Szinte semmilyen szempontból sem javult a magyar gazdaság állapota a kormányváltáshoz képest: a csődkockázati prémium (cds) három és fél évvel ezelőtt 170 bázisponton állt, míg most 250 bázispont, a várt évi 3 százalék helyett összesen alig 2,5 százalékkal bővült a gazdaság – feltéve, ha idén 2 százalékos lesz a növekedés, a munkahelyteremtési várakozások sem jöttek be. Nincs csődveszély, de az sem igaz – amit a kormány oldaláról állítanak –, hogy Magyarország a kormányváltáskor a csőd szélén állt – idézi Surányi Györgyöt a Napi.hu. A volt MNB-elnök összességében gyenge-közepesnek tartja a magyar gazdaság teljesítményét: Lengyelország és Szlovákia sokkal jobban teljesített az elmúlt három és fél évben, Csehország nagyjából ugyanúgy szerepelt, mint Magyarország.

Ha igaz lenne, hogy Magyarország elérte a négymilliós foglalkoztatást, akkor a négy év alatt produkált 2,5 százalékos növekedés tükrében romlott volna a gazdaság termelékenysége, amit senki sem állít. A négymillióból levonva a 100-200 ezer külföldön állást vállalt magyart, akkor a helyzet nagyjából megfelel a 3,5 évvel ezelőttinek. Ráadásul javítja a teljes adatot 100-150 ezer közmunkás is, így összességében a mérhetően új értéket teremtő versenyszférában, a magánvállalatoknál csökkent a foglalkoztatás.

Az államháztartási hiány csökkentése sem sikerült az Orbán-kormánynak. A kötelező magánnyugdíjpénztárak 2011-es államosításáig a pénztártagok együttesen a GDP 1,5 százalékának megfelelő összeget utaltak át pénztáruknak abban a reményben, hogy nyugdíjuknak nagyjából negyedét ezekből a befizetésekből kaphatják majd. Ha a pénztárak ma is működnének, akkor a költségvetés hiánya az államosításukból származó pluszbevétel nélkül 4 százalék körül, azaz lényegében a 3,5 évvel ezelőtti szinten lenne.

További részleteket itt lehet olvasni.