Közép- és Kelet-Európa legtöbb gazdaságában olyan mértékű kapacitásfelesleg halmozódott fel az utóbbi évek recessziós időszakaiban, hogy ezek a gazdaságok egyelőre érdemi szerkezeti reformok nélkül is képesek tisztes ütemű növekedésre, de ez a helyzet nem tarthat örökké – vélekedtek hétfői értékelésükben londoni pénzügyi elemzők.

A City egyik legnagyobb pénzügyi-gazdasági elemzőháza, a Capital Economics az európai felzárkózó gazdaságok rövid és középtávú kilátásairól összeállított átfogó előrejelzésében kimutatta, hogy az általa vizsgált térségben csak a lett és az észt gazdaság növekszik potenciális rátája felett, a régió összes többi gazdaságában széles negatív kibocsátási rés érvényesül.

A ház grafikus kimutatása szerint e kibocsátási rés a térségen belül Magyarországon a legszélesebb, a potenciális GDP-hez mérve mínusz 3,5 százalék körüli, de nem sokkal szűkebb a cseh és a szlovák gazdaságban sem.

A Capital Economics elemzői Lengyelországban, Romániában és Bulgáriában is jelentős, mínusz 2 százalékot közelítő kibocsátási rést mértek, és egyedül Litvánia gazdaságáról állapították meg, hogy éppen a potenciális rátának megfelelő ütemben növekszik.

A kibocsátási rés a még inflációs kockázat nélkül elérhető, hosszú távra számított növekedési lehetőség és a tényleges teljesítménynövekedés különbsége. A pozitív kibocsátási rést a közgazdaságtan általában inflációveszélyesnek tartja, a negatív kibocsátási rés kialakulása – vagyis amikor a valós teljesítménynövekedés elmarad a hosszú távon lehetségestől – ugyanakkor erőteljes dezinflációs tényező, sőt deflációs kockázatot is jelenthet.

A Capital Economics londoni közgazdászai szerint azok a közép- és kelet-európai gazdaságok, amelyekben jelenleg negatív a kibocsátási rés – vagyis kihasználatlan munkaerő- és tőkeállomány áll rendelkezésre –, a vállalati szektor egyelőre beruházások vagy a termelékenység növelése nélküli is bővíteni tudja kibocsátását, egyszerűen a kihasználatlan kapacitások használatba vételével.

Természetesen ez nem tarthat örökké: amint a kihasználatlan kapacitások elfogynak, a növekedést e gazdaságokban egyre inkább a termelés kínálati oldali potenciáljának bővülése határozza majd meg, és ettől a ponttól már a beruházási aktivitás és a termelékenység is számítani fog.

Ez azonban "még odébb van", és az egyelőre negatív kibocsátási réssel jellemzett közép- és kelet-európai gazdaságok a következő öt évben 3-4 százalékos éves növekedési ütemekre is képesek lehetnek, pusztán a meglévő kapacitástöbblet felhasználásával – áll a Capital Economics szakértőinek hétfői elemzésében.

A ház szerint a térség kedvező növekedési kilátásait két fő kockázati tényező terheli. Az egyik a nem teljesítő kinnlevőségtömeg – a korábbi évek robbanásszerű hitelkiáramlásának öröksége –, amely Magyarországon, Romániában és Bulgáriában a teljes szektorszintű portfolió 15-20 százalékát teszi ki. Ennél is nagyobb kockázat azonban az euróövezeti adósságválság esetleges újbóli fellángolása, amely kisiklathatja a felzárkózó európai gazdaságok kilábalási folyamatát.

Lengyelország a sztár, hátul kullognak a magyarok és a románok

Mindent egybevetve a Capital Economics londoni elemzői azt várják, hogy rövid távon, 2014-2015-ben Lengyelország lesz a térség "sztárja" a növekedési teljesítmény szempontjából: a cég a lengyel gazdaságban az idén és jövőre is 3 százalékos GDP-növekedést valószínűsít.

A ház szerint Magyarország és Románia ennél várhatóan gyengébben teljesít a helyi bankszektorok ingatag állapota miatt. A cég Magyarországon az idén 2 százalékos, jövőre 1,5 százalékos növekedéssel számol.

A Capital Economics elemzői jó ideje érvényben tartják ezt a prognózisukat. Az általuk jósolt jövő évi lassulást azzal a várakozásukkal indokolják, hogy a magyar gazdaság növekedéséhez jelenleg a választásokat megelőző élénkítő intézkedések is hozzájárulnak, ám 2015-ben ezeknek az ösztönzőknek a hatásai várhatóan már gyengülnek.

A cég ugyanakkor az Európai Bizottság (EB) új, több mint egy évtizedes csúcsot jelző magyar gazdasági hangulatindexének (ESI) múlt heti ismertetése után közölte, hogy a mérőszám a ház hosszabb időre visszatekintő modellszámításai alapján a magyar gazdaság 5 százalékos éves összevetésű tavalyi negyedik negyedéves növekedésére utal.

Ha ez igaznak bizonyul, akkor a Capital Economics által érvényben tartott, a magyar gazdaság 2 százalékos idei egész éves növekedését valószínűsítő előrejelzés túlzottan gyengének tűnne – hangsúlyozták az elemzők.

Hozzátették ugyanakkor, hogy megvárják a következő magyar ipari termelési, illetve kiskereskedelmi adatokat is, mielőtt javítanák a magyar gazdaságra adott növekedési előrejelzésüket.

2 százalék fölötti növekedési prognózisok

Több más nagy londoni ház mindazonáltal már 2 százalék fölé emelte a magyar gazdaság idei növekedési ütemére szóló prognózisait.

A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni elemzőrészlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) elemzői a minap közölték, hogy a legutóbbi aktivitási és üzleti bizalmi adatok alapján fenntartják a 2,6 százalékos idei magyarországi GDP-növekedést valószínűsítő előrejelzésüket.

A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének közgazdászai nemrégiben ismertetett, felülvizsgált térségi helyzetértékelésükben 2014 egészére 2,2 százalékos GDP-bővülést jósoltak a magyar gazdaságban. A ház korábban 1,5 százalékos idei növekedést valószínűsített Magyarországon.

A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni szakelemzői a várakozásokat meghaladó tavalyi első háromnegyedévi lendület nyomán az általuk addig várt 2,0 százalékról nemrégiben 2,3 százalékra emelték az idei magyar GDP-növekedésre adott becslésüket.