szerző:
hvg.hu
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Találgatások rebbentek fel arról, hogy a nagy vatikáni rendcsinálásban Ferenc pápa bezárná a városállam több botrányban is érintett pénzintézetét. Uniós és nemzetközi szervek folyamatosan kritizálják a vatikáni intézményt, hogy nem tesz eleget az átlátható működés feltételeinek, a Vallási Művek Intézete ugyanakkor egyes vélemények szerint csak most kezdett el alkalmazkodni a nemzetközi sztenderdekhez.

Nagytakarításba és reformokba kezdene a XVI. Benedek pápa távozása után a márciusban a katolikus egyház élére került argentin Ferenc pápa. A gyerekek szexuális molesztálásával kapcsolatos ügyek és az úgynevezett "Vatileaks", titkos vatikáni dokumentumok kiszivárogtatása következtében a katolikus egyház presztízse és hitelessége igencsak megcsappant, az új pápa pedig visszatérne az egyszerűség és becsületesség útjára.

Ennek pedig mondhatni legfontosabb elemét jelentené a Vallási Művek Intézetének (Istituto per le Opere di Religione – IOR), másnéven a Vatikáni Bank működésének a felülvizsgálata. Egyes értesülések szerint az utóbbi években pénzmosással és adóelkerüléssel is kapcsolatba hozott IOR-t  Ferenc pápa egyenesen bezárná.

Nem igazán bank, de akkor mi?

Bár a pénzintézetet, nevezzük így, csak 1942-ben alapították, a bank gyökerei egészen 1887-ig nyúlnak vissza, amikor XIII. Leó pápa létrehozta a jótékonysági munkák bizottságát. Az intézmény mindig is külön funkcionált a vatikáni adminisztrációtól – a bank magántulajdonban van –, és nem tartozik az adminisztráció pénzügyi felügyelete alá. A bank élén egy vezérigazgató áll, aki a bíborosoknak, azon túl pedig a pápának jelent.

A pénzintézet a katolikus egyház központi igazgatásának sem képezi részét, nem funkcionál jegybankként sem, hanem a világ katolikus szervezeteinek pénzügyeit és a vatikáni, szentszéki alkalmazottak pénzét kezeli. Ennek során pedig a nyereségesség másodlagos szempont, a vagyoni értékek és a tőke megőrzése a cél. A Vatikáni Bank pénzügyi felügyeletét a városállam Pénzügyi Információs Felügyelete látja el, a pénzügyi felügyeletet 2012-ben alapította XVI. Benedek pápa, elnökét – aki egy bíboros lett – és tagjait is ő választotta.

A szervezetnek a vatikáni intézményrendszertől sokáig különálló működése és az egyház sokszor titokzatos pénzügyei rengeteg spekulációt indítottak el az IOR tevékenységével kapcsolatban. A sok találgatás mellett ugyanakkor vannak komoly, kézzelfogható ügyek is.

A Banco Ambrosiano

Az IOR egyik legnagyobb botránya a Banco Ambrosiano bank 1982-es bukásához kapcsolódik. A csak "papok bankjaként" ismert Banco Ambrosiano többségi tulajdonosa a Vatikáni Bank volt, a katolikus egyház erényeit fontosnak tartó pénzintézet az 1970-es években Roberto Calvi vezetése alatt egy sor piszkos ügyletbe keveredett. A Banco Ambrosianón keresztül juttattak állítólag a nicaraguai Somoza-diktatúrának és az ellenzékének is forrásokat a bankon keresztül, emellett pedig a hírek szerint a Vatikáni Bank a pénzintézeten keresztül finanszírozta a lengyel Szolidaritást. Calvi a Rizzoli kiadónak is juttatott pénzt a bank közreműködésével, hogy ezzel finanszírozza a Corriere della Sera olasz napilapot. Calvi ezzel párhuzamosan offshore országokban is mozgatta a bank pénzét, emellett pedig komoly mennyiségű nem biztosított hitelt is kihelyezett. A bankról már 1978-ban olyan jelentést tett közzé az olasz jegybank, mely a kritikus pontokra és a bank sebezhetőségére mutatott rá.

Ferenc pápa átalakítaná az IOR működését?
©

Az olasz rendőrség végül lerohanta a Propaganda Due szabadkőműves páholy irodáját, ahol Calviról – aki a páholy tagja volt – terhelő bizonyítékokat találtak. A bankár ellen eljárás indult, négy évre el is ítélték, ám egy függőben lévő fellebbezés miatt kiengedték, és Calvi a vezérigazgatói posztját is megtarthatta. A bank új elnökhelyetteseit ugyanakkor az alvilág először megfenyegette, majd később egyikük meg is sebesült egy támadásban.

1982-ben kiderült, hogy a bank nem tud elszámolni akkori áron 1,287 milliárd dollárral. Calvi hamis útlevéllel külföldre menekült, június közepén pedig egy londoni hídon találták meg felakasztva. A bank ezek után komoly átalakuláson esett át, az offshore szálakat elvágták, a régi Banco Ambrosiano veszteségeinek egy részét pedig a Vatikán fizette ki, anélkül, hogy felelősséget vállaltak volna a bebukott bank tevékenységéért. A Banco Ambrosiano botrányát sokan összefüggésbe hozzák I. János Pál 1978-as halálával is, aki állítólag fényt akart deríteni az IOR ügyleteire.

Pénzmosás volt a gyanú

Négy évvel ezelőtt egy pénzmosási ügy rázta meg a Vatikáni Bankot: az olasz Panorama magazin azt írta, a Vatikáni Bankot az olasz hatóságok mintegy 180 millió eurós pénzmosási ügy miatt vizsgálják. 2010 szeptemberében az olasz rendőrség bejelentette, hogy a bank vezetőjével, Gotti Tedeschivel szemben pénzmosás gyanúja miatt vizsgálódik. A rendőrség két különös pénzmozgásra figyelt fel, mely a Vatikánból érkezett, és a Vatikáni Bank az utalásokon nem tüntette fel a pénz eredetét. Tedeschit 2012-ben leváltották a bank éléről, egy rendőrségi házkutatás során pedig egy páncélszekrényből érdekes dokumentumok kerültek elő. 47 dossziéban bíborosoktól származó leveleket, emaileket, valamint Tedeschi által írt feljegyzéseket találtak, melyek a Vatikáni Bank illegális tevékenységét mutatták be vonatkozó számlamásolatokkal együtt. A bankvezető ezeket állítólag személyesen akarta átadni XVI. Benedeknek, hogy megvilágítsa, mi állhat váratlan menesztésének hátterében.

XVI. Benedek pápa ezt követően hozta létre a Pénzügyi Információs Felügyeletet, mely a bank működését ellenőrzi. Az Európa Tanács pénzmosás elleni szerve, a Moneyval 2012-ben úgy találta, hogy az IOR nem felel meg mindenben a pénzmosás elleni nemzetközi szabályoknak, a pénzintézet működése nem teljesen átlátható. Idén január elején az olasz jegybank arra kötelezte a Deutsche Bankot, mely a vatikáni banknak az elektronikus fizetési szolgáltatás hátterét biztosította, hogy szüneteltesse a szolgáltatást, mert a Vallási Művek Intézete nem rendelkezik az uniós normáknak megfelelő pénzmosás elleni mechanizmusokkal. A kialakult helyzet azt eredményezte, hogy egy ideig csak készpénzzel lehetett a Vatikánban fizetni, ez pedig komoly kellemetlenséggel járt a városállam számára, mivel több mint egy hónapig az odalátogató százezrek kénytelenek voltak mellőzni bankkártyájuk használatát. A Vatikán ezek után leszerződött egy svájci szolgáltatóval, mely mint nem uniós szabályozás alá tartozó entitás, már szabadon biztosíthatta az elektronikus bankkártyahasználatot a római városállamban.

Tényleg bezárhatják a bankot?

Azt látni kell, hogy az IOR nem tipikus bank, leginkább vagyonkezelői funkciói vannak, ám egyes banki feladatokat is ellát, így speciális helyzetben van – mondta hvg.hu-nak Érszegi Márk Aurél Vatikán-szakértő. Érszegi szerint mivel a világ egyházi szervezeteinek pénzét is kezeli az IOR, így Ferenc pápa, akinek saját argentin egyházát is az IOR segített pénzügyileg rendbe tenni, nagyon jól tudja, hogy milyen előnyökkel jár a vatikáni intézmény működése. A hazánkban sokszor csak Vatikáni Banknak hívott intézménynek nyeresége is keletkezik a banki funkciókból kifolyólag – az IOR összesen 7 milliárd eurót kezel –, ennek egy részét pedig felajánlja a pápának, aki ebből finanszírozhat különböző karitatív tevékenységeket.

Ferenc pápa eddig profitált az IOR működéséből
©

A Vatikán mindig is nagyon adott a függetlenségére, ez Érszegi szerint a korábbi időkben abban nyilvánult meg, hogy a városállam igen kevés információt szolgáltatott a nemzetközi szervezeteknek, a nemzetközi együttműködésbe korlátozottan kapcsolódott be. Ez rengeteg találgatást is eredményezett az IOR működéséről, a pénzintézet pedig rendre nem felelt meg a nemzetközi működési sztenderdeknek.

Ma már azonban úgy látják, a függetlenség megőrzése csakis úgy lehetséges, ha az IOR és a Vatikán is a nemzetközi szabályrendszer szerint működik, mivel így lehet kizárni azt, hogy egyesek visszaéljenek az intézmény bizalmával. A bezárásról szóló hírek a Vatikán-szakértő szerint csak találgatások, Ferenc pápának eddig semmilyen olyan megnyilatkozása nem volt, mely abba az irányba mutatott volna, hogy átalakítanák, netán bezárnák az IOR-t. Érszegi úgy véli, a Vatikán és az IOR most alkalmazkodik a nemzetközi és uniós sztenderdekhez, emellett pedig egy tanulási folyamat is zajlik. A városállam azonban továbbra is kényes függetlenségére, ha nem megfelelően közelítenek hozzá, akkor tény, hogy kevésbé együttműködő – fejtette ki a Vatikán-szakértő.

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Deadpool így üdvözli, hogy a Disney bekebelezte a Foxot

Deadpool így üdvözli, hogy a Disney bekebelezte a Foxot

Először kapta nő a matematika legrangosabb nemzetközi díját

Először kapta nő a matematika legrangosabb nemzetközi díját

Szijjártó Netanjahuval együtt nyitott magyar képviseletet Jeruzsálemben

Szijjártó Netanjahuval együtt nyitott magyar képviseletet Jeruzsálemben

Félmillió forint értékben lopott kozmetikai termékeket két nő Budapesten

Félmillió forint értékben lopott kozmetikai termékeket két nő Budapesten

Igazi különlegességet találtak véletlenül Izraelben: 1500 éves ez a 4x4 méteres prés

Igazi különlegességet találtak véletlenül Izraelben: 1500 éves ez a 4x4 méteres prés

Először lépte túl a 300 ezer forintos határt az átlagbér Magyarországon

Először lépte túl a 300 ezer forintos határt az átlagbér Magyarországon