Nagyon bűzlik a NAV áfacsalós bombahíre
Tele van furcsaságokkal annak a bűnbánó áfacsalónak a története, akinek a felbukkanását a kitiltási botrányban sok ütést beszedett adóhivatal verte nagy dobra. Csak az MSZP-re és a – NAV-nak számos kínos pillanatot okozó – amerikai Bunge cégre nézve kínos az áfacsaló üzletembert körülvevő történet, és a hivatal azt is megteszi, amit soha máskor nem: felfedi az adótitkot, hogy az újságírók bukkanjanak rá mellékszálakra, és ő maga kürtöli világgá, a koronatanú jelentkezett. Ki lesz ezután, aki bármilyen ügyben segíteni mer majd a NAV-nak?
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal azzal a hírrel indította a hetet, hogy milliárdos áfacsalásról tett vallomást a hatóságnak az eddig eltűntnek tartott vállalkozó, D. Zoltán a szlovákiai Nagymegyerről. A NAV hétfői közleményében arról számolt be, hogy 2009 és 2012 között az áfacsalás-sorozat irányítói sok ezer tonna gabonát utaztattak egy több gazdasági társaságból álló szlovák–magyar cégláncolaton keresztül. A hatóság azt is elárulta, hogy korábban eljutott hozzá a vállalkozó naplója, és a naplóban leírtak alapján indított nyomozást költségvetési csalás gyanúja miatt.
A NAV hétfői közleményében azt írta, hogy „egészen novemberig nem lehetett tudni, hogy a vállalkozó életben van-e, de néhány nappal ezelőtt jelentkezett a NAV pénzügyi nyomozóinál, és részletes vallomást tett, további érdemi információkkal szolgált az általa leírtakkal kapcsolatban”.
Miért közlékenyebb a hatóság, mint máskor?
Nem emlékszünk arra az elmúlt évekből, hogy ilyen közlékeny lett volna az adóhivatal nemcsak adócsalókkal, hanem lényegében bármely adózóval (legyen az magánszemély vagy vállalkozás) kapcsolatban. A NAV mindig az adótitok védelme mögé bújik, amikor konkrét ügyről, cégről, adózóról kérdezzük. Külön vicces, hogy a D. Zoltánt megnevező közlemény másnapján jött meg a hvg.hu-hoz a hivatal válasza arra a levelünkre, amelyben azt tudakoltuk, hogy rábukkanhattunk a szeptemberben kirabolt kínaiakra, valóban ők-e azok, akikre gyanakszunk, és a cégüknek papíron elég rosszul mehet, ehhez képest évek óta működnek, a körmükre néz-e a NAV. A NAV azzal hajtott el minket, hogy "konkrét adózóra vonatkozó" kérdéseink "adótitkot feszegetnek", ezért azokra nem áll módjukban válaszolni.
Még akkor sem közöl olyan információkat, amelyek alapján be lehetne azonosítani adózót, ha az történetesen adót csalt, a NAV pedig lefülelt egy bűnbandát – a közleményeikben rendszerint csak az akcióról és a lekapcsolt személyek számáról, az elkövetett csalás értékéről adnak információt. A hvg.hu hiába kereste meg kérdéseivel korábban többször is az adóhatóságot az áfacsalási ügyekkel kapcsolatos oknyomozások során, a NAV sajtóosztálya minden alkalommal megtagadta az érintett személyekkel kapcsolatos válaszokat, adótitokra hivatkozva, de volt több eset is, amikor nem is válaszoltak, például ebben a hivatalnak nagyon kínos ügyben. Vagy gondoljunk csak arra, hogy a múlt héten az adóhatóság úgy hozta nyilvánosságra az áfabotrány miatti NAV-vizsgálatról szóló 1200 oldalas jelentést, hogy minden nevet következetesen kitakart.
Ehhez képest, most nagyon kutakodni sem kell, máris tudni lehet, ki az a D. Zoltán, a szlovákiai Nagymegyeren mozgó vállalkozó, aki maga is adócsaló hálózat szereplője lehetett, és aki év elején eltűnt, és levelet hagyott hátra, öngyilkosságra utalt eltűnése előtt. Az elmúlt pár hónapban rendre előkerült ennek az ügynek egy-egy részlete, Dömény Zoltán szlovákiai vállalkozóról van szó. (Az ügyéről és róla a cikk későbbi részében írunk.)
Megkérdeztük hát a NAV-ot, ezúttal miért tüntették fel a közleményben ilyen jól beazonosíthatóan az ügy szereplőjét. Mellesleg a NAV ezzel a lépéssel leleplezte a saját koronatanúját, és egyúttal felszólította a még szabadlábon levő érintetteket, hogy költözzenek biztonságosabb vidékre. Evidens a kérdés: hogyan bízzon valaki a NAV-ban, aki a jövőben tudna információval szolgálni adócsalók ellen, ha most egy ilyen ügyben maga a hivatal veri nagydobra, hogy jelentkezett nála a sok hónapja eltűntnek tartott koronatanú. Ezt titokban szokás tartani, nem világgá kürtölni. Ráadásul a NAV úgy adott ki beazonosíthatóan tanút és ügyet, hogy, és ezt a hivatal is leírja, folyamatban van nyomozás lényegében adócsalás gyanújával. Máskor a nyomozó hatóságot vagy a rendőrséget inkább zavarni szokta, ha egy ügyben még folyamatban van a nyomozás, ezért nem is szoktak lényegében semmilyen érdemi információt megosztani a sajtóval.
A NAV a felvetésünkre egészen meghökkentő választ küldött. Azt írták: „Éppen a sajtóérdeklődés miatt gondoltuk, hogy hírt adunk erről a lépésről. A körülmények miatt nem volt kérdés a beazonosíthatóság.” A múlt héten kényszerből nyilvánosságra adott 1200 oldalas NAV-vizsgálatról szóló dokumentummal kapcsolatban viszont továbbra is ragaszkodott a korábbi eljáráshoz, és közölték: „a kitakarásokat az adótitok védelme és a bíróság ítéletének előírásai indokolják”.
Figyelemelterelés?
Dömény Zoltánról és ügyéről eddig megjelent sajtóhírek megmagyarázzák, miért kínálja fel a NAV tálcán, hogy újságírók (még azok is, akik nem emlékeznének erre az esetre) kulcsszavakra rákeresve a neten rátaláljanak a részletekre.
Az áfacsalási ügy, amit most a NAV megszellőztetett a hétfői közleménnyel, nem új, viszont van benne minden, ami érdekes lehet a sajtónak. A NAV most adott hírt az ügyben folyó nyomozásról, amit a vállalkozó naplója alapján indítottak. A Paraméter már november elején közölte, hogy az ügyben Szlovákiában és Magyarországon is folyik nyomozás és büntetőeljárás.
Ezzel semmiképpen sem állítjuk, hogy Dömény egy koncepciós per ártatlan áldozata lenne, sőt a sajtóhírek szerint ő maga is benne volt egy áfacsaló hálózatban, de valamilyen okból terhessé vált neki a múltja. A hvg.hu beszélt olyan gabonakereskedőcég-vezetővel, aki elmesélte, hogy az elmúlt években sokat hallottak Döményről és ügyleteiről, feltűnő volt, hogy mindig volt nagyon olcsó (sokszor a legolcsóbb) gabonája, szójadarája, olyan komoly helyekre szállíthatott be, ahova csak nagyon keveseknek sikerült, és takarmánnyal is foglalkozott. Sokan tudták róla, hogy nem kerek a sztorija, mégis évekig üzletelhetett zavartalanul, mondja a gabonakereskedő forrásunk. Az ő felmutatása azonban a NAV-nak most igen jól jön – bár az az adóhivatal kritikája is egyben, hogy évekig ügyeskedett Dömény, és ha év elején nem borulnak meg a dolgai, akkor talán még ma is folytathatta volna az üzleti gyakorlatát.
Welsz Tamás, a szocialisták, és az amerikai étolajgyártó
Azzal a bőséges információval, amit a hatóság bedobott hétfőn, már csak néhány netes keresés kellett, hogy rábukkanjunk: az ügyben érintett lehet a volt szocialista kormány, és a mostani magyar kormányzattal, valamint az adóhatóság felsővezetését nemrég kellemetlen helyzetbe sodoró amerikai étolajgyártó, a Bunge Zrt.. És még a tavasszal elhunyt Welsz Tamás is képbe került az ügyben, egy másik elhunyt vállalkozóval együtt.
Röviden összefoglalva a történet a következő. Dömény Zoltán idén február 4-én tűnt el, majd pár nap múlva a rendőrök a Duna mellett megtalálták a kocsiját, és a kocsiban egy búcsúlevelet. Egy szemtanú azt állította, Dömény azt mondta neki, hogy öngyilkos lesz, de nem látta, hogy a folyóba vetette volna magát.
Az Index már áprilisban beszámolt egy áfacsalási ügyről a nagymegyeri vállalkozó rejtélyes eltűnésével vagy halálával kapcsolatban. A portál azt is megírta, hogy egy másik szlovákiai magyar vállalkozót, Bankó Gyulát március közepén áfacsalás miatt letartóztatták Szlovákiában, de a vizsgálati fogságban meghalt. Dömény és Bankó az idén tavasszal, letartóztatását követően elhunyt Welsz Tamás szlovákiai kapcsolatai voltak, és állítólag egy dunaszerdahelyi borozóban többször találkoztak hármasban.
A Privátkopó szeptember 18-án közölte a szövevényes áfacsalás részleteit is. Eszerint 2009-től 2012 júliusáig mintegy 400 ezer tonna napraforgómagot és repcemagot futtattak át egy szlovák–magyar cégláncolaton, és összesen mintegy 18 milliárd forint kárt okozhattak a szlovák és a magyar államnak.
| A felesége nem tud róla |
A Paraméter szlovákiai lap felvette a kapcsolatot Kovács Anitával, Dömény Zoltán feleségével, aki ugyanakkor arról tájékoztatta a portált, hogy vele hivatalos úton senki nem vette fel a kapcsolatot a férje ügyében, és férje sem jelentkezett nála. |
A portál már akkor Dömény Zoltán 2013-ban írt 38 oldalas „levelére” hivatkozott. A kézzel írt dokumentumot a nagymegyeri vállalkozó felesége találta meg szeptember 11-én a lakásukban, és azonnal leadta a szlovák ügyészségen, majd egy nappal később a magyar hatóságoknak is postázta. A Paraméter november elején szintén beszámolt arról, hogy teljes terjedelmében hozzájutott egy kézzel írt dokumentumhoz, amelyről azt állította, hogy az eltűnt vállalkozó naplója. Dömény állítólag azért írta meg a naplót, hogy legyen valami magyarázat arra, ha a későbbiekban valami baj történne vele.
Dömény Zoltán a Privátkopó szerint még 2012 augusztusában ki akart szállni a cégláncolatból, amelyben Feed Trade s.r.o. nevű cégével vett részt. De nem engedték, ezért a vállalkozó elkezdett információkat gyűjteni a többi résztvevőről. Döményt – akit a környékbeliek borászként ismertek – állítása szerint már 2013-ban elrabolták, összeverték és megfenyegették, és csak napokkal később, Magyarországon, egy erdőben engedték szabadon.
A vállalkozó a naplóban részletesen leírja a szervezett áfacsalás hátterét, megnevezve azokat a társaságokat és személyeket, amelyek résztvevői voltak. A vállalkozó azt írja a naplójában, hogy az elrablása utáni napokban Baján, valamint a szlovákiai Dunaszerdahelyen elmondta a magyar és a szlovák nyomozóhatóságnak a Feed Trade ügyleteit, és megnevezte azokat a cégeket is, amelyek részt vettek ebben. Az amerikai tulajdonban álló Bunge Zrt. úgy kerül a képbe, hogy a Privát Kopó szerint az áfacsaló cégláncolat egyik legnagyobb vásárlója volt.
Ezt követően a Privátkopó egy 25 oldalas levélről is beszámolt november 5-én, amit a portál állítása szerint az eltűnt üzletember írt. A portál szerint a dokumentumot a NAV Bűnügyi Főigazgatósága is megkapta, és azóta több büntetőeljárást is elrendeltek az ügyben. A NAV mostani közlése szerint a levélben foglaltakhoz tett hozzá érdemi információkat az állítólag a hivatalnál jelentkező Dömény. Az nem világos, hogy ez egy másik levél a napló mellett, vagy ugyanarról a dokumentumról van szó (a Paraméter birtokába került napló alapján ugyanarról a dokumentumról van szó).
A levélben az üzletember állítólag arról írt, hogy „az áfacsalást a legfelsőbb szinteken döntötték el”, és még 2009-ben „az áfacsalást az akkori kormánypárt építette ki. Akkor döntötték el a legfelsőbb szinteken, hogy a Magyarország és Szlovákia között elcsalt áfát, hogyan fogják elosztani. Továbbá azt, hogy ki fogja biztosítani a kiemelt cégeknek a védelmet az akkori APEH-nél”.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
