Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
„A nemzetgazdasági miniszter 2015. február 25-én szóban tett jelentést a kormánynak a brókercégek és az állami, illetve közösségi vagyon kapcsolatáról. A szóbeli jelentés nyilvánosságra hozatala formája miatt nem lehetséges” – ezt a választ izzadta ki magából a Nemzetgazdasági Minisztérium két hét alatt, miután jelentkeztünk, hogy belenéznénk Varga Mihály brókerjelentésébe.
Ezzel megint sikerült gyanúsat mondania a minisztériumnak a brókerbotrányban, mert ebből az következik, hogy nem létezik – papíron legalábbis – a Varga-jelentés, pedig eddig azt mondta a kormány, hogy van egy ilyen jelentés, méghozzá elég részletes.
Amit nehéz elsikálni: Tarsoly Csaba, a Quaestor előzetesbe került vezére kiváló kapcsolatot ápolt Szijjártó Péterrel.
MTI / Miniszterelnökség
Az ellentmondás pont brókerbotrány legérzékenyebb részét, a kormányra égett Quaestor-ügyet érinti. Ha nincs Varga-jelentés, akkor csak a kormány bemondása alapján kellene elhinnünk, hogy Orbán Viktor már közvetlenül a Buda-Cash bedőlése után utasította a minisztériumokat, hogy vegyék ki a pénzt a brókercégektől. Ez volt az az érv eddig, ami felmentette a külügyi tárcát a gyanú alól, hogy bennfentes információ alapján vett ki több milliárdot a Quaestorból, közvetlenül a cég bedőlése előtt.
Mikor került a képbe a Varga-jelentés?
A kormány akkor dobta be, hogy Varga Mihály rögtön a Buda-Cash-botrányt követő éjszakán készített egy jelentést a brókerbotránnyal kapcsolatban, miután Orbán Viktor egy nyilatkozattal hirtelen magára és a kormányra rántotta az egész Quaestor-ügyet. Március végére a külügyminisztérium már folyamatosan arról magyarázkodott, hogy a hozzá tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőháznak miért és hogyan sikerült kivennie 3,8 milliárd forintot a Quaestorból pár órával az öncsőd kommunikálása előtt. Nagyon úgy tűnt, hogy a külügy informális úton szerzett tudomást.
Erre Orbán március 25-én Sopronban, hirtelen elismerte, hogy a Buda-Cash bedőlése után ő személyesen adott utasítást arra, hogy a minisztériumok vegyék ki a pénzüket a brókercégektől. Ez már a nyilatkozat MTI-s verziója, a Kisalföld eredeti tudósításában még az szerepelt, hogy ”…amikor láttuk, hogy a Quaestor bedőlt, és a befektetett pénz nincs biztonságban…”.
A nyilatkozatból még nagyobb felfordulás lett, ugyanis a miniszterelnök ezzel kapásból a bennfentes kereskedés gyanújába keverte magát, és nagyon úgy tűnt, hogy az állam a „saját” pénzét mentette, cserbenhagyva a többi befektetőt. Az ellenzék is ráharapott a témára, és a távozását követelte.
Erre a kormány még jobban belebonyolódott, és egymásnak ellentmondó nyilatkozatokkal próbálta elsikálni az ügyet. Lázár János március 26-án azt mondta, Orbán arra kérte Varga Mihályt, hogy készítsen jelentést az ügyben. Miután a jelentés elkészült, Orbán utasította a tárcákat. A Miniszterelnökséget vezető miniszter akkori állítása szerint az utasítás egy március eleji kormányülésen történt.
Másnap az M1 Híradója már azt állította, hogy Orbán már két héttel a Quaestor-ügy kirobbanása előtt, a február 25-i kormányülésen utasította minisztereit. A nemzeti hírtévé egy kormányülés memójára hivatkozott, ez viszont egy leellenőrizhetetlen hivatkozási alap, ugyanis a kormányülésekről nem készül jegyzőkönyv az Orbán-kormány 2010-es döntése alapján.
A sort Giró-Szász András folytatta, és március 30-án a Híradónak azt mondta, Orbán egy nappal a Buda-Cash-botrány kipattanása után a február 25-i kormányülésen utasította a minisztereket, hogy vegyék ki a minisztériumok pénzét a brókercégektől. A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár az RTL Híradónak azt mondta, a miniszterelnök a döntést, a minden adatot tartalmazó Varga-jelentés alapján hozta meg, amit a nemzetgazdasági miniszter huszonnegyedikéről huszonötödikére egyetlen éjszaka alatt készített el. Ennek alapján az Együtt ki is kérte közérdekű adatigénylés keretében a Nemzetgazdasági Minisztériumtól azt jelentést.
Ezzel azonban nem sikerült minden kétséget eloszlatni, főleg miután kiderült, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium egyik cégének bennragadt 410 millió forintja a Hungária Értékpapír Zrt.-nél. A cég csak március 6-án dőlt be, és nagyon furcsa, hogy ha február 25-én utasították a pénz kivételére, miért nem történt ez meg. Tovább fokozta a zavart, hogy kérdésünkre a minisztérium azt mondta, ők szó szerint végrehajtották Orbán utasítását, és megnézték, hogy van-e pénzük a Buda-Cashnél. Ha csak erre kaptak utasítást, akkor a külügy nem a miniszterelnök utasítása miatt vette ki azt a pár milliárdot a Quaestorból.
