szerző:
Máriás Leonárd - Baksa Roland

Csak egy kis szeletét teszik ki azok a cégek egy gabonakereskedő-hálózatnak, amelyek a múlt héten felbukkant, a gyanú szerint adócsalásban érintett szlovákiai vállalkozó naplójában szerepelnek. A hvg.hu birtokába került ábrán van olyan magyarországi cég, amelyik fenn van a nagy adótartozók listáján, egy másikat kényszertöröltek, a harmadikat cégtemetőbe küldték a tulajdonosai. Két sáros céget jóval a 2010-es kormányváltás után alapítottak.

A minap jelentkezett egy sok hónapja eltűnt bűnbánó adócsaló – legalábbis így mutatta be a Nemzeti Adó- és Vámhivatal azt a szlovákiai üzletembert (és állítólagos vallomástételét), aki a neki tulajdonított napló szerint 18 milliárd forint elcsalásában érintett gabonakereskedő-hálózat szereplője volt. Akkor azt írtuk, több furcsaság veszi körül a történetet. A hvg.hu birtokába került most egy ábra, amely csak ráerősít arra az érzésre, hogy a valóságnak csak egy szeletét ismerhettük meg eddig, és a nem említett cégek között találunk olyanokat is, amelyeket a 2010-es kormányváltás után alapítottak.

A szlovákiai Dömény Zoltán arról írt, hogy Magyarországon termelt gabonát vett meg egy szlovák cég, amelytől Dömény cége, a Feed Trade s.r.o. megvásárolta az árut. Döményék aztán továbbadták a gabonát egy másik, szintén szlovák cégnek, az SK Merkanta Int. s.r.o.-nak, amely visszavitte Magyarországra. Dömény naplójában a DJ Impex Kft. és a Zs-Agro Impex Kft. szerepel.

©

Az a következtetés vonható le a Döménynek tulajdonított naplóban leírtakból, hogy sok cég közbeiktatásának és a magyar gabona kivitelének majd behozatalának a célja elsődlegesen az áfacsalás volt. A gyanú szerint Szlovákiában is meg Magyarországon is volt legalább egy-egy cég, amelyik „elfelejtette” befizetni az áfát, az adóhatóságoknak pedig időbe telik lekapcsolni a trükközőket, akik akár pár hónap alatt is tíz- és százmillió forintokat csalhatnak el. A Paraméter szerint a vállalkozó a naplója alapján tisztában volt azzal, hogy a cégláncolat célja a gabona utaztatása, vagyis az adócsalás, magyarán az áfa-visszaigénylésekből történő haszonszerzés. „Világos volt számomra, hogy az áru forog Magyarország és Szlovákia között. (...) Így üzleteltünk 2012 júliusáig“ – áll a naplóban. (Magyarországon 2012 júliusa óta fordított áfafizetés van a gabonakereskedelemben, ami értelmetlenné teszi az áfacsalást ezekkel a termékekkel.)

Egy ábra, sok több sáros céggel

Sokkal bővebb azonban az a szlovákiai és magyarországi gabonakereskedő-céghálózat, amelyben szerepelnek a szlovákiai üzletember naplójában említett cégek. Ezt a céghálót tudomásunk szerint Horváth András és munkatársai rajzolták fel bő két és fél évvel ezelőtt, 2011-2012 fordulóján, akkor, amikor a szektorban elharapódzott áfacsalások miatt a gabonakereskedőket kezdték vizsgálni egy projekt keretében. Az ábra a projekt vezetőihez is elkerült, és az ábra eljutott most hozzánk is.

Lapunknak az áfacsalási botrányt kirobbantó volt adóhivatali dolgozó megerősítette, hogy az ábra elkészítésében nagy szerepe volt neki, és elmondta, hogy az ábrán látható cégek jó része benne van a zöld dossziéjában.

A Horváth Andrásék által felrajzolt ábra a gabonakereskedő céghálóról. Pirossal körbehatárolva a Dömény Zoltán naplójában említett cégek. A nyilakon az ügyletek áfavonzata (szlovák-magyar viszonylatban - mivel ott nincs áfafizetés - a képzeletbeli áfa). Az s.r.o. cégformájú cégek szlovákiai cégek. A képre kattintva nagyobb méretben megnyílik.
©

Ott van a rajzon a Merkanta International, amely az árut a DJ Impex Kft.-nek adta el. Utóbbi céget Horváth Andrásék az ábrán eltűnő kereskedőként jelölték meg. A DJ Impex Kft. rövid történetére jól ráillik ez a jelző.

Eltűnő cég
Az eltűnő cég egy számlázási láncolatban külföldről megveszi az árut, áfával terhelten továbbszámlázza, de nem fizeti be az adóhatóságnak az áfát. Azért nevezik ezeket a vállalkozásokat eltűnő cégeknek, mert miután az adóhatóság rájuk talál, az eredeti tulajdonosok (akik gyakran maguk sem az eredeti tulajdonosok) gyorsan eladják a céget, és az adóhatóság már nem találja meg őket. Végül ezeket a cégeket hivatalból törli a cégbíróság. A hálózatban olyan eltűnő cég is szerepel, amelynek ukrajnai illetőségű alapítója, aki egyúttal az ügyvezető is, a saját és az anyja nevét sem tudta leírni helyesen. A cégbíróság mégis bejegyezte 2011-ben, és azóta sem törölték a vállalkozást, pedig beszámolót egyetlen évben sem adott le. A vállalkozást egy olyan budapesti címre jegyezték be, ahol eddig több mint 1200 társaság volt bejegyezve az Opten adatbázisa szerint. A cégnek a Merkanta International s.r.o számlázott.

A vállalkozást 2009-ben jegyezték be Tarjánpusztára B-SPED HUNGARY Kft. néven, ma már felszámolás alatt áll. Beszámolót az alapítási éven kívül nem adott le, és az adóhatóság már 2011 első felében komoly problémákat találhatott a cégnél, ugyanis 2011 végén felkerült a 180 napon túli, 100 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkező adózók listájára. A vállalkozást az alapító, egyedüli tulajdonos már 2011 januárjában eladta egy mosonmagyaróvári embernek, átnevezték a céget, és a székhelye átkerült egy budapesti cégtemetőbe, ahol eddig közel 250 cég fordult meg.

Dömény naplójában – a Privátkopó, valamint a Magyar Nemzet beszámolója szerint – azt írja, Magyarországon a DJ Impex Kft.-től a gabonát a Zs-Agro Kft. vette meg. Ez a cég is szerepelt Horváth Andrásék ábráján mint közvetítő cég. A Zs-agro Impex Kft.-t 2006-ban alapították ARRABONA-CAR Kft. néven, és hét év múlva, 2013-ban megszűnt. Évekig alig vagy egyáltalán nem jelent meg árbevétel a cég beszámolóiban, ennek megfelelően adót sem fizetett, majd a 2011-ben leadott beszámolóban a 2010-es évre közel 1,3 milliárd forintos árbevételt vallott be, alig több mint 6 millió forintos adózás előtti eredménnyel. Talán ezzel függ össze, hogy 2010-ben a két alapító tulajdonos eladta a céget egy magánszemélynek (akinek az ügyvezetése idején bevallotta a nagy árbevételt a cég), átnevezték és székhelyet váltott a társaság. Azóta nem adott le beszámolót, és 2012 februárjában megjelent az első APEH-végrehajtás a cégkivonatban.

Horváth Andrásék ábrájából az is látszik, hogy a Dömény naplójában található információk a céghálónak csak egy kisebb szeletét jelentik.

A rajzból kivehető, hogy csak egy a sok közül az a számlázási láncolat, amelynek szlovákiai végén Dömény cége állt, és amelyiket felfestette a „bűnbánó” vállalkozó. Rajta kívül számos szlovák cég adott el gabonát magyarországi vállalkozásoknak, melyektől az áru végül ugyanannak a négy nagy magyarországi haszonhúzónak a valamelyikéhez került.

Dömény Zoltán
©

Cégtemető, törlés, adótartozók listája

A Dömény-láncolaton kívül megjelenik például az ábrán egy láncolat, ami a MUL-RU Kft.-hez (2011-ben még NAGY-S Kft.) köthető. A jelek szerint Horváth András és csapata ennek a cégnek a szerepét is jól írta le 2011-ben, ugyanis azóta a tipikus eltűnő cégek történetét futotta be: 2010 novemberében alakult, de az alapítók már 2011 májusában eladták egy új tulajdonosnak. Már akkor egy budapesti cégtemetőben landolt a társaság (ez egy VI. kerületi lakás, ami évek óta közismerten áfacsaló cégek temetője, eddig több mint 200 vállalkozás fordult meg ott az Opten cégadatbázisa szerint). A céget 2011 októberében az új tulajdonos is eladta, egy ukrajnai magyarnak. Beszámolót egyik évben sem adott le az Opten szerint. A hatóságok valószínűleg keresték a cég képviselőit, mert a cégbíróság – mivel nem érték el őket – 2012 májusában megindította a cég törlését, végül 2013 májusában kényszertörléssel megszűnt.

Kormányváltás után alapított cégek is benne vannak

Korábbi cikkünkben is jeleztük, hogy a NAV által most feldobott ügy jól jön a kitiltási botrányban sok ütést beszedett adóhivatalnak. Csak az MSZP-re és a – NAV-nak számos kínos pillanatot okozó – amerikai Bunge cégre nézve kínos az áfacsaló üzletembert körülvevő történet. A számlázási láncolat néhány tagja azonban, mint a mostani cikkből is kiderül, a 2010-es kormányváltás után is „életben volt”, sőt kettőt a kormányváltás után alapítottak, és Dömény is azt írja naplójában, 2012 közepéig folyt az adócsalásnak vélhetően teret engedő üzletelés.

Ezen kívül Horváth Andrásék ábráján van egy olyan láncolat is, amely egy harmadik magyarországi eltűnő céghez, a KAT-RU Kft.-hez köthető. Ezt a vállalkozást 2011 áprilisában alapította egy pécsi és egy szlovákiai magánszemély, de a pécsi alapító már 2011 júliusában kiszállt. A szlovákiai tulajdonos 2012 februárjában lépett ki a cégből, áthelyezték a székhelyet, és eladta egy ukránnak, aki a cég ügyvezetője is azóta. A cég 2011 novemberében kapott APEH-végrehajtást, majd 2012 márciusában felkerült a 180 napon túli, 100 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkező adózók listájára. A társaságot idén októberben kényszertörölte a cégbíróság.

Az, hogy mennyire nem rajzolt fel teljes képet Dömény, jelzi, hogy az ábra szerint a Merkanta International egy másik magyarországi cégnek is számlázott, amely szintén továbbszámlázott a Zs-Agro Impex Kft.-nek. Ezt a másik céget Dömény nem említi naplójában.

Azonban a Zs-Agro Impex Kft. is, amelyikkel véget ér Dömény láncolata, csak egy állomás volt a láncolatban, ez a cég is továbbszámlázott a láncolatban az elosztóknak vagy a végső cégeknek. Utóbbiak nagy magyarországi feldolgozó cégek, ők voltak Horváth András ábrája szerint a láncolat végső haszonhúzói. Az elosztó cégek közvetlenül a nagy haszonhúzók beszállítói, ezért jellemzően már nem olyan bedöntésre szánt cégek, mint az eltűnő vagy a közvetítő vállalkozások. (Ezzel nem állítjuk azt, hogy az ábrán elosztóként vagy haszonhúzóként illusztrált vállalkozások áfacsalók lennének.)

Hogyan működhetett a láncolat?

A Dömény naplójában leírt áfacsalás a gyanú szerint úgy működött, ahogyan azt Horváth András tavaly novemberben az áfacsalási botrány kirobbantásakor sokszor elmondta. A magyarországi termelő eladta a gabonát egy szlovák cégnek. Mivel külföldre adta el az árut, az értékesítés áfamentes volt. A szlovák cég ezután eladta az árut Dömény cégének. Noha a szlovák cég már az ottani áfával terhelten adta el a gabonát, de a gyanú szerint nem vallotta be és nem fizetett áfát a szlovák adóhatóságnak. Ezután Dömény cége a gabonát eladta a Merkanta Internationalnak, szintén áfával terhelten. Utóbbi az árut áfamentesen továbbadta Magyarországra (ez szabályos volt, mivel ismét külföldre értékesítettek) a DJ-Impex Kft.-nek. Ez volt a magyar eltűnő cég, amely áfával növelt áron továbbadta az árut a Zs-Agro Kft.-nek, de a Döménynek tulajdonított naplóban leírtak alapján a gyanú szerint az áfát nem vallotta be, és a gyanú szerint nem fizette meg a NAV-nak.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
A felére csökkent a szaúdi olajtermelés a dróntámadások miatt

A felére csökkent a szaúdi olajtermelés a dróntámadások miatt

Hiába a napsütés, elkezdődött a fűtési szezon Budapesten

Hiába a napsütés, elkezdődött a fűtési szezon Budapesten

Elhunytak aláírásai szerepelnek a Munkáspárt és a Mi Hazánk ajánlóívein

Elhunytak aláírásai szerepelnek a Munkáspárt és a Mi Hazánk ajánlóívein

Nullára csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását a Nestlé

Nullára csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását a Nestlé

A posta nevében küldött sms-sel próbálkoznak adathalászok

A posta nevében küldött sms-sel próbálkoznak adathalászok

A semmiből jelentkezett be egy tetszhalott, önkormányzati alapítású egyesület a 18. kerületi választásra

A semmiből jelentkezett be egy tetszhalott, önkormányzati alapítású egyesület a 18. kerületi választásra