A több mint 1200 sziget és a hosszú tengerpart a horvát gazdaság ékköve, az ország GDP-jének 10 százaléka a turizmusból származik. Déli szomszédunk ugyanakkor most abban reménykedik, hogy a tenger nem csak a turizmust tudja pörgetni, hanem a víz más kincseket is rejt: kőolajat és földgázt – írja a Business New Europe portál.

Júniusban a norvég Spectrum vállalat szerződést írt alá a horvát gazdasági minisztériummal arról, hogy 21 ezer négyzetkilométernyi tengerfeneket szeizmikus vizsgálatnak vessenek alá. Ha a vizsgálat sikeres lesz, akkor 2014 áprilisára kiderülhet, hol is találhatóak kőolaj- és gázlelőhelyek az Adriai-tenger mélyén. A norvég cég eddig már 25 millió dollárt fektetett a projektbe, és bizakodóak az eredményeket tekintve. A még a jugoszláv időkre visszanyúló offshore szénhidrogén-kitermelés Horvátországban így újra erőre kaphat, és potenciálisan akár több százmilliárd dollárnyi bevételt is hozhat az országnak, melynek gazdasági teljesítménye jelenleg igencsak gyászos (recesszió és magas munkanélküliség jellemzi Horvátországot). 2009-2010-ben is zajlott már egy adatgyűjtés, akkor úgy becsülték, hogy 2,8 milliárd hordó kőolajat is rejt az Adria mélye, ez pedig 100 évig fedezné az ország olajszükségletét.

Túry Gergely

Horvát sajtóértesülések szerint a nagy nemzetközi befektetők is érdeklődést mutatnak a horvátországi kitermelési lehetőségek iránt. A Glencore, Vitol, Rosznyeft és az ExxonMobil is a kérők között lehet.

A régóta ismert lehetőség kiaknázását eddig leginkább az energetikai szektor elavult szabályozása akadályozta, amely elriasztotta a külföldi befektetőket. A parlament júliusban új törvényt fogadott el, amely független szakértők szerint is azt tükrözi, hogy megértették a verseny hasznosságát. A jogszabály teljesíti a belső piac megnyitásával, a monopóliumok megszüntetésével kapcsolatos uniós elvárást is.

Egyelőre nyitott kérdés az INA részvétele a kitermelésre szóló jogosultságok aukcióján, amelyet jövő júliusra terveznek. A horvát nemzeti olajvállalat elvileg bármely külföldi céggel azonos feltételekkel indulhat a versenyben, bár a szakértők elképzelhetőnek tartanak némi politikai hátszelet. A nagyobb kérdés az, hogyan alakul a vállalatban 49 százalékkal rendelkező, de a menedzsmentjogokat birtokló magyar Mol és a horvát kormány vitája. Szakértők szerint az ügyet az adriai olaj- és gázkincs feltárásának tendereztetése előtt le kellene zárni.