Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Hivatkoztak az ENSZ nemrég közzétett ranglistájára is, amely a hatvan év felettiek helyzetét térképezte fel. Lengyelország itt szintén az utolsó helyen végzett az európai országok közül.
A SHARE-kutatás kimutatta, hogy a lengyelek ötven év felett igyekeznek minél hamarabb nyugdíjba menni, ami a munkapiaci viszonyokkal és a munkanélküliséggel függ össze. Ehhez hozzájárul az, hogy Lengyelországban még mindig alacsony a nyugdíjkorhatár: 60 év a nőknél, 65 év a férfiak esetében. Ugyanakkor sok társadalmi csoportnál a korai nyugdíj már 50, illetve 55 éves kortól lehetséges.
A nyugdíjak azonban szegényesek, folyamatos pénzügyi gondokkal küszködik a lengyel nyugdíjasok 21 százaléka, miközben például a svédeknek csupán 2,4 százaléka él így. Ennek ellenére minden ötödik lengyel nyugdíjas ad a család fiatalabb tagjainak a pénzéből, és csak minden tizedik nyugdíjas szokott pénzt kapni az utódaitól.
A felmérés szerint a lengyel ötven év felettiek 65 százaléka küszködik tartós egészségügyi problémákkal. Az átlagéletkor Lengyelorszában a férfiaknál 72 év, a nőknél 81 év, eközben az európai átlag 77, illetve 83 év.
Az egészségügyi statisztikát a közérzetre irányuló felmérés eredményei is alátámasztják: egészségi állapotát a lengyel nyugdíjas nőknek mindössze 6 százaléka, a férfiaknak mintegy 10 százaléka minősíti tökéletesnek vagy nagyon jónak.
A Gazeta Prawna cikke szerint Lengyelország az idősebbek egészségügyi gondozása szempontjából is Európa legutolsó helyén áll az ENSZ által közzétett ranglista alapján.
