Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
Eddig a devizaalapú, de forintban folyósított hiteleket felvevők (vagyis lényegében a közbeszédben devizahitelesek) kaptak segítséget, a banki elszámolás keretében visszajár nekik az egyoldalú kamat- és díjemelések miatti törlesztőrészlet-növekedés. Most a forinthitelesek is meg fogják kapni ugyanezt (és a valóban devizában folyósított hiteleket felvevők is) – ez a lényege a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közleményének. Ennek keretében a "szerencsések" akár pár millió forintot is visszakaphatnak. És ezért nem is igazán kell semmit tenniük, mert a jegybank helyettük beperli a bankokat.
16 banknak mennek neki
A jegybank 16 pénzügyi intézménnyel szemben indít pert közérdekű keresettel a forintalapú és ténylegesen devizában törlesztett hitel-, kölcsön- és lízingszerződésekkel kapcsolatban tisztességtelennek minősített egyoldalú kamat-, díj- vagy költségemelések miatt.
A jegybank azt szeretné elérni, hogy a Fővárosi Törvényszék állapítsa meg, ezeknek az intézményeknek a 2010. november 26-át követően közzétett általános szerződési feltételei (ÁSZF) vagy a korábban közzétett ÁSZF-ek ezt követő módosításai – tehát valamennyi, a keresetekben kifogásolt, az ügyfelekkel szemben hátrányos egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő kikötések – tisztességtelenek, és ezért érvénytelenek.
Az érvénytelen kikötésen alapuló egyoldalú emelés miatt a pénzügyi intézményeknek elszámolási kötelezettsége keletkezik minden fogyasztó esetében, akiknél az adott kikötést alkalmazták. Az eljárást tehát az érintett ügyfeleknek nem kell külön kérniük, azokat a fogyasztók nevében indítja el a jegybank.
Az elszámolási törvény szerint a bíróságnak a tárgyalást legkésőbb a keresetlevél vizsgálatától számított 15. napra kell kitűzni, és az ügyet a tárgyalás kitűzésétől számított 45 napon belül el is kell bírálnia.
A bíróság az eljárásban kizárólag azt vizsgálja, hogy a tisztességtelennek tartott szerződéses kikötés a Kúria törvényben meghatározott elvek szerint tisztességes-e. Ez alapján a következő döntéseket hozhatja: а szerződéses kikötés tisztességes, és így а keresetet elutasítja, vagy а szerződéses kikötés tisztességtelen, és ezért érvénytelen – tette hozzá a jegybank.
Felidézték, hogy az MNB márciusban 210 pénzügyi intézménytől kapott adatszolgáltatást arról, hogy sor került-e náluk egyoldalú kamat-, díj- vagy költségemelést eredményező szerződésmódosításra 2010. november 27. és 2014. július 19. között.
Közülük 138 intézmény nyilatkozott úgy, hogy nem hajtott végre ilyen lépést, 56 intézmény pedig úgynevezett alávetési nyilatkozatot tett arról, hogy az egyoldalú szerződésmódosítások nyomán megfizettetett összegekkel túlfizetésként önként elszámol a fogyasztókkal.
A fennmaradó 16 intézmény esetében élt az MNB a közérdekű keresetindítási jogával. Ezek a következők: Aegon Magyarország Hitel Zrt., Borsod Takarék Takarékszövetkezet, CIB Bank Zrt., CIB Lízing Zrt., Citibank Europe plc. Magyarországi Fióktelepe, FHB Jelzálogbank Nyrt., FHB Kereskedelmi Bank Zrt., Magyar Cetelem Bank Zrt., MKB-Euroleasing Autóhitel Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. és az MKB-Euroleasing Autólízing Zrt.
A fentieken kívül pert indít a jegybank az OTP Bank Nyrt., az OTP Jelzálogbank Zrt., az Örkényi Takarékszövetkezet, a Sopron Bank Burgenland Zrt., az UCB Ingatlanhitel Zrt. és a Zalavölgye Takarékszövetkezet ellen is.
Ha utólagosan – 2016. december 31-ig megindított eljárásában – olyan információ jut az MNB birtokába, amely szerint valamelyik pénzügyi intézmény valótlanul nyilatkozott arról, hogy nem emelt egyoldalúan kamatot, díjat, költséget, a jegybank kötelezni fogja az érintett intézményt a perindításhoz szükséges kivonatok benyújtására, és utólagosan közérdekű pert indíthat ezen piaci szereplővel szemben.
