Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
A több mint 1200 sziget és a hosszú tengerpart a horvát gazdaság ékköve, az ország GDP-jének 10 százaléka a turizmusból származik. Déli szomszédunk ugyanakkor most abban reménykedik, hogy a tenger nem csak a turizmust tudja pörgetni, hanem a víz más kincseket is rejt: kőolajat és földgázt. Egyes becslések szerint akár 2,8 milliárd hordó kőolajat is rejthet az Adria mélye.
A több mint 1200 sziget és a hosszú tengerpart a horvát gazdaság ékköve, az ország GDP-jének 10 százaléka a turizmusból származik. Déli szomszédunk ugyanakkor most abban reménykedik, hogy a tenger nem csak a turizmust tudja pörgetni, hanem a víz más kincseket is rejt: kőolajat és földgázt – írja a Business New Europe portál.
Júniusban a norvég Spectrum vállalat szerződést írt alá a horvát gazdasági minisztériummal arról, hogy 21 ezer négyzetkilométernyi tengerfeneket szeizmikus vizsgálatnak vessenek alá. Ha a vizsgálat sikeres lesz, akkor 2014 áprilisára kiderülhet, hol is találhatóak kőolaj- és gázlelőhelyek az Adriai-tenger mélyén. A norvég cég eddig már 25 millió dollárt fektetett a projektbe, és bizakodóak az eredményeket tekintve. A még a jugoszláv időkre visszanyúló offshore szénhidrogén-kitermelés Horvátországban így újra erőre kaphat, és potenciálisan akár több százmilliárd dollárnyi bevételt is hozhat az országnak, melynek gazdasági teljesítménye jelenleg igencsak gyászos (recesszió és magas munkanélküliség jellemzi Horvátországot). 2009-2010-ben is zajlott már egy adatgyűjtés, akkor úgy becsülték, hogy 2,8 milliárd hordó kőolajat is rejt az Adria mélye, ez pedig 100 évig fedezné az ország olajszükségletét.
Horvát sajtóértesülések szerint a nagy nemzetközi befektetők is érdeklődést mutatnak a horvátországi kitermelési lehetőségek iránt. A Glencore, Vitol, Rosznyeft és az ExxonMobil is a kérők között lehet.
A régóta ismert lehetőség kiaknázását eddig leginkább az energetikai szektor elavult szabályozása akadályozta, amely elriasztotta a külföldi befektetőket. A parlament júliusban új törvényt fogadott el, amely független szakértők szerint is azt tükrözi, hogy megértették a verseny hasznosságát. A jogszabály teljesíti a belső piac megnyitásával, a monopóliumok megszüntetésével kapcsolatos uniós elvárást is.
Egyelőre nyitott kérdés az INA részvétele a kitermelésre szóló jogosultságok aukcióján, amelyet jövő júliusra terveznek. A horvát nemzeti olajvállalat elvileg bármely külföldi céggel azonos feltételekkel indulhat a versenyben, bár a szakértők elképzelhetőnek tartanak némi politikai hátszelet. A nagyobb kérdés az, hogyan alakul a vállalatban 49 százalékkal rendelkező, de a menedzsmentjogokat birtokló magyar Mol és a horvát kormány vitája. Szakértők szerint az ügyet az adriai olaj- és gázkincs feltárásának tendereztetése előtt le kellene zárni.
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
2025. július 10-én lezárult a „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” pályázat. Július 15-étől új forgóeszköz-finanszírozási lehetőség nyílt meg a feldolgozóipari mikro- és kisvállalkozások számára.
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Az elektronikus aláírásoknak egyre nagyobb a szerepe, de a különböző típusok közötti különbségek nem mindig egyértelműek.
Egyre több a vendégmunkás, miközben a hazai munkaerő-tartalék – a kormány ígéretével szemben – nem apad. A tartaléksereg aligha aktivizálható, nagyszámú új munkahely pedig nem keletkezik.
Olaszországi nyaralása idején történt végzetes baleset az osztrák extrémsportolóval.
Többek között Dés László, Presser Gábor, Spiró György is felszólalt a terroristákat éltető északír raptrió koncertje ellen.