A végtelen lehetőségek iparága
Az űripar végtelen lehetőségeket nyit meg a vállalkozások előtt. Támogatási források is rendszeresen elérhetők a szektorban érdekelt piaci szereplők számára.
Az Országgyűlés kedden elfogadta a jövő évi adócsomagot. Bár az internetadó kikerült a törvényből, de jön a szappan- és művirágadó, chipsadó a szeszes italok nagy részére, 50 százalékos reklámadó, a brutális élelmiszer-felügyeleti díj, az önkormányzatokat pedig ráengedik az eddig nem adóztatott dolgokra. A családi adókedvezmény kiterjesztése csak 2016-tól indul, viszont a friss házasok már jövőre havi ötezer forintos "nászajándékot" kapnak a kormánytól.
Közel kéttucatnyi étolajmárkát, importőröket és forgalmazó cégeket nevezett meg, szállítóleveleket, számlákat, konkrét áfacsalási sémát ismertetett 2012 elején egy – a hvg.hu birtokába került – közel 30 oldalas anyagában az amerikai Bunge étolajgyártó, amelyet eljuttatott az adóhatóság központi hivatalába. A cég már előtte is adott át információkat az őket ellehetetlenítő, egyre durvább méretűvé dagadó áfacsalásról. Ennek ellenére a listára került étolajmárkákat három évvel később, ma is ott találjuk a boltok polcain. Vagy más gyanúsan olcsó márkákat, durván 100 forinttal olcsóbban, mint a Bunge által gyártott Vénusz étolaj.
Ehhez képest a kormányzat – Orbán Viktor, az adóhatóság, a külügyi államtitkár – fecninek, nem tényekre, hanem híresztelésekre és vélelmekre alapozott, felszínes, hiányos, téves információkat tartalmazó dokumentumnak minősítette azt a levelet, amit az amerikai nagykövetség küldött meg nemrég a magyar kormány számára a kitiltási botrányban. Pedig az amerikai nagykövetség anyaga említést tesz arról is, hogy amerikai cégek, valamint a nagykövetség képviselői többször jelezték aggályaikat az elharapódzott áfacsalások miatt a kormányzat és az adóhatóság képviselőinek.
A Bunge anyagával kapcsolatos kérdéseinkre az adóhatóság először hallgatott, majd cikkünk megjelenése után közleményt adott ki. Ebben azt állította, kivizsgálták a Bunge bejelentéseit, de megkerülte a kérdést, hogy kapott-e részletekbe menő anyagot az étolajgyártótól, és jobbára egy kétmilliárdos áfacsalásban érintett hálózat lefülelésével takarózik. Azonban az eset, amire a hatóság hivatkozik, csak csepp a tengerben, és nem ad magyarázatot arra, hogyan találunk még ma is kirívóan olcsó étolajokat a polcokon, ha a csalókat megállították.
Elmarad a népirtás az italnagykerek piacán. Pedig hét közben még nagyon úgy nézett ki,, hogy a jelenlegi 150 körüli cégből jó esetben is csak 5-6 maradhat. A kormány ugyanis benyújtott egy törvényjavaslatot, mely szerint az engedélyük feltétele 150 millió lett volna a jelenlegi 22 millió helyett. Az utolsó pillanatban a kormány észbekapott, és egy módosítóval sztornózta a javaslatot, de a Fidesz frakciója a parlamentben kihúzta alóla a szőnyeget, és leszavazta a mentőötletet. Végül Varga Mihálynak kellett mentenie a meccset, pénteken a költségvetési salátatörvényben. A módosítása szerint az alacsonyabb árbevételű italnagykereknek marad az eddigi biztosíték összege.
Mindeközben újabb területre figyelt fel az állam, ahonnan pénzt lehetne elvonni. Március végéig regisztráltatniuk kell az üzemeltetőknek az ital- és ételautomatákat, darabjukat 30 ezer forintért. Szakmai vélemények szerint lehúzhatják a rolót, ha marad ez a szabályozás, ugyanis ekkora költségnél nem igazán éri majd meg üzemeltetni a gépeket.
Igencsak hihetetlen törvényjavaslatot nyújtott be a héten Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. A külföldi hátterű hiper- és szupermarketláncoknak a tervezet alapján a legnagyobb csapás talán az lenne, hogy 2018-tól nem működhetne olyan nagy – évi legalább 50 milliárd forint árbevételt elérő – élelmiszerlánc, amelyik papíron két éven keresztül veszteséges, vagy nem termel nyereséget. Ilyen most a külföldiek közül egy kivétellel (a Penny Market) mindegyik.
Eltörli a kormány a rendszeres szociális segélyt, ehelyett márciustól az önkormányzatok dönthetik el, kinek adnak támogatást. Ugyanígy törlik a szociális törvény kötelező segélyei közül a lakásfenntartási támogatást és az adósságkezelési szolgáltatást is.
Módosítót adtak be a trafiktörvényhez hétfőn. A dohányboltok a jövőben tömegközlekedési jegyeket is árulhatnak, és a mobiltelefonok is feltölthetők lesznek a trafikokban. A javaslat bevezeti az állami trafikellátókat, háttérbe szorítva ezzel a nagykereskedőket, illetve korrigálja a dohánytermékek jövedéki adóját is. A Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetsége elfogadhatatlannak tartja a kormányzat legújabb törvényjavaslatát, amely "előzetes szakmai konzultáció nélkül államosítaná a dohánytermékek nagykereskedelmét". Mint írták, jogállamban elfogadhatatlan, hogy az állam zárt eljárásban, nem transzparens szempontrendszer alapján válasszon ki egy olyan koncessziós jogosultat, amely évente jelentős extraprofitot érhet el minimális üzleti kockázattal.
Az energiacella magyar apostola, Széles Gábor a világra szóló találmány mellett azért biztos, ami biztos, valóságközelibb bevételi forrás után is nézett, és azt az internetes kereskedelemben találta meg. A Műszertechnika Zrt.-n keresztül áttételesen beszállt egy olyan vállalkozásba, amely a netes kereskedelem infrastruktúrájában mutatkozó résekbe nyomulna be.
A hét képe: Magyarországon továbbra is a világ- és az uniós átlag feletti a cégek adóterhelése, bár az előző évhez képest kissé csökkent ennek az elvonásnak a mértéke, viszont továbbra is ugyanannyi időt kell fordítani az adózással kapcsolatos papírmunkára, intézkedésre a Világbank és PwC közös felmérése szerint.
PwC Paying Taxes 2015
Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!
