Amit vártunk Orbántól, és amit helyette kaptunk

Orbán Viktor egyre türelmetlenebb, alig bírja kivárni, hogy véget érjen a választási kampány és kormánya nekikezdhessen a nagy rendszerek átalakításának – állította két héttel az önkormányzati választás előtt a hvg.hu-nak két olyan forrása is, aki saját állítása szerint rálát a Miniszterelnökségen folyó tervezési munkára. Az elmondottakból az derült ki, hogy Lázár János és a nemzeti fejlesztési tárcát vezető Seszták Miklós közvetlenül az április 6-i parlamenti választás után nekikezdett az ötletelésnek az átalakításokról. A tervek alapvetően készek, ezeket azonban nem „élesítették”, hogy a Fidesz gond nélkül (és sikerrel) letudhassa az önkormányzati választást, egyfelől, másrészt azonban kidolgozásra várt még az a kommunikációs terv, amellyel a változásokból óhatatlanul következő népszerűségvesztést minimalizálni tudják, vagy legalábbis korlátok között tudják tartani.

Túry Gergely

Az átalakítások közeledtének érzését erősítette maga a kormányfő is, aki például múlt pénteken a közrádiónak adott interjújában beharangozott egy fontosnak tűnő hétfő esti kormányülést, majd közvetlenül utána arról beszélt, hogy Magyarországon most három és fél évig nem lesznek választások, fel kell hagyni a „kampányüzemmóddal”, a kabinetnek pedig fel kell gyorsítani a működését.

Amiről beszélhetett volna

1. Az oktatási rendszer átalakítása

Konkrétumokról ő maga sem beszélt a rádióinterjújában, illetve kettőről mégis, és ezek egyaránt a láthatóan a kormányfő vesszőparipájává vált foglalkoztatottságot érintették. Aligha véletlen, hogy a következő három és fél év legfontosabb feladatának az úgynevezett duális képzési rendszer megvalósítását nevezte. Mint fogalmazott, egy-másfél éven belül munkaerőhiányról fogunk beszélni, nem lesz elég, a gazdasági igényeket kielégítő munkaerő, ezért a tantermekben és a munkahelyeken egyszerre kell képezni a szakembereket. „A sikeres élethez a szakmán és nem az érettségin keresztül vezet az út, a legdolgosabb gyerekek menjenek szakiskolába, onnan felsőoktatásba is mehetnek” – vázolta, mintegy máris jelezve az oktatási irányváltás kulcsmomentumát.

Közvetve ehhez kapcsolódhat az a bejelentés is, hogy október végére kinevezi az egyetemi kancellárokat. Ez ugyanis már a továbblépés egyik eszköze lehet, innen kezdve a kormányzat a felsőoktatás működését is úgy irányíthatja, hogy egyes szakok erősítésével (mások közvetett vagy közvetlen elsorvasztásával) ezt is a foglalkoztatottság növelésének eszközévé tegye – például szintén a duális képzés valamilyen formájának bevezetésével.

2. Romák felzárkóztatása

De ezen a vonalon mozog a másik prioritás megjelölése is: Orbán a ciklus kiemelt feladatának nevezte a „cigánygyerekek problémáját” is, első lépésként pedig egyből megnevezte a 2015 szeptemberétől hároméves kortól kötelező óvodát. Ott enni kapnak, nem lesz éhező gyerek, ott foglalkoznak velük, képezik őket, és megkezdik ennek a társadalmi rétegnek a gyors ütemű felzárkóztatását az oktatási rendszeren keresztül – magyarázta. És a kormányfő szerint ez oda fog vezetni, hogy 15 év múlva sok cigány ember fog szakmunkásként jelentkezni.

3. Egészségügyi rendszer

A kormányfő környezetében lévők szinte biztosra veszik, hogy az elmúlt négy év után Orbán nekilát az egészségügyi rendszer átalakításának is. A legfontosabb kérdés az, hogyan tud pluszforráshoz jutni a rendszer, mivel az újabb és újabb innovációk sokat emésztenek fel. A kormány több tagja nyáron például rendszeresen megfordult magánkórházak átadásán, ami azt feltételezte, hogy kacérkodnak a magánpénzek bevonásával, egy fajta fizetős egészségügyi rendszer kiépítésével, Orbán váratlanul mégis kijelentette: az egészségügy nem üzlet.

MTI / Ujvári Sándor

Mégis gyaníthatóan erre halad az átalakítás, főleg ha igazak azok a hírek, miszerint önálló minisztériumot szeretne az egészségügynek, amit vagy Sonkodi Balázs stratégiáért felelős államtitkár, vagy Mikola István külgazdasági államtitkár kapna.

4. Nyugdíjrendszer

Orbán beszélhetett volna arról is, mit tervez a nyugdíjrendszerrel. A KDNP-s államtitkárok ugyanis bombaként dobta be a hírt, miszerint gyerekvállaláshoz kötnék a nyugdíjakat, és ehhez több megoldási módszert is ajánlottak. Sőt, a hírek nyáron még arról szóltak, hogy szeptember végén legalább kormányzati szinten eldőlhet, hogy a 35 évnél fiatalabbak esetében gyerekvállaláshoz kötik az időskori járandóságot.

5. Adóügyek

Orbán egy ideje lecövekelt az egyszámjegyű személyi jövedelemadó mellett, ennek elérését már egy június rádióinterjúban is a mostani ciklus kiemelkedő feladatának nevezte. Ám a most 16 százalékos szja-kulcs levitele kilenc százalékra durván 500 milliárd forintos lyukat ütne a költségvetésen – azaz ennyit hagyna az embereknél. Nem véletlen, hogy amikor márciusban erről kérdezték, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is azt mondta: egyelőre nem látja a forrást a kiesett pénz pótlására. Csakhogy egyben hozzá is tette: 2014 őszén már meglehet a lehetőség arra, hogy érdemi vita kezdődjön erről a csökkentésről.

Kérdés persze, hogy valóban elérkezett-e ennek az ideje (megteremtődtek-e a gazdasági feltételek), vagy csúsztatják a kérdést. Igaz, ha utóbbi mellett döntenek, az adókhoz akkor is hozzányúlnak: azt például már jelezték, hogy a kétgyerekesek adókedvezményét megduplázzák. Ez önmagában is 50-60 milliárdjába kerül az államnak.

6. Közigazgatás

Arról, hogy minderre honnan lehetne pénz, leginkább Varga Mihály szeptemberi szavai nyújthatnak információt. Miközben ugyanis a választásokra hivatkozva a költségvetés tervezete benyújtásának határidejét kitolták október végére, a napi.hu információ szerint pedig e hónap közepéig nyilatkozatstopot is elrendeltek e témakörben, maga a miniszter egy konferencián gyakorlatilag programot hirdetett. Varga elmondta ugyanis, hogy a költségvetési kiadásokat a következő években mintegy 1700 milliárd forinttal, azaz a GDP 5,5 százalékának megfelelő mértékkel mérséklik. Ha csak a számokat és a folyamatokat nézzük, ez nem jelent feltétlenül megszorítást, ám kétségtelen, hogy a közigazgatás reformja nélkül nehezen valósítható meg.

Ez pedig egybevág azon értesüléseinkkel, amelyek szerint az állami apparátus átalakítása, a közigazgatás átszervezése régóta foglalkoztatja Orbánt. A lehető legtöbb területen szeretnék például az e-közigazgatást bevezetni, a cél a minél gyorsabb ügyintézés, elsősorban a vállalkozások számára. Szerinte az átalakítás során a közigazgatásban dolgozóknak is „fel kell venniük az új ritmust”, mert „akinek ez nem sikerül, attól megválnak”. Hasonlóan nyilatkozott Lázár János, amikor szeptember elején bejelentette: készül az Államreform 2 nevet viselő csomag, aminek az a célja, hogy „jóval kevesebb hülye szabály legyen az életünkben”. A Miniszterelnökséget vezető miniszter is tett megjegyzést arra, hogy az államapparátusnak „elsősorban fejben kell megváltoznia”, és bajba kerülhet, aki erre nem képes.

A Lázár csapata által kidolgozott bürokráciaellenes csomagot ismerő egyik forrás szerint a nyilvánosan bejelentett csomag „leányálom” ahhoz képest, ami a papíron van. „Durva központosítás következik” – állította a forrás, aki úgy tudja, szinte minden, még megmaradt helyi szintű hivatali önállóságot megszüntetnek, jogköröket fognak elvonni és összevonni, háttérintézmények, hatóságok szűnhetnek meg. Forrásunk szerint olyan mértékű lesz a közigazgatás átalakítása, karcsúsítása, hogy „szinte csak a NAV őrizheti meg maradék önállóságát”. Igaz, agy másik forrásunk szerint még az adóhatóság sem fogja megúszni nagyszabású személyi változások nélkül.

És amit kaptunk:

Nem sokat, legfeljebb a tág teret jelölte ki Orbán, igaz, ezeket a szólamokat eddig is sokat hangoztatta.

1. Teljes foglalkoztatottság

Orbán Viktor már 2010-ben egymillió munkahelyet ígért tíz év alatt, idén azonban már teljes foglalkoztatottságot. És ezt nem most először jelentette ki Orbán, hanem ezzel kampányolta végig az idei évet. Bár a kormányfő mást ért teljes foglalkoztatottság alatt, mint a tankönyvek. Ő ugyanis úgy fogalmazott korábban, hogy 2018-ra szeretné elérni, hogy mindenki, aki dolgozni akar, találjon is munkát, és így a saját erejéből tarthassa el magát.

Már a mostani beszédéből is kitűnt, ennek elérésére erősen támaszkodna a közmunkaprogramra, ami jelenleg évi 200 ezer főt jelent, és remekül hat a foglalkoztatottsági adatokra.
Így bár pontosan a hétfői beszédéből sem derült ki, hogyan akarja elérni a teljes foglalkoztatottságot, az biztos, a következő időszakban nőni fog a kormány közmunkaajánlatának mérete.

2. Középpontban a családok

A munkaalapú társadalom középpontjában a családok állnak majd, Orbán Viktor szerint ugyanis el kell kerülni, hogy a polgároknak a család és a munkahely között kelljen választani. A kormányfő ugyan nem bontotta ki minden részletét annak, hogy mit is ért ez alatt, de valószínűleg azt a programot, amivel a gyermekvállalást ösztönöznék. Ennek eleme a lehet a nyugdíjrendszer átalakítása, a családi adókedvezmény átalakítása, és az olyan intézkedések, mint a kötelező óvodai ellátás.