Szabó M. István
Szabó M. István

Jogszabályi szigorítással, elrettentő bírságokkal és adóhatósági adatszolgálatás bevezetésével vet véget tervei szerint a kormány az erősödő illegális dohánypiaci jelenségeknek. A tavalyi áremeléseknek, a trafikbotránynak és a most bevezetett keménykedésnek azonban közvetve az is a következménye lehet, hogy véget ér a magyaroroszági dohánytermesztés, amiből a legszegényebb régióban 15-20 ezer ember próbál megélni.

Előfordulhat, hogy a hazai dohánytermelők 85 százalékát foglalkoztató nyíregyházi dohányfeldolgozó és fermentáló üzem egyetlen kilónyi magyar dohányt sem tud majd eladni a hazai cigarettagyáraknak. A december 31-én a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet ugyanis befejezte mindazt, amit az elmúlt években a dohánytermelők és feldolgozók csak a nagy felfordulásként emlegetnek. A trafiktörvényen túl változott a jövedéki törvény és egy sor más jogszabály is (például a bírságok és az illegális tevékenység bütnetési tételei is), melyek nem elhanyagolható hatással vannak az iparágra.

A héten megjelent kormányrendelet a dohánytermelők és feldolgozók számára, önmagában nem jelent túl nagy változást az eddigiekhez képest. Azokat a dohánytermelőket, akik eddig is megfelelően gazdálkodtak, az új szabályozás csak annyiban regulázza az eddigieknél jobban, hogy előírja: a NAV-nál kell regisztrálniuk. Az idei évtől kezdve ugyanis mindenkinek ezt kell tennie, aki Magyarországon dohányt termeszt. Az "az termelhet, aki regisztrálva van" elve a gyakorlatban eddig is így működött, csak a regisztráció és az ellenőrzés nem az adóhatóságnál volt, hanem a dohányfeldolgozónál. Erre azért volt szükség, mert a feldolgozó ez alapján akár a saját költsége terhére is abban segítette a termelőt, hogy az jobb minőségű palántákat ültessen, jobb dohányt termesszen, és így jobb minőséget adhasson le a betakarítást követően.

2013-ban három árfelhajtó hatású változás történt, amelyek az illegális piac felé terelik a dohányosokat. A jövedéki adó emeléseivel tavaly több lépcsőben jelentősen drágult a cigaretta (és a vágott dohány) fogyasztói ára. A másik az állam által újraosztott dohány-kiskereskedelmi piaci helyzetéből következett: főként a kistelepüléseken lehet nehezebben legálisan hozzájutni a cigarettához. Végül tavaly július 15-től a trafikok számára garantált 10 százalékos árrés (a korábbi 3-4 százalékhoz képest) plusz forintokat húz ki a dohányzók zsebéből.

Mindezek miatt a cigarettapiac látványosan összezuhant, októberben az egy évvel korábbi adatok alig felét mérték. Az a részlet kevésbé ismert, hogy az eleve a drága cigi alternatívájaként kínált, így szuper-árérzékeny vágott dohány piacon mekkora pusztítás történt.

Töltődohány-nagyhatalom vagyunk

Magyarországon kétféle dohány terem; a részben gépesíthető termesztésű virginia nagyobb tételben, a teljesen kézimunkás burleyből kevesebb. Mindkettő alapvetően az amerikai brand típusú cigaretták nem aromás, nem íz-, inkább térfogatadó töltõdohánya. A magyar dohány gazdasági súlyát a régióban leginkább az jelenti, hogy tőlünk északra már jószerével meg sem terem a dohány - nálunk is csak a homokos szabolcsi és nyírségi részeken. De ott a régió legjobb ilyen funkciójú dohánya terem. Az alacsony aranykorona-értékű parlagföldeken más nem is igazán teremne, legfeljebb gyenge-közepes minőségű rozs. A Nyíregyházától kelet felé eső területek kistelepülései és tanyái a tradicionális dohánytermesztők, más legális munkalehetőség nincs is. A dohánytermesztés is csak úgy kifizetődő, hogy az EU-ból évente 30-32 millió euró dohánytámogatás érkezik.

 Az aranykort jelentő '70-es évek közepén ez a terület évi 20 ezer tonna töltődohánynak valót termett, és bár elvileg az uniós kvóta szerint Magyarországon jelenleg még mindig akár mintegy 12 és félezer tonna is termelhető volna, rég nem sikerül átlépni a 10 ezres határon. A mintegy 20 ezer embernek munkát jelentő dohánytermelő s feldolgozó ipar teljesítménye A Magyar Dohánytermelők Országos Szövetsége (Madosz) 2012-es adatai szerint hektárról összesen 9405 (Virginia: 6506, Burley: 2899) tonna dohányt sikerült betakarítani.

"Az első szám nem 1-es"

A feketepiac legális forgalomra gyakorolt hatásáról az ágazatban pontos számokat senki nem ismer (vagy árul el). A legmerészebb szereplők is csak annyit mondanak, hogy a piacot ért kár "biztosan kétszámjegyű", és hogy "valószínűleg az első számjegy nem 1-es". A kereslet-kínálat törvényszerűségei mellett azonban az mindenkit meglepett, hogy a törvénykerülés korábban nem látott utakat is talált magának. A vágott dohánnyal feketézés ilyen terület.

Kevesebb legális cigi, több fekete dohány
©

Több termelő is értetlenül állt az idei szüret előtt, hogy a dohányföldről, "lábról lopták el", szüretelték le a nyers, dohányleveleket, de tűnt el termény szárítókból is. Ezzel pedig megjelent az illegális kínálatban a manufakturális módszerrel feldolgozott vágott dohány, illetve keresetté vált a házi szárítású, házi vágású dohány is. Vannak olyan települések, ahol mára igazából az jelent feltűnést, ha valaki legális, gépi cigarettára gyújt. Mindezzel ráadásul nem csak az a probléma, hogy a termény és a belőle készített termék után senki nem fizeti be az adókat, hanem az is, hogy e tételek ellenőrizetlenül kerülnek a fogyasztóhoz, ami extra egészségügyi kockázatot is jelent.

Mi lesz az áruk szabad áramlásával?

Bárki is vezeti januártól a terlemői nyilvántartást, azt abból nem lehet megmondani,hogy a dohánytermelőktől a (szárított, vagy még a földeken lévő) dohányt valóban ellopták-e, vagy azt esetleg feketén adták-vették. Valószínűleg ezt próbálta meg részben kezelni az új rendelet azzal, hogy a dohányárut mozgatni is csak regisztrált partnereknek lehet, ráadásul azt csak a szintén lajstromba vett cégek között jogszerű. Ennek az országhatáron belül voltaképpen van ésszerű magyarázata hisz, ha a NAV vagy a rendőrség megállít az úton egy dohánnyal megrakott teherautót, az elvárható, hogy az árunak fuvarlevele legyen, a dohánynak legális termelője, megrendelője, feladója, akik mind a hatóságok által elismert jogosítvánnyal is rendelkezzenek - ha már a dohány kereskedelme állami monpólium.

A problémát az jelenti, hogy a jogalkotók valamiért nem foglalkoztak azzal, hogy a magyarországi dohányfeldolgozók nem csak a magyar piacra dolgoznak. A regisztrációs kényszer így viszont európai uniós jogot sérthet, mert az aligha járható út, hogy csak az a cég lehet megrendelő, akit Magyarországon a NAV-nál regisztrált. Az biztosan kimeríti az áru szabad áramlása elvének megsértését, ha az EU tagországok valamelyikéből rendelést leadó dohánygyárnak az üzlet létrejöttéhez kötelezően regisztrálnia kell Magyarországon akkor is, ha nálunk semmiféle gazdasági tevékenységet nem végez. De ez az elvárás az EU-n kívüli megrendelők számára sem valószínű, hogy elfogadható.

Kettőből marad egy?

Magyarországon két nagy dohányfeldolgozó cég működik csupán, a nyíregyházi Universal Leaf Tobacco Magyarország (ULT), mely a hazai dohánytermelés 85 százalékát kezeli, veszi át és dolgozza fel a dohányipar számára továbbhasznosítható félkész termékké; és a Continental Dohánygyárhoz tartozó, szolnoki központú Dofer. Mindkét cégnél évek óta alapvető előírás, hogy csak az előre szerződött, minőségileg megfelelő terményt produkáló termelőtől vásárolnak. 

Vánszorogni fog csak a futószalag?
©

Az ULT 4100 hektárról vásárol, évente 8300-8500 tonna dohányt fermentál, Magyarországon mintegy 30 százalékot értékesít. Az Európai Unió tagországaiba (zömmel a régióba) évtől és megrendeléstől függően 40-45 százalékot, az unión kívül pedig 25 százalékot exportál. A kiviteli kérdés megoldása így az ULT számára égetően fontos. Főként, ha azt is hozzátesszük, hogy bár a nyíregyházi üzemből néhány éve még a hazai cigarettagyártók az éves menyniség 60 százalékát vitték el, jövőre az a helyzet állhat elő, hogy az eddigi nagy megrendelő, a pécsi BAT sem vásárol már az ULT-től magyar dohányt.

Ebből az következik, hogy az ULT és a vele szerződésben álló több ezer dohánytermelő kizárólag exportra termel majd a jövőben. Meg az is, hogy mivel a magyarországi dohánytermesztői volument észrevétlenül képes lenne pótolni az EU-össztermelés, a költségek emelkedése miatt a gyár piaci kitettsége és működési kockázata is megnő, ami akár azt is eredményezheti, hogy az amerikai anyacég kivonja az ULT-t hazánkból.

Nincs mire cserélni a dohányt

A Nyíregyházi gyár bezárásával azonban a Dofer se járna jól, mert elvileg ugyan az ölébe hullhatna a teljes magyar dohánytermesztési szegmens, de a Continental a Dofer jelenlegi kapacitását sem képes teljes mértékben kihasználni. Az csak még több problémát generálna a számára - így nem valószínű, hogy a félresikerült jogszabály mögött a hódmezővásárhelyi központú magyar dohánygyárat kellene sejteni (ahogyan a dohánytörvény születése körüli homály és a trafikbotrány egyik fontos fejezete esetében az egyébként megállt).

A főként a szabolcsi, homokos talajon termő dohányból 15-20 ezer ember él meg az ország egyik legszegényebb részén úgy, hogy az utóbbi 10 évben képesek voltak (az eu-s, terület alapú támogatás fejében) az uniós normáknak megfelelő minőségű és szemléletű gazdálkodásra váltani. Ezeken a földeken a dohányt nem lehet mire cserélni, így ha a helyzet úgy hozza, a kormánynak ezzel a 15-20 ezer emberrel is kezdenie kell valamit.

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Lehet focimeccsel tiltakozni a Kossuth téren, hiába próbálta ellehetetleníteni a rendőrség

Lehet focimeccsel tiltakozni a Kossuth téren, hiába próbálta ellehetetleníteni a rendőrség

Ellenzéki összefogással nyerhető Budapest

Ellenzéki összefogással nyerhető Budapest

Vegán fesztivál helyszíne előtt rágcsált nyers disznófejet egy férfi

Vegán fesztivál helyszíne előtt rágcsált nyers disznófejet egy férfi

Ne csak lásson, látszódjon is: menetfény és társai, avagy mit kell tudni az autó lámpáiról?

Ne csak lásson, látszódjon is: menetfény és társai, avagy mit kell tudni az autó lámpáiról?

Üzemanyagpótdíj, zárórafelár – ilyenekkel trükköztek eddig a turistákon az autókölcsönzők

Üzemanyagpótdíj, zárórafelár – ilyenekkel trükköztek eddig a turistákon az autókölcsönzők

Kilenc ápolónő is gyereket vár egy maine-i kórház szülészeti osztályán

Kilenc ápolónő is gyereket vár egy maine-i kórház szülészeti osztályán