Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A működés első húsz évében évről évre átlagosan 100 milliárd forint közpénzzel kellene támogatni az erőműtársaságot annak érdekében, hogy egyáltalán működőképes maradjon, a projekt megtérülése pedig kizárólag valószerűtlenül magas áramárak mellett képzelhető el. Ezek a legfontosabb megállapításai annak a kutatásnak, amelyet az Energiaklub Pakskontroll programjának felkérésére készített Felsmann Balázs, a Corvinus Egyetem Stratégiai és Nemzetközi Menedzsment Kutatóközpontjának vezetője. A volt energetikai szakállamtitkár a tanulmány ismertetésekor kiemelte: mindez homlokegyenest ellentétes azzal, amit ma a magyar kormány Paks II. kapcsán állít. (Felsmann Balázs tanulmányáról szóló cikkünk itt található)
A zöld mezők jelzi azt, ahol a konstrukció megtérülhet.
Energiaklub
A szakember által készített és bemutatott szimulációs modellt az Energiaklub nyilvánosan is elérhetővé tette, és jelezte: azt közvetlenül is eljuttatja hazai és európai döntéshozóknak. A saját elképzelésű adatok megadásához, illetve az abból kalkulálandó finanszírozási lehetőségek kiszámításához csak egy Exel-táblázatot dinamikusan kezelni képes programra (illetve számítógépre) van szükség.
A tanulmány készítőinek vélekedése szerint a magyar kormánynak változtatnia kellene a projekthez fűződő kommunikációján: el kellene magyaráznia az állampolgároknak, hogy bár az atomerőműben termelt áram várhatóan nem lesz olcsó és az erőmű működtetése jelentős közpénzeket fog felemészteni, miért akarja mégis ezt a projektet megvalósítani.
