Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Az államháztartás központi alrendszerének első kilenc havi hiánya 844,6 milliárd forint, az éves előirányzat 85,8 százaléka, a szeptemberi többlet 14,2 milliárd forint volt, ami az elmúlt évek legkedvezőbb értéke - közölte az előzetes adatokat a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kedden.
A központi költségvetés hiánya az első 9 hónapban 1036,8 milliárd forint volt, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 157,9 milliárd forint többlettel, az elkülönített állami pénzalapok 34,3 milliárd forint plusszal zártak.
Az államháztartás központi alrendszerének 2013. szeptemberi többlete 12,1 milliárd forint volt, a tavalyi első kilenc havi hiány 949 milliárd forintot tett ki.
Az NGM közleménye szerint augusztus után szeptemberben is jótékony hatással voltak a költségvetési egyenlegre a gazdasági növekedés felfutásából, a foglalkoztatás bővüléséből, valamint az online pénztárgépek bekötéséből származó többletbevételek. Ezek a pozitív tendenciák a korábbi évekhez képest az idei év második felében érvényesülnek erőteljesebben.
A kiadások és bevételek éven belüli eltérő eloszlása 2014-ben sem időarányos, emiatt az év első felében a kiadások meghaladták a bevételeket. A második fél évben viszont a hiány csak kis mértékben növekszik, illetve egyes hónapokban - mint például idén szeptemberben - még csökken is.
Az NGM közleménye szerint az éves uniós módszertan szerinti hiánycél továbbra is a GDP 2,9 százaléka.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Kijött egy friss agrárminisztériumi rendeletmódosítás, amivel a Magyarországon élő, a vidéki üldöztetés elől városokba betelepülő fajt tanítanák móresre.
A próba eredménye totálisan eltér attól, mint amit a cég kezdettől ígér.
Az Igazgyöngy Alapítvány alapítója kudarcnak éli meg, hogy nem sikerült rendszerszintű változást létrehoznia.