Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Ez a válság más, mint a többi, itt nem működnek azok az ösztönzőcsomagok, melyek máskor már régen növekvő pályára állították volna a gazdaságokat.
A pénzügyi, majd gazdasági összeomlás után a gazdasági vezetők többsége még úgy gondolta, hogy elegendő lesz egy méretes ösztönzőcsomag - adócsökkentéssel, autóvásárlási támogatással stb. -, egy jókora kamatvágás és esetleg egy jegybanki pénzpumpa, a gazdaságok máris túllendülnek a krízisen, és hamar újra növekvő pályára állnak. Az eredmények azonban csak nem akartak jönni, olyannyira nem, hogy öt év elteltével az amerikaiak a lassú növekedés, az európaiak pedig az adósságválság miatt panaszkodnak - írja a Pénzügyi Szemle Online blogja.
Raghuram Rajan, a University of Chicago professzora szerint egy masszív hitelválságot nem lehet pár év alatt kiheverni, a talpra álláshoz sokkal több idő kell, mint azt elsőre gondolnánk. Rajan elismeri, hogy teljesen logikus volt a gazdaságpolitikusok reakciója, amikor élénkítéssel válaszoltak a válság első hullámaira, a krízis és a magas munkanélküliség ugyanis azért alakult ki, mert visszaesett a termékek és szolgáltatások iránti kereslet. Ha tehát a válság előtti állapotot szeretnénk visszaállítani, akkor nincs mit tenni, mint élénkíteni a keresletet. Ezt az állam megteheti, úgy hogy pénzt juttat a gazdaságba, mentőcsomagok, alacsonyabb kamatok, vagy kötvényvásárlási programok keretében.
Raghuram Rajan szerint a fő oka annak, hogy miért nem működtek eddig a mentőcsomagok, az az, hogy a válság előtti években a fellendülést a hitelboom fűtötte, és elsősorban két szektorra, az ingatlan- és autóiparra koncentrálódott, a legtöbb munkanélküli is ezekből a szektorokból került ki. Egy-egy szektor álláskeresőit pedig nem lehet felszívni általános mentőcsomagokkal és élénkítésekkel, mint ahogyan annak sincs értelme, hogy célzott állami támogatásokkal életben tartsanak életképtelen ingatlan- vagy autóipari vállalkozásokat.
Az államnak ilyen esetekben a professzor szerint kimondottan nem tanácsos a válság által erősen érintett szektorokat célzottan támogatnia, mondván hadd tisztuljon a gazdaság. Az általános ösztönzőcsomagok megint csak nem használnak, hiszen az elbocsátott autóipari munkásnak attól nem lesz ismét munkája a járműiparban, hogy az állam adót vagy kamatot csökkent. Az államnak ilyen esetekben érdemesebb inkább az iparágak közti váltást támogatnia, különböző képzési programokkal, esetleg az összeomlott iparágakból jövő dolgozók után járó adó- és járulékkedvezményekkel.
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A tranzakciós illeték kiterjesztése jelentősen átalakíthatja a Revolut és más neobankok vállalati díjstruktúráját.
Adózási és adatszolgáltatási kötelezettségek 2025. július 16. és 2025. augusztus 31. között.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Jó eséllyel simán lekörözi majd a Tisza Párt ősszel startoló előválasztása nemcsak a hasonló, 2021-es ellenzéki akció 663 ezres adatát, de még a Nemzet Hangja szavazás 1,1 millió résztvevővel beállított saját rekordját is. A megvalósítás logisztikai rémálom lesz komoly buktatókkal, ráadásul a siker mellett politikai veszélyekkel is járhat.
A Tisza Párt szerint visszataszító, hogy a Fidesz és a propagandája az önkénteseik után kutakodnak.
A parkoláson évente 120 millió forintot tud megtakarítani a Hegyvidék, a közétkeztetés ára nem nőtt, és több üzemeltetési munka is olcsóbb lett az új közbeszerzési rendszerben.
Az „aki akar, az dolgozhat” kijelentés ugyanakkor számos vidéken nem több, mint hiú ábránd.