Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Kommunikáció és politikai egyeztetés kérdése, hogy kikerülünk-e az EU túlzottdeficit-eljárása alól, és a kormány az elmúlt időszakban nem lett EU- és IMF-pártibb mint korábban volt – mondta Szántó András, az Equilor devizaüzletágának vezetője a befektetési cég keddi sajtóbeszélgetésén. A befektetési szolgáltató szakértője szerint a számok alapján megszünhetne az eljárás: a költségvetési hiányunk az euróövezettel azonos szinten, 3 százalék alatt van, ami jobb, mint Nagy Britanniáé vagy Franciaországé, és az eladósodottságunk mértéke is jobb az euróövezetnél.
A túlzottdeficit-eljárásban az Európai Bizottság számára az a kérdés, hogy a jövőben, például a 2014-es választási évben is tudjuk-e tartani a 3 százalék alatti deficitet. Mindent egybevetve, Szántó András szerint ősszel lehet realitása annak, hogy kikerülünk az eljárás alól.
Jövőre megugorhat az infláció
A másik ettől nem független kérdés, hogy hogyan alakul a gazdasági növekedésünk. A kormány idénre 0,7, jövőre 1,9 százalékos GDP-növekedést vár, az Equilor szakértői ennél pesszimistábbak, 2013-ra 0,1, 2014-re 1,4 százalékos növekedést jeleznek előre. Szántó András szerint jövőre kockázatot jelent, hogy az infláció megugorhat, ugyanis jövőre már nem érvényesül a rezsicsökkentés hatása, ami a korábbi 5-6 százalékos pénzromlást 2 százalék alá nyomta.
Ez például az egyik ok, amely miatt kérdés, hogy a jegybank új monetáris politikája, a jelentős alapkamat-csökkentés működhet-e hosszabb távon. Ugyanis az alapkamatot addig csökkentheti az MNB, amíg az infláció alacsony, és ha megugrik, az alapkamatot is meg kell emelni. Az alapkamatot tavaly augusztus óta a jegybank monetáris tanácsa minden kamatdöntő ülésen csökkentette, jelenleg 4,75 százalékon áll. Az Equilor szakértői szerint 4 százalék környékén már megállhat vagy lelassulhat a kamatcsökkentési ciklus.
Az MNB-program nem árt, de nem is használ
Az MNB-program megvalósítása, megvalósíthatósága a befektetési szolgáltató szakértői szerint még kérdéses, és úgy látják, a program nem árt, de nem is használ. Összességében az új jegybanki vezetés sokkal ortodoxabb, mint amire számított a piac – mondta Szántó András. A kamatcsökkentések nem gyengítették a forintot, és a nagy jegybankok pénznyomtatása miatt kialakult óriási hozaméhség következtében a magyar állampapírok még mindig vonzóak a befektetők számára. Egyedül az új jegybenkelnök személye gyengítette a forintot, de később visszaerősödött – mondta az Equilor szakértője, és úgy vélekedett, az év további részében sem várható jelentős forintgyengülés, az euróval szemben 290 környékén vagy inkább alatta stabilizálódhat a magyar fizetőeszköz.
A jegybank hitelezésélénkítő programja Szántó András szerint nem nagy méretű, és inkább egyfajta pilot projektnek tekinthető. Mint ismert, a jegybank 3 pilléres csomagot jelentett be áprilisban: 250 milliárd forint nullaszázalékos MNB-forrást ad a bankoknak, hogy hiteleket adjanak a kis- és középvállalkozásoknak, és megszabta, hogy legfeljebb 2,5 százalékos kamatmarzzsal adhatják tovább a pénzt a cégeknek. Ez valóban nem nagy összeg, a kkv-hitelállomány mindössze 7 százaléka. A program második pillére szintén 250 milliárd forint, amit ugyanezekkel a feltételekkel adhatnak a bankok a cégeknek a devizahitelük kiváltására.
Szántó András szerint a leginkább problematikus rész a 2,5 százalékos kamatmarzs, ami csak nagyméretű cégek esetén lenne ésszerű, a kockázatosabb kkv-szektorban jó eséllyel veszteséget okozhat a banknak. További probléma, hogy a forrásokból így várhatóan csak azoknak jut, akik eddig is hitelképesek voltak. A második pillér, a devizahitel-kiváltó rész viszont működhet a szakértő szerint, és valószínűleg az MNB-csomag harmadik pillére is. A jegybanki csomag harmadik eleme, hogy a jegybank ezermillliárd forinttal szeretné csökkenteni a kötvényállományát, amellyel érdemben javíthatná az MNB eredményét (ugyanis a kéthetes kötvényekre a jegybank a mindenkori alapkamatot fizeti a pénzintézeteknek, és ha más befektetésekkel nem ellensúlyozza, vesztesége keletkezik, amit a következő évben a költségvetésnek kell állnia).
A harmadik pillér része az is, hogy 3,5 milliárd euróval csökkentenék a jegybanki devizatartalékot, ami piaci szempontból elfogadható Szántó András szerint. Ezt a devizát a jegybank a bankok külföldi forrásainak kiváltására adná – devizacsere-ügylet keretében –, hogy csökkentse az ország külsső eladósodottságát és sérülékenységét. Ennek kockázata azonban, hogy ha a jegybank kiváltja a bankok devizaforrásainak egy részét, akkor a pénzintézetek pozíciója javul, és nehezebben lesznek zsarolhatók – mondta Szántó András.
