Miért érzünk drágulást, ha hivatalosan nincs?

Miközben a statisztika még mindig csak minimális inflációt mutat, a köznapi benyomások erős drágulást jeleznek.

  • HVG HVG
Miért érzünk drágulást, ha hivatalosan nincs?
HVG

Bár nincs ok csalást feltételezni a statisztikusok részéről, nem árt, ha olykor ellenőrizzük, hogy változatlan összetételű vásárlói kosárért mennyit fizettünk egy-két éve, és mennyit most.

A HVG –  „vonalkódazonos”  árucikkek összehasonlításával – megtette ezt, az után nyomozva, miért érezhetnek egyre többen számottevő áremelkedést. Kiderült, hogy a legtöbb zöldségért és gyümölcsért jóval többet kell fizetni, mint tavaly, s a szolgáltatások ára is megugrott. Ahhoz viszont már hozzászoktunk, hogy a gázért, áramért kevesebbet kell fizetni.

A HVG cikkéből az is kiderül, milyen új portékák és szolgáltatások kerültek be az idén az infláció méréséhez használt fogyasztói kosárba: például a müzliszelet és a teljes kiőrlésű liszt mellett az energetikai tanúsítvány és a kutyák kötelező mikrochipje, miközben a CD-k és a filmelőhívás ára már nem érdekli a statisztikusokat.

További részletek a héten megjelenő HVG-ben.

 


 

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

Orbán MI-hatalmi álmokat szövöget, pedig jobban járna, ha merne kicsi lenni

Orbán MI-hatalmi álmokat szövöget, pedig jobban járna, ha merne kicsi lenni

A magyar mesterségesintelligencia-szuverenitás irreális, a kis országok szűk szakterületi MI-fejlesztésekben lehetnek sikeresek. A kormány most már mintha tényleg komolyan venné az MI-t, de a politikai klíma (bevándorlásellenesség, keresztény fundamentalizmus, elszigetelődés az EU-tól) aligha kedvez egy alapjaiban nemzetközi iparág fejlesztésének. Ahogy a kormánystruktúra instabilitása sem.