szerző:
Nagy Gergő
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Hétfőn Horvátország csatlakozik az Európai Unióhoz. Bár a legtöbb uniós ország nem engedi be a horvátokat a munkaerőpiacára, Magyarország kivételt tesz, ami azt jelenti, hogy magyarok is szabadon vállalhatnak munkát Horvátországban. Márpedig átlagkeresetek terén déli szomszédaink jobban állnak, mint mi. Megéri a magyaroknak a horvátoknál dolgozni, vagy érdemes inkább másfele venniük az irányt?

Zdravo! – köszönthetjük július 1-jétől az Európai Unió (EU) 28., teljes jogú tagjává váló Horvátország polgárait. A jövő hétfőn csatlakozó 4,4 milliós Horvátország a második olyan uniós tagállam lesz Szlovénia után, amely a volt Jugoszlávia része volt a 90-es évek elejéig. A horvát gazdaság az unió következő hétéves költségvetéséből mintegy 7 milliárd eurós fejlesztési forráshoz jut majd, ez pedig komolyan segíthet az ország fejlődésében. A horvát csatlakozással azonban egy pár évig még nem várható új csatlakozó, a többi tagjelöltnek, zömmel a Balkánról, még sokat kell tennie a közös uniós szabályok, normák eléréséért.

A horvát gazdaságra és munkaerőpiacra ugyanakkor Magyarországnak érdemes figyelnie, nem csak a már meglévő közös szálak miatt, hanem a számunkra megnyíló lehetőségek miatt is. A horvátok csatlakozása ugyanis nem csak nekik nagy esemény. A magyar állampolgároknak, cégeknek is komoly potenciált rejthet a július elsejei esemény.

Majdnem Magyarország gazdasági fejlettségén

Jugoszlávia felbomlása előtt Horvátország volt az államközösség második legfejlettebb tagja, Szlovénia után. A délszláv háború ugyanakkor komoly károkat okozott az ország infrastruktúrájában. Franjo Tudjman első elnöksége alatt a munkanélküliség az egekbe szökött, a gazdaság teljesítménye meredeken esett (az ipar egy része megsemmisült, a keleti piacok elvesztek), ugyanakkor megindult a privatizáció. Az ország jelentős részben függött a nyugati segélyektől és befektetésektől, a gazdaság piaci alapokra helyezése vontatottan haladt, és bár a nemzeti fizetőeszközt, a kunát sikerült stabilizálni, a bankok szabályozása és a strukturális reformok véghezvitele nagyon sok kívánnivalót hagyott maga után.

Július 1-jétől, Horvátország uniós csatlakozásának pillanatától a magyarok számára is megnyílik az ország munkaerőpiaca
©

A horvát gazdaság 2003 és 2007 között lépett stabil növekvő pályára, a korábban 22 százalékon tetőző munkanélküliség 2007-re 10 százalék alá csökkent. Az ország GDP-je pedig 2001 és 2008 között 40 százalékkal nőtt, amiben jelentős szerepe volt az évente 10 milliónál több vendéget fogadó turizmusnak. A gazdasági világválság Horvátországot sem hagyta érintetlenül, déli szomszédunk gazdasága gyakorlatilag 2008 óta recesszióban van. Eközben az államadósság is igen komoly mértékben növekedésnek indult, 2014-re elérheti a 44 milliárd eurós GDP 62,5 százalékát, ami két év alatt mintegy 10 százalékos növekedést jelentene. A költségvetési hiány a tavalyi 3,8 százalékról idén 4,7-re ugorhat, emellett pedig a munkanélküliség is újra növekszik, áprilisban 18 százalékon állt a mutató.

Gazdasági fejlettség területén alulról a harmadik helyet csípték el tavaly a horvátok az uniós átlag (PPS – vásárlóerő paritáson) 61 százalékával (Magyarország Lengyelországgal holtversenyben 66 százalékon áll). Bár a gazdaság minden bizonnyal recesszióban marad idén is, és a munkanélküliség jelentős csökkenésével sem lehet számolni, a bérek – és kissé az árszínvonal – területén a horvátok már előttünk járnak. Július 1-jétől nem csak a horvátok számára nyílik meg a magyar munkaerőpiac, hanem a magyarok is korlátozások nélkül vállalhatnak munkát a mediterrán országban – hazánk nem él az uniós jogszabályok adta restrikciók lehetőségével –, így felvetődhet a kérdés, hogy vajon megérné-e a magyaroknak Horvátországban munkát keresniük.

A horvátországi nettó annyi, mint a magyar bruttó

A nemzetgazdaságok egészét tekintve a nettó átlagkeresetek 2010-ben Magyarországon 132 ezer forint körül alakultak, míg Horvátországban a kuna akkori árfolyamát alapul véve átszámítva 207 ezer forintot tett ki egyhavi nettó átlagbér. 2012-re Magyarországon a havi nettó átlagkereset 144 ezer forintra nőtt, eközben Horvátországban a nettó átlagbérek már 215 ezer forint környékén jártak az akkori árfolyamot alapul véve. 

Az alábbiakban a bizonyos nemzetgazdasági ágakban tapasztalható nettó átlagbéreket mutatjuk be, a horvátországi béreket a 2010-es kunaárfolyamot alapul véve számoltuk ki. Az adatok a két ország statisztikai hivatalainak oldaláról származnak.

Nemzetgazdasági ágak átlagbérei, 2010, forint Magyarország Horvátország
Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat  101 824 182 598
Feldolgozóipar  131 097 179 946
Építőipar  105 239 170 820
Kereskedelem, gépjárműjavítás  122 599 181 311
Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás  89 169 179 985
Információ, kommunikáció  213 582 273 741
Pénzügyi, biztosítási tevékenység  245 942 297 102
Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység  102 089 149 799
Művészet, szórakoztatás, szabadidő  122 744 209 040

Amint az látszik, a horvátországi bérek minden vizsgált szektorban meghaladják a Magyarországon tapasztalható kereseteket. A mezőgazdaság területén 80, a vendéglátásnál csaknem 100, az építőipar területén pedig 61 százalékkal haladják meg a horvátországi bérek a magyarországiakat. Az információ, kommunikáció, illetve pénzügyi, biztosítási tevékenység területén van a legkisebb különbség, előbbinél majdnem 30, utóbbinál pedig 20 százalék a differencia a horvátok javára.

Kevés a fordító és idegenvezető

"Magyarországról már most is jönnek Horvátországba vendégmunkások, itt a tengerparton az építőiparban lehet pár szakmunkással találkozni – mondta a hvg.hu-nak Hamar Aranka turisztikai szakember, aki Zadarban magyar turisták üdültetésével is foglalkozik. Szerinte a megnyíló horvát munkaerőpiacon az építőiparban rejlenek lehetőségek a magyarok számára, mivel Dalmáciában a turizmushoz kapcsolódó ingatlanberuházások még a válságban sem álltak le, folynak a fejlesztések, így szükség van szakemberekre is.

Megéri-e a magyaroknak munkát vállalniuk Horvátországban?
©

Emellett ugyanakkor a turizmus területén is van lehetőség, mivel Hamar Aranka szerint kevés a magyar nyelvű fordító és idegenvezető. Ehhez viszont horvát nyelvtudásra van szükség, aminek megszerzése nem megy egyik napról a másikra. Pécs környékén ugyanakkor sokan vannak olyanok, akik tudnak horvátul, nekik ez előny lehet, ha esetleg Horvátországban vállalnának munkát – fejtette ki Hamar Aranka.

Magasabb bérekhez magasabb árak társulnak

Bár magasabbak a horvátországi bérek a magyarországiaknál, ezzel párhuzamosan az árszínvonal is közelebb található az uniós átlaghoz, sőt, egyes termékcsoport esetében már az EU-s átlagot is meghaladják a horvát árak.

EU27=100% Élelmiszer és nem alkoholos italok összesen Pékáru Hús Tejtermékek, tojás Alkohol Dohányáru
Magyarország 84 74 71 88 79 52
Horvátország 92 94 75 97 103 57

Tradicionálisan magasabbak a bérek

A horvátországi magasabb bérek egyrészt a tradícióból, másrészt a gazdaság szerkezetéből fakadnak. A régi Jugoszlávia idején a horvát vendégmunkások jelentős összegű német márkát küldtek haza, ahol ez árfelhajtó hatással bírt. Jugoszláviában akkor sokkal erősebben működtek a piaci tényezők, mint az árakat mesterségesen alacsonyan tartó szocialista Magyarországon. Másfelől az, hogy Horvátország a világ top20 turisztikai desztinációi közé tartozik a Lonely Planet szerint, szintén magasabb árszínvonalat eredményez. Emellett az ország az "osztrák-olasz olló" nyomásában is fekszik: egyfelől Ausztria, másfelől Olaszország magasabb árai is hatással vannak a horvátországiakra.

A magyarok számára egyelőre nem tudni, hogy milyen lehetőségek nyílnak, még akkor sem, ha egyes munkahelyek esetében a horvát nyelvtudás szükségességéről sem szabad elfeledkezni. De ha egy magyar munkavállaló üres pozíciót talál, érdemes elgondolkodnia a váltáson. Spórolósabb életvitel mellett kifejezetten megérheti az ott keresett pénzt Horvátországban elkölteni. Mindamellett a magas munkanélküliség, amely a 25 éven aluliak körében eléri az 51 százalékot, visszatartó erővel bírhat. Így mindent összevetve alaposan meg kell fontolni a horvátországi munkavállalást.

Nem árasztanánk el egymást
Jelenleg minimális számú horvát állampolgár dolgozik hivatalosan Magyarországon: a legfrissebb adatok szerint mintegy 223 horvát dolgozik hazánkban. Horvátországban még ennél is kevesebb magyar vállal munkát, számuk 2012-ben 112 volt. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közlése szerint a horvát munkavállalók számára Magyarország nem potenciális célország. A horvát munkavállalók, úgy fest, az EU legtöbb államában július 1-jétől korlátozás nélkül vállalhatnak munkát, ám több tagállam korlátozást vezetett be. Ezek pedig a következőek: Ausztria, Belgium, Luxemburg, Hollandia, Németország, Szlovénia, Spanyolország és az Egyesült Királyság.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Meghalt a Motörhead első gitárosa, Larry Wallis

Meghalt a Motörhead első gitárosa, Larry Wallis

Gyorsabban, magasabbra, érdekesebben – így marad móka a futás

Gyorsabban, magasabbra, érdekesebben – így marad móka a futás

Imelda elintézte: katasztrófa sújtotta területté vált Houston

Imelda elintézte: katasztrófa sújtotta területté vált Houston

Türk nyelvű államok irodája nyílik Budapesten

Türk nyelvű államok irodája nyílik Budapesten

A sztrájktól sem riadnának vissza a tiszavasvári Alkaloidánál

A sztrájktól sem riadnának vissza a tiszavasvári Alkaloidánál

Cuki meglepetéssel rukkolt elő a Google a Jóbarátok születésnapjára

Cuki meglepetéssel rukkolt elő a Google a Jóbarátok születésnapjára