Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Orbán Viktor intézkedései lehet, hogy növelik a népszerűségét, de kockáztatják a befektetők Magyarországról alkotott képét és a magyar gazdasági kilátásait – írta a Financial Times portálja csütörtökön. A cikk szerint a befektetők legnagyobb aggodalma jelenleg hazánkkal kapcsolatban a kormány, valamint a külföldi vállalatok és bankok konfliktusa.
A cikk felidézi, hogy a kormány az energiahivatalnak előírta, hogy januártól csökkentse a lakossági gáz- és áramárat, annak ellenére, hogy a kabinet emelte az energiavállalatok különadóját. Amikor viszont a vállalatok pereket nyertek a rezsicsökkentés ügyében, Orbán a bírósági ítéleteket botrányosnak nevezte, és azt ígérte, még nagyobb árcsökkentéseket fog elérni. A lázadó miniszterelnök rendkívüli parlamenti ülést hívott össze, hogy egy új, jóval nagyobb hatalommal rendelkező szabályozó hatóságot (Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, MEKH – a szerk.) hozzon létre, melynek döntéseit csak az Alkotmánybíróságon lehet megtámadni. A kormány időközben újraállamosította a földgáztározókat, amelyeket a német E.On-tól és a Moltól vett meg. Orbán szerint így alacsonyabb gázárban állapodhatnak meg a Gazprommal, a kritikusok azonban kételkednek ebben – jegyzi meg a cikk.
A Financial Times szerzője szerint Magyarország kedvező befektetői képe 2010-ben kezdett megváltozni, amikor a kormány az EU legnagyobb bankadóját vetette ki, és emellett válságadókkal terhelte az energia-, a telekom- és a kereskedelmi szektort. Mindegyik megadóztatott szektor külföldi többségi tulajdonban van – jegyzi meg a cikk. Ezt követte a végtörlesztés miatti konfliktus 2011-ben, melyben a bankok jelentős veszteséget szenvedtek el.
A Financial Times írása megemlíti azt is, hogy a külföldi vállalatok vezetői panaszt tettek az EU-nál a kormány intézkedései miatt, ugyanakkor tartózkodtak a nyilvános bírálatoktól. Ez azonban kezd megváltozni – teszi hozzá a cikk. Példaként Martin Hermann, az RWE közép- és délkelet-európai divíziójának vezetőjét idézi, aki azt mondta, a cég felére csökkenti beruházásait Magyarországon, és a kormány lépéseit példátlannak és elfogadhatatlannak nevezte. A cikk megemlíti az Intesa Sanpaolo (a CIB anyabankja) vezérigazgatóját is, aki azt mondta, Magyarország rémálommá vált.
