Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Ez a válság más, mint a többi, itt nem működnek azok az ösztönzőcsomagok, melyek máskor már régen növekvő pályára állították volna a gazdaságokat.
A pénzügyi, majd gazdasági összeomlás után a gazdasági vezetők többsége még úgy gondolta, hogy elegendő lesz egy méretes ösztönzőcsomag - adócsökkentéssel, autóvásárlási támogatással stb. -, egy jókora kamatvágás és esetleg egy jegybanki pénzpumpa, a gazdaságok máris túllendülnek a krízisen, és hamar újra növekvő pályára állnak. Az eredmények azonban csak nem akartak jönni, olyannyira nem, hogy öt év elteltével az amerikaiak a lassú növekedés, az európaiak pedig az adósságválság miatt panaszkodnak - írja a Pénzügyi Szemle Online blogja.
Raghuram Rajan, a University of Chicago professzora szerint egy masszív hitelválságot nem lehet pár év alatt kiheverni, a talpra álláshoz sokkal több idő kell, mint azt elsőre gondolnánk. Rajan elismeri, hogy teljesen logikus volt a gazdaságpolitikusok reakciója, amikor élénkítéssel válaszoltak a válság első hullámaira, a krízis és a magas munkanélküliség ugyanis azért alakult ki, mert visszaesett a termékek és szolgáltatások iránti kereslet. Ha tehát a válság előtti állapotot szeretnénk visszaállítani, akkor nincs mit tenni, mint élénkíteni a keresletet. Ezt az állam megteheti, úgy hogy pénzt juttat a gazdaságba, mentőcsomagok, alacsonyabb kamatok, vagy kötvényvásárlási programok keretében.
Raghuram Rajan szerint a fő oka annak, hogy miért nem működtek eddig a mentőcsomagok, az az, hogy a válság előtti években a fellendülést a hitelboom fűtötte, és elsősorban két szektorra, az ingatlan- és autóiparra koncentrálódott, a legtöbb munkanélküli is ezekből a szektorokból került ki. Egy-egy szektor álláskeresőit pedig nem lehet felszívni általános mentőcsomagokkal és élénkítésekkel, mint ahogyan annak sincs értelme, hogy célzott állami támogatásokkal életben tartsanak életképtelen ingatlan- vagy autóipari vállalkozásokat.
Az államnak ilyen esetekben a professzor szerint kimondottan nem tanácsos a válság által erősen érintett szektorokat célzottan támogatnia, mondván hadd tisztuljon a gazdaság. Az általános ösztönzőcsomagok megint csak nem használnak, hiszen az elbocsátott autóipari munkásnak attól nem lesz ismét munkája a járműiparban, hogy az állam adót vagy kamatot csökkent. Az államnak ilyen esetekben érdemesebb inkább az iparágak közti váltást támogatnia, különböző képzési programokkal, esetleg az összeomlott iparágakból jövő dolgozók után járó adó- és járulékkedvezményekkel.
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
A kamatcsökkentést követően megugrott az érdeklődés a Széchenyi Kártya Max Plusz beruházási hiteltermékei iránt.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.