EUDR: szinte mindenkit érint, mégis csak kevesen készültek fel rá
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
Az elemzők felidézik, hogy az ezredforduló utáni években, 2005-ig Magyarországon a beruházások a nemzetgazdaság egészében dinamikusan nőttek. A bővülés azonban a 2006-2007-es években leállt, elsősorban a költségvetési beruházások jelentős visszafogása miatt. A pénzügyi-gazdasági válság során a beruházások teljesítménye 2009-ben tovább csökkent, 2003 és 2012 között összességében 14 százalékkal zsugorodott.
A növekedés 2013-ban indult újra, ezt a kedvezőbb gazdasági környezettel, a javuló hitelezési lehetőségekkel és az európai uniós források nagymértékű felhasználásával magyarázzák a hivatal elemzői.
Rámutatnak: 2013-ban a 19 nemzetgazdasági ág közül 13-ban jelentkezett volumennövekedés. A beruházások közel egyharmadát adó feldolgozóipar ugyanakkor 2012 és 2013 során is bővülni tudott, egyaránt 4,9 százalékkal. A legdinamikusabban, 60,8 százalékkal a vízellátással összefüggő beruházások bővültek tavaly, ezek azonban a beruházások összességének csupán 5 százalékát adták.
A jelentés összeveti a gépberuházások és az építési beruházások alakulását a 2003–2013-as időszakban. Az elemzők szerint a gépberuházások 2003 után még nőttek, ezt a folyamatot 2006-ban kisebb csökkenés szakította meg, amelyet az alacsony bázis miatt 10 százalékos növekedés követett 2007-ben. A volumen jelentősebb visszaesése a 2008 utolsó negyedévében kitört általános gazdasági-pénzügyi válsághoz köthető, emiatt egészen 2010-ig zsugorodott a szektor. 2011 első negyedévétől azonban – leginkább a feldolgozóipari gépberuházások és az elhalasztott haszongépjármű-vásárlások miatt – számottevő volt a növekedés, 2013-ban pedig már 8,5 százalékkal bővült a szektor.
Az építési beruházások Magyarországon 2004-től 2006 első negyedévéig szinte folyamatosan nőttek, majd 2012 végéig majdnem minden negyedévben csökkentek. A visszaesés elsősorban a lakásépítések, ingatlanfejlesztések és a kormányzati úthálózati beruházások csökkenésével magyarázható. 2013-ban azonban az első negyedévet leszámítva újbóli, 5,9 százalékos bővülésről számolt be a KSH.
A jelentés szerint a legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében 2003 és 2005 között folyamatosan nőttek a beruházások, de a romló üzleti kilátások miatt már 2006-tól (2007 kivételével) mérséklődött a volumenük. A legnagyobb visszaesés 2009-ben volt, majd 2011-re látszólag visszatért a vállalatok beruházási kedve, ekkor 3,7 százalékos bővülés mutatkozott. Ez a növekedés elsősorban a feldolgozóiparban működő nagyvállalatoknak volt köszönhető, ugyanis a közepes méretű vállalkozások beruházásai ekkor is csökkentek. 2012-ben tovább szűkültek mind a nagy-, mind a közepes vállalkozások beruházásai, összesen 2,7 százalékkal.
A költségvetési szervek beruházásai 2003 és 2013 között mindössze három évben (2005, 2006, 2010) nőttek, jellemzően az árvízvédekezési és a vörösiszap-katasztrófa miatt szükségessé vált ráfordítások miatt. 2012-ben például éves szinten 18,3 százalékos volt a mérséklődés a költségvetési szervezetek beruházásait tekintve.
A trend 2013-ban fordult meg, amikor a kis- és középvállalkozások hitelfelvételi lehetőségei javultak, ez 3,1 százalékos bővülésben mutatkozott meg az elemzők szerint. 2013-ban a legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások és a költségvetési szervek beruházásai is nőttek, összesen 7,2 százalékkal haladták meg az előző évi volument – mutat rá a KSH.
A beruházások területi megoszlása nem változott számottevően a korábbi évekhez képest, Közép-Magyarországon hajtották végre a 2013. évi beruházások majdnem felét. Azonban 2010-től megnőtt a vidéki beruházások súlya a Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Bács-Kiskun megyében megvalósult járműipari nagyberuházásoknak köszönhetően – ismerteti átfogó jelentésében a KSH.
