Matolcsyék kisöpörnék a megmaradt devizahiteleket is

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának döntése értelmében a jegybank készen áll arra, hogy a bankok és az egyéb érintett pénzügyi szolgáltatók rendelkezésére bocsássa a fennmaradt lakossági gépjármű-, személyi és egyéb devizahitel-állomány forintosításához szükséges 1,1 milliárd euró összegű devizát – írta közleményében az MNB.

  • MTI MTI
Matolcsyék kisöpörnék a megmaradt devizahiteleket is

A jegybanki devizaeladási programmal a lakossági jelzáloghitelek forintosításához hasonlóan biztosítható, hogy a konverziós folyamat ezúttal is rendezetten és a forint árfolyamára, valamint a pénzügyi rendszer stabilitására gyakorolt érdemi hatás nélkül menjen végbe – közölte az MNB.

Hozzátették, hogy a devizaalapú gépjármű- és személyi-hitelállomány egyrészről árfolyamkockázatot jelent az érintett mintegy 250 ezer háztartás számára, másrészről ezek a hiteladósok a devizahitelükön felül egyéb, jellemzően már forintosított jelzáloghitellel is rendelkeznek.

A monetáris tanács az érintett hitelek forintosítására 1,1 milliárd eurós maximális keretet szabott meg, mivel a bankoknál és egyéb pénzügyi szolgáltatóknál ekkora lakossági devizahitel-állomány maradt a deviza-jelzáloghitelek forintosítását követően a 2015. első negyedéves adatok alapján.

Az MNB a kapcsolódó jegybanki devizaeladási eszközt nemcsak közvetlenül a jegybanki partnerkör, hanem közvetve, a partnerkörbe tartozó intézményeken keresztül, az ilyen hitelállománnyal rendelkező pénzügyi szolgáltatók teljes körének rendelkezésére bocsátja.

A jegybank kész arra, hogy feltétel nélkül, azonnal a bankok és egyéb pénzügyi szolgáltatók rendelkezésére bocsássa a konverzióhoz szükséges devizát, de lehetővé teszi, hogy a hitelintézetek legfeljebb egy éven át az MNB-nél tartsák a megvásárolt összeget.

Az MNB szerint a bőséges devizatartalék-többletből adódóan a jegybank devizaeladási programja mellett is biztosított a hosszú távú devizatartalék-megfelelés.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

Nem félünk eléggé

Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.