Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Átrajzolhatja a hazai tájképet a neonikotinoid alapú csávázószerek betiltása, a lépés ugyanis más növényi kultúrák felé fordíthatja a gazdákat – írta hétfői számában a Világgazdaság, amelynek Vancsura József, a Gabonatermelők Országos Szövetségének elnöke azt nyilatkozta, hogy 10 százalékkal nőhet a termelők egy hektárra vetített összköltsége.
A szaktárca attól tart, hogy a tilalomnak növényvédelmi következményei lesznek – közölte a lap.
Ha kivonják a neonikotinoid alapú növényvédő szereket az EU korábbi szándékának megfelelően, akkor megfelelő védelem nélkül maradhat a kukorica-, a napraforgó- és a repcetermelés, mert nincs helyettesítő termék – fogalmazta meg aggodalmait a Vidékfejlesztési Minisztérium.
A lap felidézte, vizsgálatok alapján az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság javasolta idén januárban, hogy négy csávázószert csak olyan növénynél alkalmazzanak, amelyek nem vonzzák a méheket és más beporzó rovarokat.
Ezeket arra használják, hogy elpusztítsák a vetőmagra tapadt vagy a belsejében megbúvó kórokozókat, ezt a kezelést hívják csávázásnak.
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Összefoglaló a kedvezményes konstrukciók feltételeiről: mire, milyen feltételekkel lehet igényelni ilyen forrást?
A képzések támogatása segíti az alkalmazkodóképességet és termelékenység javítását - a vállalkozások széles köre számára érhető el ehhez pályázati forrás.
Az üzlet értéke mellett az adásvétel adózási következményeit is érdemes számba venni, legyenek a szereplők cégek vagy akár magánszemélyek.
A találkozó helyszíne végül Alaszka lesz.