Amikor 2011 márciusában Japánban felrobbant a fukusimai erőmű egy blokkja, a világ vezetői arra a döntésre jutottak, hogy lassítják, illetve néhol felfüggesztik vagy akár meg is szüntetik a nukleáris energiaforrások preferálását. Egy ország volt kivétel: Kína – írja a Business Insider.

Az ázsiai birodalom azóta 10 új reaktort volt képes felépíteni, s az amerikai energetikai ügynökség, az EIA (Energy Information Administration) szerint úgy 10 gigawatt termelői kapacitást tolt be a rendszerébe. Ezzel az országos energiamixben (melyben, tényleg csak összehasonlításként: nálunk Paks jelenleg több mint 40 százalékot birtokol) 2 százalékra nőtt az atom részesedése.

2014 novemberében a Kínai Állam Tanács kiadta az "Energetikai Fejlődés Stratégiai cselekvési terve 2014-2020" című dokumentumát, melynek a legfontosabb tézise, hogy értelmében csökkenteni kell az ország szénfüggőségét, és a tisztább energiaforrásoknak a jelenleginél nagyobb teret kell engedni. Ez a nukleáris termelési arányszámokra lefordítva azt jelenti, hogy 2020-ig 15 százalékot, 2030-ra pedig 20 százalékot szeretnének az összenergia-termelésben elérni.

Tavaly – írtuk meg éppen a kínai napenergia-beruházások robbanásszerű növekedése kapcsán – Kína a világon a legtöbbet fordította új atomerőmű építésére; mintegy 9 milliárd dollárt. És igaz, hogy eközben ennek több mint kilencszeresét (83 milliárdot) a szél- és napenergiába pumpált, a nukleáris potenciál növelése gyakorlatilag azt jelenti, hogy a tavalyi beruházási összegből megépíthető lett volna Paks II.

A kínai atomenergia-részesedés ilyen drasztikus emelkedése érdekében 2020-ra 58 GW megépülne, és 30 GW lenne "építés alatt", miközben a jelenlegi kapacitás 23 GW, ami már a világ élmezőnyét jellemző kapacitás (az USA 100 reaktort üzemeltet, Franciaország 58-at, Oroszország 33-at, Dél-Korea 23-at – utóbbi rendszerszinten 20,8 GW összteljesítményre képes). A Business Insider szerint Kína ezzel a tempóval gyorsan a világ vezető atomenergetikai nagyhatalmává válhat, ha 2020-ra valóban megépít még 35 gigawattnyi kapacitást. Az mindenesetre bizakodásra ad okot Kínában, hogy a 64, jelenleg építés alatt álló reaktorból a világban 25 náluk zajlik – mindenféle fennakadások nélkül.

A kínai atomerőművek azonban nem csak a világ számára, de Kínának is problémákat okozhatnak, mivel jelenleg mind az ország keleti, illetve déli régiójában épül – ami logikus, mert az áram iránti kereslet e fejlettebb régiókban a legmagasabb. Ugyanakkor nem szabad eltekinteni attól a ténytől sem, hogy Fukusimában épp egy part menti erőműben történt a cunamit követően a tragédia.