A brüsszeli bizottság magyar tagja a müncheni lapnak adott interjúban kifejtette: a gazdasági növekedés beindításához az államháztartási konszolidáció mellett beruházásokra és fizetőképes keresletre is szükség van. Az utóbbi években azonban "agresszív kampány zajlott a kereslet ellen", hiszen a válságba került euróövezeti tagországokban "hatalmas megszorításokat" hajtottak végre, az Európai Központi Bank pedig elhamarkodottan megszigorította a pénzpolitikáját, és késlekedett bevetni valamennyi válságkezelő eszközét.
A bajba került tagországokban a pénzpiacokról felvett olcsó hiteleket "drága mentőhitelek" váltották fel, és a kölcsönt biztosító országok "ragaszkodtak" ahhoz, hogy a kisegített államok nemzetgazdasága zsugorodjon. "Ez nem vezet fenntartható adósságszinthez" - jelentette ki Andor László.
A "pénzpiacok nem hülyék" - fogalmazott -, tudják, hogy a gazdasági teljesítményhez viszonyított adósságszint - a GDP-arányos államadósság - tovább emelkedik, ha a gazdaság zsugorodik, és ezért "szkeptikusak maradtak" a válságkezelésnek az utóbbi években alkalmazott módszerével szemben. Hangsúlyozta: ha "nem engedik a növekedést", akkor nem csökken a GDP-arányos államadósság, ezért több időt kell biztosítani az államháztartási konszolidációhoz, hogy a válságállamok beruházásokkal ösztönözhessék a gazdaságot. Egy másik lehetőség pedig a belső kereslet élénkítése az övezet északi tagországaiban.
Andor László kiemelte: az exporttöbblettel rendelkező országoknak is alkalmazkodniuk kell, különben "szétsodródik" a valutaunió, amelyben az összetartó erő fele már el is veszett. Németországnak a kereslet élénkítésével kellene hozzájárulnia a válságkezeléshez, ehhez pedig emelni kell a béreket, és be kell vezetni a minimálbért intézményét minél több ágazatban. Belgium és Franciaország is panaszkodik a "német bérdömpingre" - mondta az uniós biztos, hangsúlyozva, hogy a jelentős kiviteli többletet tekintve nem igazolható, hogy a németek folytatják a bérversenyt.
Az előző héten José Manuel Barroso, az EB elnöke fogalmazott meg hasonló véleményt. A brüsszeli bizottság vezetője kifejtette: a takarékosságra épülő politikát alapvetően helyesnek tartja, de úgy látja, a megszorításoknak már nincs elegendő politikai és társadalmi támogatottsága, ezért inkább a növekedés ösztönzésére kell koncentrálni.
Németországban több miniszter bírálta Barroso megjegyzését, hangsúlyozva, hogy az államháztartási konszolidáció már meghozta az első eredményeket, a pénzpiacok bizalmát pedig csak fenntartható gazdálkodással lehet visszaszerezni. Ezt hangsúlyozta Angela Merkel kancellár is egy interjúban, amely néhány nappal az EB elnökének nyilatkozata előtt jelent meg. A kancellár kifejtette: a reformok fájdalmas megszorításokat követelnek, de be kell látni, hogy "hosszabb távon minden ország csak abból élhet meg, amit fáradságos munkával megszerez magának", és tudásul kell venni, hogy "vége a hitelből finanszírozott jólétnek".
Andor László korábban is kiemelte a német bérszínvonal alakulásának jelentőségét. Egy tavaly őszi német lapinterjúban kifejtette: Németország az utóbbi tíz évben "rendkívül visszafogott" bérpolitikát követett, hogy "egy-két évre versenyképesebb legyen". Ennek a politikának a hatásai azonban nem korlátozódtak Németországra.
Az euróövezeti "egyensúlytalanság nem csupán a válságállamokban követett hibás politika következménye", Németország is szerepet játszott benne az "egyesek szerint merkantilisztikus" - az export növelésére koncentráló - gazdaságpolitikájával, amely az egyensúlytanság fokozásával hozzájárult a válság kialakulásához. Andor László hangsúlyozta: az EB a minimálbér bevezetése mellett foglal állást, Németországban azonban még ennél is fontosabb, hogy a béreknek "ismét követniük kell a termelékenységet".
A német Hans Böckler alapítvány egy tanulmánya szerint 2000 és 2010 között az euróövezeti tagországok közül Németországban nőttek a legcsekélyebb mértékben a bruttó bérek. A tagországok többségében évente átlagosan 3 százalékkal emelkedett a bérszínvonal, Németországban viszont csak 1,7 százalékkal.
Ugyanakkor a reálbérek 2010 óta folyamatosan növekednek. A német statisztikai hivatal 2010-ben 1,5 százalékos, 2011-ben 1 százalékos, 2012-ben pedig 0,5 százalékos reálbér-növekedést regisztrált. A kormány az előző héten közzétett előrejelzése szerint a reálbérek az idén 1,3 százalékkal, 2014-ben pedig 0,9 százalékkal emelkednek, és a belső fogyasztás élénkülése lesz a gazdasági növekedés egyik legfőbb tényezője.
Az EB tavaly áprilisban javasolta, vezessék be a minimálbér intézményét azokban a tagországokban, ahol ez még nem történt meg. Németországban ismeretlen a valamennyi ágazatban kötelező, államilag rögzített minimálbér. Ugyanakkor egyes szektorokban a munkaadók és munkavállalók megállapodása alapján rögzítik az órabér alsó határát. A szakszervezetek és baloldali pártok évek óta sürgetik, hogy vezessék be a valamennyi ágazatban egységesen kötelező, törvényileg rögzített minimális órabér intézményét, és ennek összegét 8,50 euróban állapítsák meg.
