szerző:
Máriás Leonárd

A nyilvánosan elérhető iratok alapján Stumpf István közvetlenül alkotmánybíróvá választása előtt kitűnő üzletet kötött Spéder Zoltánnal, az FHB elnökével és volt apósával. Egy cégügylettel 4 millió forintért legalább 100 millió forintos értéket kapott. Többszörös áttéten keresztül Stumpfhoz és egyik cégéhez került egy rózsadombi luxusvilla, valamint egy baráti kölcsön. Stumpf István viszont állítja, a vállalkozást a megfelelő ellenértékben szerezte meg, és az ügylet jóval alkotmánybíróvá választása előtt történt meg.

A cégbírósági dokumentumok szerint Stumpf István különös üzletet kötött az FHB Jelzálogbank Nyrt. elnökével és üzlettársával egy hónappal alkotmánybíróvá választása előtt: 2010. június 15-én Stumpf és cége, a Faktum 57 Kft. megvette az Aleria Kft.-t Spéder Zoltántól és Petróczki Lászlótól, az FHB-elnök volt apósától. A cégbíróságnak benyújtott üzletrész adásvételi szerződése szerint Stumpf és a Faktum 57 Kft. (amit az adásvételkor ő képviselt) összesen 4 millió forintot fizetett az Aleria Kft. üzletrészeiért. A vállalkozás azonban a cégadatbázisban fellelhető mérlegei alapján legalább 100 millió forintot ért.

A kifizetett 4 millió forint csak a cég jegyzett tőkéjének értéke volt, magyarán a két tulajdonos megelégedett üzletrésze névértékével, a kft. ezen felüli vagyonáért nem kért pénzbeli ellenszolgáltatást. Stumpf cége 3,9 millió forintot fizetett Petróczki Lászlónak, maga Stumpf István pedig 100 ezer forintot Spéder Zoltánnak. Ezzel az eladók jelentős vagyonról mondtak le: az Aleria Kft. teljes tőkéje (az úgynevezett saját tőke, amibe a jegyzett tőke mellett beletartoznak például a cég tartalékai is) az adásvétel idején huszonötszöröse volt a kifizetett összegnek, meghaladta a 102 millió forintot. Stumpf István azt állítja, hogy a vállalkozást megfelelő ellenérték fejében szerezte meg, és hangsúlyozza, hogy az ügylet még jóval alkotmánybíróvá választása előtt történt.

Szokatlan üzlet

A 2010-es ügyletben az a különös, hogy a nyilvánosan hozzáférhető dokumentumok alapján a 4 millió forintos vételárért Stumpf és cége az Aleria Kft.-vel legalább 98 millió forint könyv szerinti értéket kapott (ez a saját tőke jegyzett tőkén felüli része). Hozzá kell tenni, ez az érték nem azonos azzal, amit nyert az ügylettel, ez az összeg ugyanis két különböző vagyonelemből tevődik össze, amihez különböző módon juthatna hozzá, ha pénzre lenne szüksége.

Stumpf Istvánt 2010. július 23-án választotta az Országgyűlés az Alkotmánybíróság tagjává
©

A 98 millió forintnyi tőkerészből 84 millió forint a cég tőketartaléka volt az adásvétel idején. A tőketartalék olyan befizetésekből alakul ki, amit a tulajdonosok a jegyzett tőkén felül juttatnak a cégüknek. Az Aleria Kft. cégbírósági iratai alapján ez a tőketartalék az előző tulajdonosok idején került a vállalkozásba, az adásvétel után viszont a jogszabályok szerint Stumpf és a cége juthatna hozzá anélkül, hogy adóznia kellene utána, ha megszüntetnék a céget. További 14 millió forint volt a cég eredménytartaléka az adásvétel évében. A korábbi évek mérlegeiből látható, hogy ezt is az előző tulajdonosok halmozták fel, és a legutóbbi, 2012-es mérleg szerint továbbra is a vállalkozásban van. Ezt Stumpf és cége a személyi jövedelemadó és az egészségügyi hozzájárulás megfizetésével osztalékként bármikor kivehetné a kft.-ből, és a közterhek megfizetése után nagyjából 11 millió forintja maradna. Összesítve, a cég iratai alapján Stumpf és cége az adásvétellel legalább 95 millió forintos értéket kapott az FHB-elnöktől és annak volt apósától.

Kronológia

2002. március 5. Spéderné Petróczki Márta és Petróczki László megalapítja az Aleria Kft.-t.

2002. május 21. Az Aleria Kft. megveszi a rózsadombi ingatlant.

2002. április 7. és április 21. A Fidesz elveszíti az országgyűlési választást.

2002. május 26. Véget ér az ügyvezető Orbán-kormány időszaka és Stumpf István kancelláriaminiszteri mandátuma.

2002. június 13. Az Aleria Kft. két tulajdonosa úgy dönt, hogy 3 millióról 4 millió forintra emeli a törzstőkét. Az emelés 85 millió forint törzsbetét befizetésével történik.

2002. június 15. Stumpf István megalapítja a Faktum 57 Kft. A vállalkozás székhelye a rózsadombi ingatlan.

2006. szeptember 11. Spéderné Petróczki Márta 2,5 százalékos, 100 ezer forintos üzletrésze Spéder Zoltánra száll házastársi vagyonközösség megszüntetése címén.

2010. június 15. Stumpf István megveszi Spéder Zoltán 2,5 százalékos, a Faktum 57 Kft. megveszi Petróczki László 97,5 százalékos üzletrészét az Aleria Kft.-ben.

2010. július 23. Az Országgyűlés alkotmánybíróvá választja Stumpf Istvánt.

A legkülönösebb az, hogy a volt após, Petróczki László nem kérte azt a pénzt sem, amit üzletrésze névértékén felül tőketartalékként beletett a cégbe, hanem megelégedett azzal, hogy a Faktum 57 Kft. kifizette 3,9 millió forintos névértékű üzletrészét. Spéder volt apósa ugyanis – a cégpapírok szerint – 84 millió forintot fizetett a vállalkozásba ezen a címen. Ez az összeg a cégbíróságon fellelhető iratok szerint úgy került a cégbe, hogy 2002-ben az Aleria Kft. két akkori tulajdonosa, Spéderné Petróczki Márta és édesapja, Petróczki László úgy döntött, a cég 3 millió forintos törzstőkéjét felemeli 4 millió forintra. Petróczki László 85 millió forintot fizetett a cégbe, amiből egymillió forint törzstőkeemelés és 84 millió forint tőketartalék. Mindez egyébként teljesen megszokott eljárásnak számít a cégvilágban (ázsióval történő tőkeemelésnek hívják), a tulajdonosok akkor élnek vele, ha a vállalkozás saját tőkéjét valamiért kevésnek találják.

A különös inkább az, hogy amennyiben ez a pénz Petróczki László adózott jövedelme volt, úgy a jogszabályok szerint adómentesen megkaphatta volna (erre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak a számvitelről, illetve a személyi jövedelemadóról szóló törvények), ha eladás helyett megszüntették volna a céget, és felosztották volna a vagyonát. Nehezen érthető, hogy – az eladott üzletrészek névértéke alapján – főtulajdonosnak nevezhető Petróczki László a cégből való távozásnak miért a számára pénzügyileg lényegesen kedvezőtlenebb kifutását választotta. Főleg annak ismeretében, hogy a 14 millió forintos eredménytartalék nagy részét ugyanúgy kifizettethette volna magának, ahogyan az új tulajdonosok megtehetnék.

Orbán Viktor és Spéder Zoltán a Parlamentben 2011-ben
©

Azt persze nem tiltja jogszabály, hogy valaki elpazarolja a vagyonát, de mi késztet arra valakit, hogy lemondjon közel 100 millió forintról? Felkerestük telefonon Petróczki Lászlót, és feltettük neki a kérdést. A 79 éves idős ember megköszönte a megkeresést, és azt mondta, örül, hogy utánajártunk ezeknek a dolgoknak, de rossz egészségi állapotára hivatkozva egyelőre nem akart válaszolni. Megbeszéltük vele, hogy később ismét megkeressük, és visszatérünk a kérdésre. Megkerestük Spéder Zoltánt is, és tőle is megkérdeztük, miért mondott le arról az értékről, ami 100 ezer forintos üzletrészén felül járt volna neki a cégből. Az FHB elnökétől egyelőre nem kaptunk választ.

A Takarékbank ügye az Alkotmánybíróság előtt

Az Alkotmánybíróság előtt jelenleg van egy nagy horderejű bonyolult ügy, ami érinti az FHB Jelzálogbank Nyrt.-t is. Ez a Takarékbank tavaly nyári államosítását megalapozó törvényről szóló ügy, amit az Ab már három ülésen tárgyalt, de döntést még nem hozott. A törvény 100 ezer takarékszövetkezeti tulajdonost érintett, és az üggyel kapcsolatban közel 140 panasz érkezett az Alkotmánybírósághoz. Érkezett az ügyben két bírói kezdeményezés is. Amennyiben az Alkotmánybíróság eltörli a törvényt, a Takarékbank megvásárlásában érdekeltté vált FHB Jelzálogbank Nyrt. sokat veszíthet. Ellenkező esetben viszont nagyon sokat nyerhet, ugyanis részesedést szerezhet a pénzintézetben.

 

Az ügy hordereje miatt áttekintettük a 15 alkotmánybíró vagyonbevallását, és megnéztük, hogy bármelyik tagnál van-e bármilyen viszony, amit az ügyben érintett bankra utalna. Négy alkotmánybíró vagyonbevallása akadt fenn a rostán: Szívós Mária vagyonbevallásában 200 FHB-részvényt találtunk, Paczolay Péter és Lévay Miklós nem részletezte, hogy részvénybefektetései milyen részvényekben vannak, Stumpf Istvánnál pedig a megtakarítások, befektetések soron az szerepel, hogy „34,7 mFt OTP, 6,3 mFt FHB”. Róla elérhetőek a korábbi évekből olyan hírek is, amelyek alapján személyesen is ismeri az FHB elnökét (lásd pl. a közös alapítványi ügyekről szóló keretest).

 

Az Alkotmánybíróságról szóló törvény szerint egy ügy elbírálásában nem vehet részt az az alkotmánybíró, „akitől az ügy tárgyával összefüggő személyes és közvetlen érintettsége folytán az ügyben pártatlan, tárgyilagos, elfogulatlan döntés nem várható”. Ilyen esetben az alkotmánybíró köteles bejelenteni a vele szemben fennálló kizárási okot az Ab elnökének. Alkotmánybíró kizárását egy ügyről szóló döntésből az alkotmányjogi panasz indítványozója is kezdeményezheti.

Megkérdeztük Szívós Máriát és Stumpf Istvánt, jelentenek-e érintettséget a Takarékbank-ügyben, Paczolay Pétertől és Lévay Miklóstól pedig azt kérdeztük, vannak-e FHB-részvényeik. Utóbbi két alkotmánybíró elküldte, milyen befektetéseik vannak, és nyilatkoztak, hogy nincs FHB-részvényük. Szívós Mária azt nyilatkozta, hogy FHB-részvénycsomagjának értéke olyan csekély, hogy emiatt nem tartja magát elfogultnak.

 

Stumpf István is azt nyilatkozta, hogy nincs FHB-részvénye, és a vagyonnyilatkozatát úgy értette, hogy a megnevezett két pénzintézetnél nyitott számlán vannak a megtakarításai. Ő sem jelentett kizárási okot az Alkotmánybíróságnak a takarékbankos ügyekkel kapcsolatban, és a hvg.hu megkeresésére azt válaszolta, „az Alkotmánybíróság előtt folyó takarékszövetkezeti törvény alkotmányosságának megítélésében sem jogilag, sem ténylegesen nem vagyok elfogult”. Stumpf Istvánt tovább kérdeztük a Spéder Zoltánhoz fűződő személyes és korábbi üzleti kapcsolatáról. A személyes szálra azt írta, „Spéder Zoltánon kívül sok, a pénzügyi világban ismert emberrel vagyok régóta személyes ismeretségben így pl. Csányi Sándorral, Lantos Csabával, Heim Péterrel, Patai Mihállyal, Surányi Györggyel”. Az Aleria Kft.-vel kapcsolatos válaszait a cikkben mutatjuk be.

A luxusbérlemény

Visszafejtve az Aleria Kft. történetét, további furcsaságokat találtunk. A vállalkozást még az első Orbán-kormány idején, 2002 márciusában alapította Spéderné Petróczki Márta és édesapja (felesége üzletrésze 2006-ban szállt Spéder Zoltánra, egy cégbírósági nyilatkozat szerint házastársi vagyonközösség megszüntetése miatt). Két hónappal az alapítás után, 2002 május végén a cég vett egy háromszintes luxusvillát Rózsadomb egyik legelegánsabb részén, a Gárdonyi úton. Az ingatlant a 2002-es mérleg alapján 270 millió forint körüli áron vásárolhatták, és a földhivatali nyilvántartás szerint az Aleria Kft. azóta is a villa egyedüli tulajdonosa. A cégbírósági dokumentumokból nem derül ki, hogy az Aleria Kft.-nek vannak-e további ingatlanai, egyedül a villa földhivatali tulajdoni lapjából derül ki, hogy az Aleria Kft. a tulajdonos. 

Spéderék éveken át ezen a cégen keresztül voltak Stumpf István főbérlői. A Magyar Narancs korabeli beszámolója szerint a villa megvásárlása után nem sokkal Stumpf István családjával beköltözött az ingatlanba (2002 júniusában alapított kutatócége, a Faktum 57 Kft. bejegyzett székhelye is a villa lett, azóta is ez a vállalkozás címe). A lakásváltásnak akkoriban nagy médiavisszhangja volt. Stumpf István 2002 május 26-ig az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere volt, miniszteri állása elvesztése után visszatért kutatói foglalkozásához, ezt követően váltott a korábbinál jóval magasabb színvonalú lakhelyre. Korábban szintén a II. kerületben lakott, de jóval szerényebb körülmények között, egy Szikla utcai 165 négyzetméteres sorházban.

Az új rózsadombi villa teljes területe a földtulajdoni lap szerint 1587 négyzetméter, lakóterét a Magyar Narancs 700 négyzetméterre becsülte 2002-ben, és arról számolt be, hogy a villában belső uszoda, edzőterem és szauna is van. Az ingatlant Stumpfék azóta is használják, a kerítésen látható táblán ma is a Stumpf és a Horváth név (a felesége vezetékneve), valamint két cégük, a Faktum 57 Kft. és a Brain-Business Kft. neve szerepel.

©

2002-ben hamar kiderült, hogy Stumpfék bérlik az ingatlant, és a volt kancelláriaminiszter azt nyilatkozta, a bérleti díj közel van a havi egymillióhoz. A Magyar Narancsnak azt is elárulta, hogy az ingatlant kétharmad részben bérli, egyharmad részt pedig a Faktum 57 Kft. áll. Eszerint a közel egymillió forintos díjból Stumpfnak közel 670 ezer forintot, a cégnek közel 330 ezer forintot kellett fizetnie. Az Aleria Kft. eredménykimutatásaiból kiderül, hogy a bérleti díj valóban bruttó egymillió forint közelében lehetett, a cég éves árbevétele 2002 óta ugyanis minden évben 11,8 millió forint volt. 

A bérleti díj fedezetéről Stumpf a Magyar Narancsnak 2002-ben azt mondta, hogy bérbe adta a Szikla utcai házat (a hetilap akkori információja szerint éppen 670 ezer forintért), és egy Bécsi úti 50 négyzetméteres lakást is. A Faktum 57 Kft. részét illetően pedig bízott a jövőbeli megrendelésekben.

Kedvező kondíciók

Azzal, hogy az Aleria Kft. üzletrészeit Stumpf és cége megvette, Stumpf a rózsadombi villát is megkapta a céggel, többszörös áttételen keresztül. A villa persze az Aleria Kft.-é, ezért nem tekinthető Stumpf István személyes tulajdonának, és nagyon nehezen becsülhető meg, mennyivel gyarapodott a vagyona az ingatlan révén. A villa a cég eszközeként jelentős vagyonelem, amelyből az Aleria Kft. tulajdonosai vagy profitálnak vagy nem, ha egyszer eladják. Hangsúlyozni kell, hogy az ingatlan a cég részeként került az Aleria Kft. vevőihez. Magyarán nem arról van szó, hogy Stumpf és a Faktum 57 Kft. vett egy céget, amin felül még egy villa is járt, hanem arról, hogy az ingatlan a cégben van. Ez abból a szempontból fontos különbségtétel, hogy ha például eladnák az ingatlant, akkor ebből nem biztos, hogy származna "pluszpénz". A vételárból ugyanis ki kellene fizetni a cég adósságát, amit a villa vásárlására vett fel, és ami maradna, annak egy része után még közterheket is kellene fizetni.    

A rózsadombi villa
©

A villa könyv szerint értéke a 2010-es adásvétel idején az évek során érvényesített értékcsökkenési leírás miatt 234 millió forint volt (a tárgyi eszközök értékének csökkentése teljesen megszokott számviteli eljárás). Ha ezen az értéken eladták volna az ingatlant és megszüntették volna az Aleria Kft.-t, akkor leegyszerűsítve az összefüggéseket a tulajdonosok csak nagyjából azt a közel 100 millió forintot vehették volna ki a cégből, amit a vállalkozás tőketartalékaként és eredménytartalékaként mutattunk be (vagyis, amit a korábbi tulajdonosok korábban beletettek, illetve benne hagytak a cégben). Ha viszont a könyv szerinti értéknél pár tízmillióval többért találna gazdára az ingatlan, akkor az új tulajdonosok még pár tízmillió forinttal gazdagabbak lennének a 100 millió forinton felül.

A villa eladásával kivehető többletet azért kell visszafogottan becsülni, mert hiába adnák el az ingatlant 200-300 millióért, az Aleria Kft.-nek van egy hosszú lejáratú kötelezettsége is, amit vissza kell fizetnie. A cég mérlegében még 2002-ben jelent meg egy 183 millió forintos hosszú lejáratú kötelezettség, ami 2010-re – amikor Spéderék eladták a céget Stumpf Istvánnak és vállalkozásának – 139 millió forintra csökkent. A kft. cégbírósági dokumentumai nem részletezik, mire kapta ezt a pénzt, de az sem zárható ki, hogy a rózsadombi villa megvásárlását finanszírozták belőle. A dokumentumok azt sem fejtik ki, milyen feltételekkel kapták a kölcsönt, a cég eredménykimutatásai, mérlegei és a rózsadombi villa földtulajdoni lapja azonban azt mutatja, hogy a kölcsön kondíciói rendkívül kedvezőek voltak, azt is mondhatnánk, barátiak. Ha az Aleria Kft. dokumentumai a cég valós állapotát mutatják, Stumpf Istvánnak és a Faktum 57 Kft.-nek az Aleria Kft. hosszú lejáratú kötelezettségének vállalásából is szokatlanul nagy előnye származott.

Végignézve az eredménykimutatásokat a cég kamatmentesen kaphatta meg a 183 millió forintos kölcsönt. Ha lenne ugyanis kamat, azt az eredménykimutatásban a pénzügyi műveletek ráfordításaiként tüntették volna fel, de 2002 óta ez a sor minden évben nulla forint volt. Persze elképzelhető, hogy a cégben a régi és az új tulajdonosok könyvelője is sorozatosan elronthatták a mérleget, a hitelkamatok feltüntetése a pénzügyi ráfordítások között azonban annyira triviális dolognak számít, hogy a hvg.hu-nak több könyvelő is azt mondta, egyáltalán nem jellemző, hogy ezt elrontják. 

A piacon elérhető kölcsönökhöz képest a hitelező az Aleria Kft.-nek a törlesztést is rendkívül kedvezően szabta meg. A mérlegek alapján több olyan év volt, amikor a cég nem törlesztett, és amikor törlesztett, akkor is teljesen eltérő összegeket fizetett vissza (volt olyan év, amikor 20, de olyan is volt, amikor 5 vagy 7 millió forintot). A 183 millió forintot ráadásul úgy kapta meg a cég, hogy a hitelező jelzálogot sem jegyzett be a rózsadombi villára.

A rendkívül laza kondíciók miatt több könyvelő is azt mondta a hvg.hu-nak, hogy ez feltehetően nem pénzintézeti hitel, egy bank ugyanis nem engedheti meg magának, hogy ekkora összeget helyezzen ki biztosítékok nélkül. (Már a jelzálogbejegyzés elmulasztása is elegendő lenne arra, hogy egy cég eltüntesse a kölcsönkapott pénzt.) Amennyiben ez az érvelés helyes, a kölcsön legfeljebb magánszemélytől érkezhetett. Arra a cég dokumentumaiban nem találtunk választ, hogy ki volt az a tehetős ember, aki fedezet és kamat nélkül 183 millió forinttal finanszírozta a társaságot és az ingatlanvásárlást, és azt is tolerálta, hogy több éven keresztül nem fizettek neki. 

Nem felel meg a valóságnak

Stumpf Istvánt több levélben is kértük, reagáljon állításainkra, amennyiben úgy látja, hogy valamilyen lényeges adatot, szempontot nem vettünk figyelembe, vagy okfejtésünk kiegészítésre szorul. Az alkotmánybíró először azt válaszolta, hogy vagyonbevallásából "kiderül, hogy – még alkotmánybíróvá választásom előtt – 0.25 %-os tulajdoni részesedést vásároltam az Aleria Kft.-ben. A 100 ezer Ft névértékű üzletrészt Spéder Zoltántól vásároltam meg, a Faktum 57 Kft. nem Spéder Zoltántól vette meg a maradék üzletrészt." (A 4 millió forintos teljes vételáráért a vásárlók, azaz Stumpf István és a Faktum 57 Kft. az Aleria Kft. 100 százalékát kapták meg. Így a 100 ezer forintért nem 0,25 százalékos rész volt, hanem 2,5 százalék.)

Megkeresésünkben részletesen leírtuk azt is, hogy az adásvétel cégbírósági dokumentumai alapján úgy tűnik, szokatlanul nagy előnye származott a 2010-es ügyletből. Erre reagálva azonban azt írta, „az Aleria Kft. üzletrészének adásvételével kapcsolatos tényállítások és okfejtések nem felelnek meg a valóságnak”. A választ nem tudtuk értelmezni, ezért egy újabb megkeresésben pontokba szedve felsoroltuk állításainkat, majd arra kértük az alkotmánybírót, tájékoztasson minket, melyik állítás nem igaz, és mi az igazság a hamis állítással szemben.

Ezeket kérdeztük Stumpf Istvántól

Tisztelt Dr. Stumpf István!

 

Hétfőn küldött tényállításainkra és okfejtésünkre azt válaszolta, hogy azok nem felelnek meg a valóságnak.

 

Kérem, tájékoztasson, a következő állítások közül melyik nem igaz?

 

1. 2010-ben ön, illetve a tulajdonában álló Faktum 57 Kft. megvette az Aleria Kft.-t Petróczki Lászlótól és Spéder Zoltántól.

2. A Faktum 57 Kft. és ön az Aleria Kft.-ért összesen 4 millió forintot fizetett.

3. Az Aleria Kft. üzletrészeinek 4 millió forintos vételárán felül a cég birtokában levő eszközökért nem fizetett sem a Faktum 57 Kft., sem ön.

4. Az Aleria Kft. a 2010-es üzleti évben 102 millió forint saját tőkével, 6,7 millió forint pénzeszközzel, 777 ezer forint követeléssel, és 139 millió forint hosszú lejáratú kötelezettséggel rendelkezett.

5. A 2010-es mérlegben feltüntetett saját tőke csaknem egésze már akkor is szerepelt a cég mérlegében, amikor a korábbi tulajdonosoké volt.

6. Az Aleria Kft. 2002 óta 1/1 tulajdonosa a Gárdonyi Géza út ... szám alatt található ingatlannak. (Az ingatlan pontos címe érzékeny adat, ezért nem közöljük – a szerk.)

7. Ön és a Faktum 57 Kft. 2002-2010 között a Gárdonyi Géza út ... szám alatt található ingatlant bérelte az Aleria Kft.-től.

8. A Gárdonyi Géza úti ingatlan bejáratán jelenleg a Stumpf és a Horváth név, valamint a Faktum 57 Kft. és a Brain-Business Kft. neve szerepel (utóbbi cégeknek ez a székhelye a cégadatbázis szerint Gárdonyi Géza utca ... címmel)

 

Amennyiben a fenti állítások valamelyike nem igaz, kérem, tájékoztasson arról, mi az igazság a hamis állítással szemben, hogy cikkünkben a valóságnak megfelelően számolhassunk be az ügyletről és az ön álláspontjáról.

Az újabb válasszal sem lettünk okosabbak, Stumpf István egyik állítást sem jelölte meg hamisként, és kitartott a korábbi válasz mellett.

Stumpf István válasza

„Tisztelt Uram!

 

A napokban az Alkotmánybíróság főtitkára eljuttatta a részemre az Ön által két részletben feltett kérdéseket, és elküldte Önnek a válaszaimat is. Kérem válaszaim elfogadását. Megerősítem, hogy az Önök által az Aleria Kft. adásvételével kapcsolatban tett tényállítások és az azokból levont következtetések egyáltalán nem felelnek meg a valóságnak. Ezen belül kijelentem, hogy a Kft. üzletrészeit – én és a Faktum Kft. – még jóval alkotmánybíróvá választásom előtt és megfelelő ellenérték fejében szereztük meg.

 

Ismételt, most már harmadik megkeresésük láthatóan az Alkotmánybíróság és ezen belül egyes alkotmánybírák befolyásolását célozza egyes döntésre érett ügyekben, illetve arra irányul, hogy megkérdőjelezze az Alkotmánybíróság és egyes alkotmánybírák függetlenségét, vagy megingassa a pártatlanságukkal kapcsolatos közbizalmat. Felhívom a figyelmüket szakmai és polgári jogi felelősségükre!”

Külön megállapodást kötöttek?

Az alkotmánybíró válaszában nem utalt arra, hogy az Aleria Kft. megvásárlásához az adásvételi szerződésen kívül bármilyen más megállapodás is tartozna. Az üzletrész adásvételi szerződés szövege alapján azonban ez sem zárható ki. A Faktum 57 Kft. és Petróczki László üzletrész adásvételi szerződése úgy fogalmaz, hogy „az üzletrész tulajdonjoga, az ahhoz és a tagi jogviszonyhoz tartozó jogosultságokkal és külön okiratban rögzített kötelezettségekkel a jelen szerződés aláírásával a vevőre száll át”.

A vállalkozás cégbíróságon tárolt iratai között nem találtunk külön okiratot az adásvétellel kapcsolatban. A taggyűlési jegyzőkönyv, amelyen az Aleria Kft. eladásáról döntöttek egyetlen okiratra tér ki, a társasági szerződésre. Ha ezt vesszük, az idézett kitétel lehet, hogy csak arról szól, hogy a Faktum 57 Kft. kötelezettséget vállal a társasági szerződés betartására, ami egyébként egy cég megvásárlásakor magától  értetődő.

A hvg.hu-nak azonban több, cégügyekkel foglalkozó ügyvéd is azt mondta, lehetséges, hogy az ügylet további részét magánokiratban rendezték. Többen elképzelhetőnek tartották, hogy Stumpf és cége csak 4 milliót fizetett az üzletrészekért, de magánúton kifizethette a korábbi tulajdonosoknak az ezen felüli részt. Volt azonban olyan cégügyekkel foglalkozó szakember is, aki felhívta a figyelmünket arra, hogy az adásvételi szerződésben szereplő kitétel kifejezetten az üzletrész tulajdonjogához tartozó jogosultságokra és kötelezettségekre tér ki. Ennek alapján akár ki is lehet zárni, hogy az üzletrész átruházásával kapcsolatban magánmegállapodást kötöttek, amely esetleg arról szólna, hogy valójában nem 4, hanem 100 milliós vételárról volt szó. Ebben az esetben ugyanis sérülne az az elv, hogy az üzletrész adásvételi szerződés valós eseményt mutat.

Alapítványi ügyek

A rózsadombi villán és a különös cégügyleten kívül Stumpf és Spéder kapcsolatának egy alapítvánnyal kapcsolatban is van nyoma. 2007-től 2010-ig Stumpf István felügyelőbizottsági tagként részt vett a Diákok Egy Felelős Társadalomért Alapítvány munkájában. A szervezetet Spéder Zoltán alapította 2007-ben, és maga is felügyelőbizottsági tagként segítette az alapítvány munkáját. A bizottság tagja volt Schmidt Mária és Szájer József is. Megkérdeztük Stumpf Istvánt, hogy kapcsolatban áll-e még az alapítvánnyal, erre azt válaszolta, hogy az alapítvány több éve nem működik. A civil szervezetek bírósági névjegyzékében az alapítvány státusza jelenleg bejegyzett, és az alapítvány dokumentumai szerint felügyelőbizottsági megbízatása 2010 áprilisában járt le.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Önkormányzati logóval kampányolt a fideszes alpolgármester – jogsértést követett el

Önkormányzati logóval kampányolt a fideszes alpolgármester – jogsértést követett el

Először vezetheti nő az Európai Központi Bankot

Először vezetheti nő az Európai Központi Bankot

Jövőre lehet csak bejutni hasi ultrahangra egy 11. kerületi rendelőben

Jövőre lehet csak bejutni hasi ultrahangra egy 11. kerületi rendelőben

Miért van még mindig előzetesben a nagy futballbotrányok leleplezője?

Miért van még mindig előzetesben a nagy futballbotrányok leleplezője?

Két településen senki sem akar polgármester lenni

Két településen senki sem akar polgármester lenni

Szintet lépett a belvárosi ingyenes lap: a polgármester bátyja szívesen kíséri át az időseket a zebrán

Szintet lépett a belvárosi ingyenes lap: a polgármester bátyja szívesen kíséri át az időseket a zebrán