Orosz importtilalom: hoppon maradt hústermelők

Minden rendben van – ezzel távozott a HVG által megkérdezett legnagyobb magyarországi húsfeldolgozóktól az orosz állat-egészségügyi delegáció, amely a szokásos ellenőrzéseket végezte februárban az exportőröknél. A sertésfeldolgozó Alföldi-Hús Zrt.-nél például olyan apróságot kifogásolt, mint a padozat repedését a folyosón, ugyanakkor a cég minőségbiztosítási tevékenysége dicséretet kapott. Így hideg zuhanyként érte az élelmiszer-ipari vállalkozásokat a hír, hogy az orosz állami hatóság, a Roszszelhonadzor állat-egészségügyi okokra hivatkozva felfüggesztette 14 magyarországi sertés-, illetve baromfi-feldolgozó, valamint a Pannontej Zrt. beviteli engedélyét. 

 Keletről az idén már a második pofont kapta a sertéságazat. Február elejétől az afrikai sertéspestis miatt rendelt el importstopot Oroszország, attól fogva csak hőkezelt, illetve főtt sertéshúskészítményt fogadott Magyarországról. Jóllehet a betegséget csak Litvániában és Lengyelországban észlelték, az orosz hatóság valamennyi európai uniós tagállammal szemben importtilalmat rendelt el. Brüsszel indokolatlannak tartotta az intézkedés mértékét, de sikertelenül zárultak az egyeztetések az orosz hatóságokkal. Most vitarendezési eljárás folyik a WTO előtt a kereskedelem túlzott mértékű korlátozása miatt. Ettől nem várható gyors megoldás, a procedúra hónapokig, sőt évekig is elhúzódhat. Ilyen előzmények után a magyarországi sertésfeldolgozók jó jelnek vették, hogy az orosz állat-egészségügyi hatóság február végén sort kerített a rendszeresen – általában kétévente – elvégzendő auditra. Ehhez képest súlyosbodott a helyzet: a május 14-étől érvényes újabb korlátozással a cégek a potenciális exportőrök listájáról is kiestek.

Fazekas István

A szórásba a legnagyobb húsfeldolgozók is belekerültek, amelyek a szigorú uniós szabályoknak és a kiskereskedelmi láncok előírásainak is megfelelnek, sőt amerikai, japán, koreai exportengedéllyel rendelkeznek. Az évente 350 ezer sertést feldolgozó, a hazai piac 30 százalékát magáénak tudó Pick Szeged Zrt. Németország, Szlovákia és Románia után a nagyobb exportpiacai között sorolja fel Oroszországot. A 60 milliárd forint feletti forgalmú, Csányi Sándor OTP-vezér érdekkörébe tartozó cég exportjában az orosz piac nem volt meghatározó, de a növelésébe az elmúlt években befektetett idő, energia és pénz éppen kezdett termőre fordulni – mondja Éder Tamás, a Picket is magába foglaló Bonafarm-csoport vállalati kapcsolatokért felelős igazgatója. A 2012-ben bő 90 milliárd forint árbevételt elkönyvelt kiskunfélegyházi Hungary Meat Kft.-nek – amely olasz érdekeltségű – a korlátozás heti 20-30 kamionra való áru kiesését jelenti. Két, állami mentőövvel megmenekített cég számításait is keresztülhúzta Moszkva: a tavaly összesen közel hatmilliárd forint állami támogatás, illetve hitel segedelmével önkormányzati kézbe vett Pápai Hús 1913 Kft.-ét, valamint a Tóth Tibor családi érdekeltségébe tartozó Alföldi-Hús Zrt.-ét. Utóbbinak – a Surjány-Hús Kft.-vel együtt – összesen közel 3 milliárd forint állami kezességgel nyújtott hitelről döntött a kormány a likviditási helyzet rendezésére. Az Alföldi-Hús kapacitásának 15-20 százaléka termel, termelt orosz, ukrán, mongol exportra – vált jelenről múlt időre Tóth Tibor, aki a korlátozás elhúzódása esetén a dolgozók kényszerszabadságolását sem tartja kizártnak.

 Zuhantak a termelői, és ennek nyomán valamelyest csökkentek a bolti árak is a februári importstop után, nem annyira a közvetlen hatás – hiszen a magyar húsexportnak csak a tizede az orosz kivitel –, mint inkább az unióban rekedt áru miatt. Az EU 22-23 millió tonnás sertéshúsexportjának a negyede irányul ugyanis Oroszországba, és ennek a mennyiségnek kellett volna nagy hirtelen piacot találni. Úgy tűnik, sikerült, mert a termelők arról számoltak be a HVG-nek, hogy a tavalyihoz képest 10 forinttal emelkedtek az árak. E mögött az áll, hogy Amerikában egyre súlyosabbá válik a malacelhullást okozó járvány, s a kieső szállítmányok helyére léphetett be az európai sertés, elsősorban a Távol-Keleten. Ha nem történik újabb piaci zavar, az elemzők a következő 3-4 hónapban szolid áremelkedést prognosztizálnak.

Ha lehet, a sertéscégeknél is jobban meghökkentek a baromfiágazatban az importengedély felfüggesztésén. Még az ukrán gyökerű Darius Hús Kft. is tiltólistára került. A teljes magyar csirketermelés mintegy negyedét előállító Master Good Kft. esetében az intézkedés 150-160 tonna árut, a kisvárdai székhelyű cégnek az oroszországi McDonald's-üzletekbe, illetve a Litvánián keresztül Oroszországba jutó termékeit érinti – becsüli Bárány László tulajdonos. Ez megközelíti a hetente feldolgozott 1800 tonna csirke 10 százalékát. Az áru más piacon elhelyezhető, bár némi veszteséget okoz, hogy a gmo-mentes takarmány és bizonyos állatjóléti szabályok alkalmazásával elért 10-15 százalékos felárról le kell mondani. Az ugyancsak nagyágyúnak számító, a csirke mellett pecsenyekacsával is foglalkozó Hungerit Zrt. szintén értetlenül áll az eset előtt. Tavaly összesen 36 különböző auditon esett át a cég – köztük vevői ellenőrzéseken is –, és egyetlen kifogás sem merült fel vele szemben. A Hungerit az orosz Metro-láncnak és az IKEA éttermeibe is szállított, Magyar József résztulajdonos 2-3 százalékra teszi a korlátozás hatását.

Bár a megkérdezettek közül a hivatalos jegyzőkönyvet senki sem látta, a vidékfejlesztési tárca „technikai, illetve adminisztratív hiányosságokat” említett; nem szakmai indíttatást sejtenek az importkorlátozás hátterében, hanem inkább az Ukrajnában történtek nyomán elrendelt uniós szankciók miatti visszavágást. Ez sehogyan sem illeszkedik az élelmiszer-ipari export gyors felfutásáról szóló kormányzati tervekbe. Tavaly Oroszország volt a díszvendége a legnagyobb mezőgazdasági kiállításnak, az OMÉK-nak, Szijjártó Péter, a magyar–orosz kapcsolatokért is felelős külgazdasági államtitkár pedig szeptemberben növekvő exportról és arról beszélt, hogy 3-4 év múlva Magyarország az élelmiszer-szállítmányokkal – melyek ma csupán 8 százalékkal részesednek a kivitelből – kiegyensúlyozhatja a számára negatív külkereskedelmi szaldót. A külkereskedelmi termékforgalom egészében tavaly 6,4 milliárd eurónyi orosz importtal 2,5 milliárd eurós magyar export állt szemben, szinte pontosan annyi, mint az előző évben. Az áttörés ennek alapján a keleti nyitás egyik legfontosabb pontján, Moszkvában még nem mutatkozik meg. Igaz, csak tavaly áprilisban nyílt meg az első kereskedőház Moszkvában (a magántulajdonú vállalkozást kisvártatva egy állami is követte), amit éppen a magyar áruk piaci térnyerésére talált fel a kormány. Az importkorlátozás az ő kezükre játszik, a tervek között ugyanis a külkereskedelem bizonyos mértékű központosítása szerepel, s az újrainduló húsexport már rajtuk keresztül találhat utat az orosz piacra – persze jutalék ellenében.

VITÉZ F. IBOLYA