másolat lesz csupán. A ZAZ-trió egyharmadával Leslie Nielsen fingógépéről, a pilótás pedofilpoénokról, a Top Secret bukásáról és O.J. Simpsonról is beszélgettünk. És persze a Csupasz pisztoly 4-ről, amiből kihagyták.
Nem világos, hogy a leginkább szablyacsörgetésnek tekinthető kereskedelmi háború átmegy egy langymeleg állapotba, vagy augusztus elsején totális káosz lesz a vége.
Vajon eljön az idő, amikor a boltok nekünk fizetnek majd azért, hogy náluk vásároljunk? Nem tudni, de tény, történelem során volt néhány furcsa példa arra, mi miért került kevesebbe és ennek mi lett a következménye. Elek Péter hozott is párat a Duma Aktuál közönségének.