Zdravo! – köszönthetjük július 1-jétől az Európai Unió (EU) 28., teljes jogú tagjává váló Horvátország polgárait. A jövő hétfőn csatlakozó 4,4 milliós Horvátország a második olyan uniós tagállam lesz Szlovénia után, amely a volt Jugoszlávia része volt a 90-es évek elejéig. A horvát gazdaság az unió következő hétéves költségvetéséből mintegy 7 milliárd eurós fejlesztési forráshoz jut majd, ez pedig komolyan segíthet az ország fejlődésében. A horvát csatlakozással azonban egy pár évig még nem várható új csatlakozó, a többi tagjelöltnek, zömmel a Balkánról, még sokat kell tennie a közös uniós szabályok, normák eléréséért.

A horvát gazdaságra és munkaerőpiacra ugyanakkor Magyarországnak érdemes figyelnie, nem csak a már meglévő közös szálak miatt, hanem a számunkra megnyíló lehetőségek miatt is. A horvátok csatlakozása ugyanis nem csak nekik nagy esemény. A magyar állampolgároknak, cégeknek is komoly potenciált rejthet a július elsejei esemény.

Majdnem Magyarország gazdasági fejlettségén

Jugoszlávia felbomlása előtt Horvátország volt az államközösség második legfejlettebb tagja, Szlovénia után. A délszláv háború ugyanakkor komoly károkat okozott az ország infrastruktúrájában. Franjo Tudjman első elnöksége alatt a munkanélküliség az egekbe szökött, a gazdaság teljesítménye meredeken esett (az ipar egy része megsemmisült, a keleti piacok elvesztek), ugyanakkor megindult a privatizáció. Az ország jelentős részben függött a nyugati segélyektől és befektetésektől, a gazdaság piaci alapokra helyezése vontatottan haladt, és bár a nemzeti fizetőeszközt, a kunát sikerült stabilizálni, a bankok szabályozása és a strukturális reformok véghezvitele nagyon sok kívánnivalót hagyott maga után.

Július 1-jétől, Horvátország uniós csatlakozásának pillanatától a magyarok számára is megnyílik az ország munkaerőpiaca

AFP / Marijan Murat

A horvát gazdaság 2003 és 2007 között lépett stabil növekvő pályára, a korábban 22 százalékon tetőző munkanélküliség 2007-re 10 százalék alá csökkent. Az ország GDP-je pedig 2001 és 2008 között 40 százalékkal nőtt, amiben jelentős szerepe volt az évente 10 milliónál több vendéget fogadó turizmusnak. A gazdasági világválság Horvátországot sem hagyta érintetlenül, déli szomszédunk gazdasága gyakorlatilag 2008 óta recesszióban van. Eközben az államadósság is igen komoly mértékben növekedésnek indult, 2014-re elérheti a 44 milliárd eurós GDP 62,5 százalékát, ami két év alatt mintegy 10 százalékos növekedést jelentene. A költségvetési hiány a tavalyi 3,8 százalékról idén 4,7-re ugorhat, emellett pedig a munkanélküliség is újra növekszik, áprilisban 18 százalékon állt a mutató.

Gazdasági fejlettség területén alulról a harmadik helyet csípték el tavaly a horvátok az uniós átlag (PPS – vásárlóerő paritáson) 61 százalékával (Magyarország Lengyelországgal holtversenyben 66 százalékon áll). Bár a gazdaság minden bizonnyal recesszióban marad idén is, és a munkanélküliség jelentős csökkenésével sem lehet számolni, a bérek – és kissé az árszínvonal – területén a horvátok már előttünk járnak. Július 1-jétől nem csak a horvátok számára nyílik meg a magyar munkaerőpiac, hanem a magyarok is korlátozások nélkül vállalhatnak munkát a mediterrán országban – hazánk nem él az uniós jogszabályok adta restrikciók lehetőségével –, így felvetődhet a kérdés, hogy vajon megérné-e a magyaroknak Horvátországban munkát keresniük.

A horvátországi nettó annyi, mint a magyar bruttó

A nemzetgazdaságok egészét tekintve a nettó átlagkeresetek 2010-ben Magyarországon 132 ezer forint körül alakultak, míg Horvátországban a kuna akkori árfolyamát alapul véve átszámítva 207 ezer forintot tett ki egyhavi nettó átlagbér. 2012-re Magyarországon a havi nettó átlagkereset 144 ezer forintra nőtt, eközben Horvátországban a nettó átlagbérek már 215 ezer forint környékén jártak az akkori árfolyamot alapul véve. 

Az alábbiakban a bizonyos nemzetgazdasági ágakban tapasztalható nettó átlagbéreket mutatjuk be, a horvátországi béreket a 2010-es kunaárfolyamot alapul véve számoltuk ki. Az adatok a két ország statisztikai hivatalainak oldaláról származnak.

Amint az látszik, a horvátországi bérek minden vizsgált szektorban meghaladják a Magyarországon tapasztalható kereseteket. A mezőgazdaság területén 80, a vendéglátásnál csaknem 100, az építőipar területén pedig 61 százalékkal haladják meg a horvátországi bérek a magyarországiakat. Az információ, kommunikáció, illetve pénzügyi, biztosítási tevékenység területén van a legkisebb különbség, előbbinél majdnem 30, utóbbinál pedig 20 százalék a differencia a horvátok javára.

Kevés a fordító és idegenvezető

"Magyarországról már most is jönnek Horvátországba vendégmunkások, itt a tengerparton az építőiparban lehet pár szakmunkással találkozni – mondta a hvg.hu-nak Hamar Aranka turisztikai szakember, aki Zadarban magyar turisták üdültetésével is foglalkozik. Szerinte a megnyíló horvát munkaerőpiacon az építőiparban rejlenek lehetőségek a magyarok számára, mivel Dalmáciában a turizmushoz kapcsolódó ingatlanberuházások még a válságban sem álltak le, folynak a fejlesztések, így szükség van szakemberekre is.

Megéri-e a magyaroknak munkát vállalniuk Horvátországban?

AFP / Andrej Isakovic

Emellett ugyanakkor a turizmus területén is van lehetőség, mivel Hamar Aranka szerint kevés a magyar nyelvű fordító és idegenvezető. Ehhez viszont horvát nyelvtudásra van szükség, aminek megszerzése nem megy egyik napról a másikra. Pécs környékén ugyanakkor sokan vannak olyanok, akik tudnak horvátul, nekik ez előny lehet, ha esetleg Horvátországban vállalnának munkát – fejtette ki Hamar Aranka.

Magasabb bérekhez magasabb árak társulnak

Bár magasabbak a horvátországi bérek a magyarországiaknál, ezzel párhuzamosan az árszínvonal is közelebb található az uniós átlaghoz, sőt, egyes termékcsoport esetében már az EU-s átlagot is meghaladják a horvát árak.

Tradicionálisan magasabbak a bérek

A horvátországi magasabb bérek egyrészt a tradícióból, másrészt a gazdaság szerkezetéből fakadnak. A régi Jugoszlávia idején a horvát vendégmunkások jelentős összegű német márkát küldtek haza, ahol ez árfelhajtó hatással bírt. Jugoszláviában akkor sokkal erősebben működtek a piaci tényezők, mint az árakat mesterségesen alacsonyan tartó szocialista Magyarországon. Másfelől az, hogy Horvátország a világ top20 turisztikai desztinációi közé tartozik a Lonely Planet szerint, szintén magasabb árszínvonalat eredményez. Emellett az ország az "osztrák-olasz olló" nyomásában is fekszik: egyfelől Ausztria, másfelől Olaszország magasabb árai is hatással vannak a horvátországiakra.

A magyarok számára egyelőre nem tudni, hogy milyen lehetőségek nyílnak, még akkor sem, ha egyes munkahelyek esetében a horvát nyelvtudás szükségességéről sem szabad elfeledkezni. De ha egy magyar munkavállaló üres pozíciót talál, érdemes elgondolkodnia a váltáson. Spórolósabb életvitel mellett kifejezetten megérheti az ott keresett pénzt Horvátországban elkölteni. Mindamellett a magas munkanélküliség, amely a 25 éven aluliak körében eléri az 51 százalékot, visszatartó erővel bírhat. Így mindent összevetve alaposan meg kell fontolni a horvátországi munkavállalást.