Megszűnik a rendszeres szociális segély a jövő évi költségvetést megalapozó salátatörvény alapján, amit Varga Mihály pénteken nyújtott be a parlamentnek. A törvényjavaslat részletes indoklása szerint a „kötelező  ellátások  közül  a  rendszeres  szociális  segély  mint ellátási  forma  megszűnik, így az aktív korúak ellátására vonatkozó szabályozás egységessé válik”.

A második félmondat mögött az áll, hogy a kormány kiveszi az állami feladatok közül a rendszeres szociális segélyt, és a helyi önkormányzatokhoz delegálja. Ez már az október végén benyújtott jövő évi költségvetési törvényjavaslatból kiderült. Települési feladatként azonban már rendszeres szociális segélynek fogják nevezni, hanem a törvényjavaslat szövege alapján aktív korúak ellátásának vagy rendkívüli települési támogatásnak.

A változtatás nem csak a rendszeres szociális segélyt érinti. Az állam által biztosított támogatási formákon túl a szociális támogatás a jövőben az  önkormányzatok feladata lesz. Az  állami  felelősségi körbe  tartozó  ellátások  járási  hatáskörbe,  az  önkormányzati  ellátások  képviselő-testületi hatáskörbe kerülnek. A szociális törvény csak a kötelező ellátásokra vonatkozó szabályokat tartalmazza majd. Ebbe a körbe tartozik az időskorúak járadéka, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás, az ápolási díj, az alanyi és normatív közgyógyellátás, valamint az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság.

A kötelező segélyek közül kikerül például a lakásfenntartási támogatás és az  adósságkezelési szolgáltatás. A módosítás hatálybalépésekor már megállapított ellátásokat a módosítás hatálybalépése előtti szabályok szerint nyújtani kell azzal, hogy 2015. január 1 -jét követően már csak 2015. február 28-áig állapítható meg lakásfenntartási támogatás.

Az óvodáztatási támogatás a kötelező óvodáztatás bevezetésével, 2015. szeptember 1-jétől szűnik meg.

Nagy hatalmat kapnak az önkormányzatok

A kormány a törvényjavaslat indoklásában világossá teszi, hogy meg akarja újítani a szociális rendszert, amely „elejét veszi a korábban gyakran tapasztalt, segélyekkel való visszaéléseknek”. A javaslat indoklása szerint jövőben azok kapnak majd támogatást,  akik valóban rászorulnak. Ezzel együtt a benyújtó hangsúlyozza, hogy „Magyarország senkit sem hagy az út szélén”. Az indoklás szerint a kormány célja, hogy minél többen éljenek segély helyett munkából.

A kormány szerint, ha az önkormányzatok döntenek a támogatásokról, minden rászoruló kap majd juttatást, azok viszont nem, akik korábban visszaéltek a szabályokkal. Szerinte a helyi közösségek rendelkeznek azzal a tudással, amely alapján eldönthetik: ki jogosult támogatásra, és ki nem. Az önkormányzatok szabadon  dönthetnek  majd a támogatások nagyságáról és formájáról.

A törvényjavaslatban a kormány lényegében azt ígéri, hogy amelyik önkormányzatnak nem lesz elég pénze a segélyekre, az a költségvetésből kap eleget.

A kötelező segélyek körén kívül további ellátások nyújtásáról és a jogosultsági feltételekről az önkormányzat szabadon dönthet. A  szociális törvény az önkormányzatok által biztosítandó segélyek  tekintetében  annyit  ír  elő,  hogy  az  önkormányzat  a  helyi  viszonyokhoz  mérten,  a krízishelyzetben  lévő  személyek  számára,  illetve  a  helyi  szociális  problémák  kezelésére települési  támogatást  nyújt. A települési támogatás  egyes típusait és jogosultsági feltételeit az önkormányzat  rendeletben  határozza  meg.  Ennek  megfelelően  a  méltányossági közgyógyellátásra,  a  méltányossági  ápolási  díjra,  valamint  az  önkormányzati  segélyre vonatkozó szabályozást a szociális törvény a továbbiakban nem tartalmazza.