szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A Pannonhalma és Vidéke Takarékszövetkezet perében a hitelintézet keresetét elutasították, de 500 ezer forint plusz áfa perköltséget szabtak ki.

Elutasította a Pannonhalma és Vidéke Takarékszövetkezet magyar állam ellen indított devizahitelekkel kapcsolatos keresetét a Fővárosi Törvényszék pénteken kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében. A bíróság egyidejűleg kötelezte a felperes pénzintézetet 500 ezer forint plusz áfa perköltség megfizetésére, az ítélet ellen 8 napon belül lehet fellebbezni. 

Az írásbeli indoklást a felek átvették, szóban a bíró hangsúlyozta, hogy gyakorlatilag teljes mértékben egyetértett az alperes magyar állam jogi érveivel. A bíróság szerint a felperes által alkalmazott általános szerződési feltételek kikötései nem tudtak maradéktalanul megfelelni egyetlen törvényben meghatározott elvnek sem, egyik vizsgált időintervallumban sem. A törvényszék kiemelte az átláthatóság elvét, és hozzátette, hogy ennek a legnehezebb eleget tenni.

Az ítélethirdetés után a felperes takarékszövetkezet jogi képviselője azt nyilatkozta az MTI-nek, hogy még átgondolják a fellebbezést.

A Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet magyar állam ellen indított devizahitelekkel kapcsolatos keresetét szintén elutasította a Fővárosi Törvényszék pénteken kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében. A bíróság egyidejűleg kötelezte a felperes pénzintézetet 504 317 forint perköltség megfizetésére. Az ítélet ellen 8 napon belül lehet fellebbezni.

A bíróság kiemelte, hogy az általános szerződési feltételek valamennyi időállapotban, minden törvényi feltételnek való megfelelését megvizsgálta. Megállapította, hogy nincs olyan időintervallum, amikor minden törvényi feltételnek maradéktalanul megfelelnének a szerződéses feltételek, ezért utasította el a keresetet. A törvényszék megállapította: az érthetőség és a felmondhatóság elvének minden esetben megfeleltek a kikötések – de többek között az egyértelműségnek már nem, az általános, túl tág fogalmazás miatt.

Példaként a többi között a szerződében szereplő vis maior esetét hozta fel a bíró. Ez álláspontja szerint a fogyasztó számára érthetetlenné és felmérhetetlenné teszi, hogy milyen "pénz és tőkepiaci zavar" esetén változtatja meg a bank szerződést, ami visszaélésre ad lehetőséget a bank számára.

A Korona Kredit Jelzáloghitel Zrt. ügyében viszont elhalasztották az ítélethozatalt. A törvényszék elutasította a hitelintézetnek azt a kérelmét, hogy a bíróság függessze föl az eljárást, és forduljon az Alkotmánybírósághoz és az Európai Unió Bíróságához. A törvényszék szeptember 26-ra halasztotta az első fokú határozat kihirdetését.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!