Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Évente közel egy paksi atomerőműnyi nukleáris kapacitáshoz elegendő pénzt ölnek Kínában az atomerőmű-építésbe, hogy 5 év múlva az energiamixben a jelenlegi 7-8-szorosát érjék el az atommáglyák. Nagy kérdés, hogy ez akkor is rendben van-e, ha így tömegével kiválthatóvá válnak a környezetszennyező szénerőművek?
Amikor 2011 márciusában Japánban felrobbant a fukusimai erőmű egy blokkja, a világ vezetői arra a döntésre jutottak, hogy lassítják, illetve néhol felfüggesztik vagy akár meg is szüntetik a nukleáris energiaforrások preferálását. Egy ország volt kivétel: Kína – írja a Business Insider.
Az ázsiai birodalom azóta 10 új reaktort volt képes felépíteni, s az amerikai energetikai ügynökség, az EIA (Energy Information Administration) szerint úgy 10 gigawatt termelői kapacitást tolt be a rendszerébe. Ezzel az országos energiamixben (melyben, tényleg csak összehasonlításként: nálunk Paks jelenleg több mint 40 százalékot birtokol) 2 százalékra nőtt az atom részesedése.
2014 novemberében a Kínai Állam Tanács kiadta az "Energetikai Fejlődés Stratégiai cselekvési terve 2014-2020" című dokumentumát, melynek a legfontosabb tézise, hogy értelmében csökkenteni kell az ország szénfüggőségét, és a tisztább energiaforrásoknak a jelenleginél nagyobb teret kell engedni. Ez a nukleáris termelési arányszámokra lefordítva azt jelenti, hogy 2020-ig 15 százalékot, 2030-ra pedig 20 százalékot szeretnének az összenergia-termelésben elérni.
Tavaly – írtuk meg éppen a kínai napenergia-beruházások robbanásszerű növekedése kapcsán – Kína a világon a legtöbbet fordította új atomerőmű építésére; mintegy 9 milliárd dollárt. És igaz, hogy eközben ennek több mint kilencszeresét (83 milliárdot) a szél- és napenergiába pumpált, a nukleáris potenciál növelése gyakorlatilag azt jelenti, hogy a tavalyi beruházási összegből megépíthető lett volna Paks II.
A kínai atomenergia-részesedés ilyen drasztikus emelkedése érdekében 2020-ra 58 GW megépülne, és 30 GW lenne "építés alatt", miközben a jelenlegi kapacitás 23 GW, ami már a világ élmezőnyét jellemző kapacitás (az USA 100 reaktort üzemeltet, Franciaország 58-at, Oroszország 33-at, Dél-Korea 23-at – utóbbi rendszerszinten 20,8 GW összteljesítményre képes). A Business Insider szerint Kína ezzel a tempóval gyorsan a világ vezető atomenergetikai nagyhatalmává válhat, ha 2020-ra valóban megépít még 35 gigawattnyi kapacitást. Az mindenesetre bizakodásra ad okot Kínában, hogy a 64, jelenleg építés alatt álló reaktorból a világban 25 náluk zajlik – mindenféle fennakadások nélkül.
A kínai atomerőművek azonban nem csak a világ számára, de Kínának is problémákat okozhatnak, mivel jelenleg mind az ország keleti, illetve déli régiójában épül – ami logikus, mert az áram iránti kereslet e fejlettebb régiókban a legmagasabb. Ugyanakkor nem szabad eltekinteni attól a ténytől sem, hogy Fukusimában épp egy part menti erőműben történt a cunamit követően a tragédia.
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az eszközökre, ingatlanokra és a működéssel összefüggő károkra is kiterjedhet a céges biztosítás, de jól kell szerződni.
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
A forint árfolyamingadozása feladja a leckét – különösen, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Két hete mlg 50 napos határidőt szabott Moszkvának a tűzszünet elérésére.
Hivatalosan közös megegyezéssel távozik Sárváry István, aki 2016-ban állt a cég élére.