szerző:
Torontáli Zoltán

Elmentünk a világ egyik vezető postai-logisztikai társaságának boszorkánykonyhájába, és megnéztük, mit forralnak ott. Drónokat reptetnek, Google-szemüvegben járkálnak, figyelik az influenzajárványt, és azon gondolkoznak, hogy a postás hogyan tudná a címzett autójának csomagtartójába kézbesíteni a küldeményt. Ha eddig azt hitte, hogy a logisztika száraz és unalmas, akkor nagyot tévedett. Bemutatunk nyolc olyan kísérletet, ami már a közeljövőben alaposan átírhatja a játékszabályokat – persze valószínűleg csak a magyar valóságtól pár kilométerrel nyugatabbra.

Mi jut eszébe egy postahivatalról? Végtelen sorokban álló, adóbevallásukat szorongató ideges emberek? Sárgacsekkel hadonászó még idegesebb sorstársaik? Vagy az, hogy a lakására érkező hivatalos levelet biztosan akkor kell majd átvennie egy postán, amikor a város másik végén lévő munkahelyén dolgozna? Ha így van, az csak azért lehet, mert egy hagyományos – magyar – postavállalatban gondolkodik, és nem olyanban, amely a kor követelményeinek megfelelően megpróbálja kiszolgálni az ügyfeleit.

Nyugat-Európában és Ázsiában van pár olyan – jellemzően éles versenyben dolgozó – postavállalat, amely nagy hangsúlyt helyez, de még nagyobb összegeket dob fel arra, hogy az internetkorszakban is talpon maradjon. Az egyik ezek közül a német Deutsche Post DHL.

„Az a vállalat, amely azt mondja, hogy az internet veszélyes a fő tevékenységére, és meg akarja azt védeni tőle, az hamarosan meghal. A szolgáltatása nemsokára olyan lesz, mint ma a postakocsi, az írógép, a faxgép vagy a fotófilm. Hiába voltak ezek gyönyörű termékek, mind eltűntek, és könnyen lehet, hogy a hagyományos levélkézbesítés is erre a sorsa jut” – mondja Jürgen Gerdes, a cég igazgatósági tagja. „Mi tulajdonképpen már egy informatikai vállalat vagyunk, minden szolgáltatásunk erre épül” – teszi hozzá.

A DHL innovációs központja
©

A hvg.hu Magyarországról elsőként nézhetett körül a logisztikai óriás most felújított innovációs központjában. A németek egy Bonn melletti kisváros üzleti parkjában rendezkedtek be, egy hangárhoz hasonló nagy csarnokban, amelynek az a feladata, hogy meggyőzze az üzleti partnereket: ez már nem az a vállalat, amelyet sokan még mindig a levélkézbesítőkkel azonosítanak.

Végignézve a fejlesztési terveket, a koncepció olyan, mintha egy kockázati befektető találta volna ki. Egészen furcsa ötletek sorakoznak egymás mellett, és ahogy a cég menedzserei elmondták, egyáltalán nincsenek meggyőződve arról, hogy ezek be is jönnek. De ha tízből egy beválik, akkor egyrészt nem maradnak le, másrészt biztosítva lehet a közel félmillió munkatárs jövője.

A már futó, vagy közeljövőben induló programok egy része nagyon tőkeigényes, egy kisebb logisztikai cég nem is álmodhat például arról, hogy saját tervezésű elektromos kisteherautókat építsen. Ugyanakkor az is feltűnő, hogy több olyan projektet készítettek elő, amelyhez szinte egyáltalán nem kell pénz, csak innovatív szemlélet. Az érdekesebb projektek közül mutatunk be most néhányat.

1. A házi csomagláda

A fejlesztés abból a tapasztalatból indul ki, hogy az internetes vásárlástól sokan azért ódzkodnak, mert a házhozszállítás macerás. Igaz, a rendelt árut át lehet venni a különböző gyűjtőpontokon vagy automatákból is (ez ma már a Magyarországon is egyre megszokottabb), mégis a házhozszállítás a legkényelmesebb megoldás. Az ügyfél ezért postaláda helyett vehet olyan nagyobb méretű csomagládát, amelyhez rajta kívül csak a postása fér hozzá. Ő beteszi a rendelt árut, majd értesítést küld a címzettnek (a fizetés természetesen nem utánvétes, ami nálunk újabb gátja lenne a terjedésnek). Ha a címzett vissza akarja küldeni a terméket a feladónak, csak beteszi otthon a ládájába, és a postás elviszi onnan.

A szolgáltatás nagy népszerűségnek örvend Németországban, a vállalat most azzal a nem kis problémával küzd, hogy a társasházakhoz is kitaláljon valami hasonlóan jó módszert. Ott ugyanis elég nehéz megoldani, hogy minden lakónak külön rekesze legyen.

2. Elektromos kisteherautók a postásoknak

A cég szerint az elektromos autóké a jövő, és aki most kimarad, az nagyon lemarad. Elektromos kisteherautókkal ma még csak hosszú távú gondolkodással és speciális feltételek mellett éri meg házhoz vinni a küldeményeket, de a vállalat nem látott más utat, mint hogy belevágjon.

©

Gazdaságpolitikai leckének is felfogható a módszer: a bonni székhelyű vállalat nem vette meg méregdrágán a nagy autógyárak modelljeit, hanem a közeli aacheni egyetem kutatóival együtt saját teherautót tervezett. Ezzel három legyet ütött egy csapásra: sokkal olcsóbban jutott a járművekhez, a megrendeléssel létrehozott egy egyetemi spin-off céget, és a saját igényeihez szabta az autókat.

„Ennek a kocsinak a maximális sebessége 85 km/h, egy töltéssel csak 80 kilométert tud megtenni, de minek többet, ha ez nekünk éppen elég?” – mondja Achim Kampker, a fejlesztés vezetője. A befektetés csak akkor éri meg, ha figyelembe vesszük, hogy az elektromos autónak nagyon alacsony a fenntartási és szervizköltsége. „Van esély arra, hogy összességében olcsóbb legyen, mint a hagyományos” – fogalmaz óvatosan Kampker. Mindenesetre a projekt befektetési szakasza idén befejeződik, ami azt jelenti, hogy Bonnban 126 elektromos kocsi rója az utakat, és a benzineseket, illetve a dízeleket teljesen kivonják.

3. Google-szemüveg a raktárban

Ebben a projektben egy hollandiai raktárban Google-szemüveggel szerelték fel azokat az alkalmazottakat, akik a csomagokat ki-be pakolják. Amikor a dolgozó a szemüvegben csak ránéz a polcon lévő csomagra, az már automatikusan leolvassa a rajta lévő vonalkódot, majd kivetít a dolgozó szeme elé egy sematikus ábrát arról, hogy hova kell raknia a csomagot.

A hagyományos módszerben a munkás a kezében lévő eszközzel olvassa le a vonalkódot, és egy kinyomtatott, magával hurcolt listán nézni meg, hogy hova kell azt raknia. A folyamat az intelligens szemüveggel sokkal gyorsabb és sokkal pontosabb, a projektet hamarosan kiterjesztik. Az ötlet megvalósítása alig került valamibe, a pár szemüveg beszerzése mellett csak az adatokat értelmező háttérszoftvert kellett kifejleszteni hozzá.

4. Adatbányászat

Amikor a cég arra próbált választ kapni, hogy a forgalom miért hullámzik néha kiszámíthatatlan módon, arra jött rá, hogy külső adatbázisokat is érdemes megvizsgálnia. Gyakorlatilag ingyen hozzáférhető nagy adatbázisok elemzése után kiderült például, hogy Németországban szoros összefüggés van az influenzajárvány és a csomagszállítás között: ha egy adott régióban otthon fekszenek az emberek, akkor sokkal többet rendelnek az internetről.

©

Ugyanígy elemzik az időjárási adatokat is, hogy a kapacitást már előre oda csoportosítsák, ahol szükség lehet rá. Emellett már a nagyobb online áruházak látogatottsági adatait is elkezdték figyelni, ha azt látják, hogy egy adott áruházban megnő bizonyos termékek iránt az érdeklődés (vagyis több kattintás jön az adott termék oldalára), akkor felkészülnek arra, hogy onnan többet kell majd abból szállítaniuk. Ez a fajta gondolkodás szinte semmibe sem kerül, viszont nagyon sokat lehet rajta nyerni.

5. Térfogatmérő fillérekből

A logisztikai cégeknél a csomagok két legfontosabb adata a súly és a térfogat, minden szállítási igény megtervezése ezekből indul ki. A térfogatmérést jelenleg olyan háromdimenziós lézerszkennerekkel végzik, amelyek – típustól függően – több tízezer euróba (vagyis sok millió forintba, 1 euró durván 300 forint) kerülnek. Amikor azonban a cég fejlesztői azt a feladatot kapták, hogy az olcsó elektronikai tömegtermékekben megtalálható szenzorok képességeit próbálják üzletileg felhasználni, rájöttek, hogy két Microsoft Kinect konzol mozgásérzékelőjéből is tudnak térfogatmérőt készíteni. Amikor a raktárban a targonca felemeli a villára tett dobozokat, a járműre helyezett Kinect-érzékelők adataiból egy program azonnal kiszámolja az összesített térfogatot, az adatot pedig elküldi a központi szerverre. Mire a targoncás a helyére viszi a dobozokat, a térfogat értéke már benn van a rendszerben. A Kinect-érzékelők ára 100 euró (30 ezer forint) alatt van.

6. Kézbesítés a csomagtartóba

Egy nemrég indult kísérletben az Audival összefogva a cég azt próbálja ki, hogy a postás a címzett autójának csomagtartójába teszi be a küldeményt.

Érdekes módon elég sokan vannak olyanok, akik hajlandóak engedélyt adni arra, hogy egy postás egy egyszer használatos kóddal kinyissa a parkoló autójuk csomagtartóját, és betegye oda azt a pakkot, amit például napközben az internetről rendelnek. Hiszen ők is oda tennék, ha átvették volna a küldeményt és haza szeretnék vinni, így viszont nincs vele semmi tennivalójuk. A projekt értelemszerűen szinte semmibe sem kerül, csak egy próba arra, hogy tesztelje az ötlet iránti keresletet.

7. Magán-csomagkihordók

Berlinben hamarosan indul az Uberhez hasonló tesztprogram, amelyben olyan alkalmi közreműködőket keresnek, akik némi ellenszolgáltatásért cserébe felcsapnak csomagkihordónak. Lehetnek ők például nyugdíjasok vagy diákok, akik csak akkor dolgoznak, amikor akarnak, jól ismerik a várost, van idejük, és szeretnének egy kis többletpénzhez jutni. Ez a program sem kerül szinte semmibe, mégis nagyon bejöhet, ha a cég hirtelen sokkal több kézbesítőhöz jut, vagy legalább jobban követni tudja a beérkező megrendelések hullámzását.

©

8. Csomagszállítás drónokkal

Ez a projekt kapta eddig a legnagyobb sajtóvisszhangot. A cég majdnem az Amazonnal egy időben tesztelte a saját drónját, két munkatársa úgy vitt át egy csomagot a Rajna felett, hogy az út feléig a folyó egyik partján álló dolgozó távvezérelte a repülő eszközt, a folyó felett átadta az irányítást a túlsó parton álló kollégájának, ő pedig lehozta a földre. A második kísérletben egy balti-tengeri szigetre vittek drónnal csomagot, itt már a fel- és leszállás is automatikus volt, nem kellett hozzá emberi távirányítás. A harmadik kísérlet is hamarosan jön, erről azonban semmit sem árultak el a cég vezetői. Jürgen Gerdes szerint mindenesetre nem lehetetlen, hogy a jövőben a csomagszállító drónok látványa ugyanolyan hétköznapi lesz, mint ma egy bicikliző postásé. Kezdetben azonban csak három alkalmazásban gondolkodnak: vészhelyzetben, katasztrófáknál a drónnal sokkal gyorsabban és könnyebben szállíthatók helyszínre a csomagok, jól jöhetnek a kis repülők a tengeren lévő olajfúrótornyok kiszolgálására is, vagy gyógyszerek sürgős célba juttatására.

A drónok elterjedése előtt egyelőre két nagy probléma áll. Egyrészt nagyon nehéz repülési engedélyt szerezni a használatukhoz, másrészt fel kell oldani azt a feszültséget, hogy ha egy kamerával felszerelt drón a családi ház hátsó kertjébe leszállítja a csomagot, akkor közben a központban elkerülhetetlenül látni fogják, hogy a házigazda otthon éppen mit csinál – ami adatvédelmi szempontból nagyon aggályos.

A Magyar Posta nagyon jól teljesít - a magyar kormány szerint

A múlt héten teljesen odavolt Lázár János a Magyar Posta teljesítménye miatt. A kormányszóvivői sajtótájékoztatóan azt mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy „az elmúlt 2 év alatt többet fejlődött a Magyar Posta, mint a megelőző 20 év alatt.” Lázár szerint a Posta az ország legerősebb logisztikai szereplőjévé vált, ennek is köszönhetően tavaly csaknem 3 milliárd forintos profitot ért el. (Egy évvel korábban 1 milliárdos adózott eredményt tudott felmutatni.) Ezért a kormány eredményesnek minősítette a posta munkáját.

A Magyar Posta csoport 2013-ban 185,9 milliárd forint, 2014-ben pedig 189,5 milliárd forint nettó árbevételt ért el, írja az MTI. Az árbevétel fele a levélforgalomból, mintegy 30 százaléka a pénzügyi, pénzforgalmi, biztosításközvetítői tevékenységből, a fennmaradó 20 százalék pedig a logisztikából, a kereskedelmi tevékenységből, a hírlap üzletágból és a nemzetközi küldeményforgalomból származott. A nyugat-európai trendhez hasonlóan a hagyományos üzletágakon belül a levél- és csekkforgalom továbbra is csökken, míg a csomagforgalom dinamikusan növekedett.

Olyan korszerűsítésekről vannak tervek, mint a mobilautomaták, csekkautomaták, kincstári ügyfélszolgálati pontok kialakítása, számolt be a Portfolio.hu.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Óriási magyar siker a neten: Hide the Pain Harold lett az évtized mémje

Óriási magyar siker a neten: Hide the Pain Harold lett az évtized mémje

Az Emmi ígéri: a fogászatok idén is megkapják az ígért támogatást

Az Emmi ígéri: a fogászatok idén is megkapják az ígért támogatást

Megmutatta a OnePlus, milyen ütős technológián dolgoznak most – videó

Megmutatta a OnePlus, milyen ütős technológián dolgoznak most – videó

Gomperz: A nép börtönében

Gomperz: A nép börtönében

Ismét bizonyítania kell állításait a lúgos orvos áldozatának

Ismét bizonyítania kell állításait a lúgos orvos áldozatának

Előkerült egy érdekes rajz a Microsoft izgalmas új telefonjáról

Előkerült egy érdekes rajz a Microsoft izgalmas új telefonjáról