Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Ha megszokta, hogy évfordulókor a biztosítókat megversenyezteti, és mindig egyre olcsóbb kgfb- vagy cascodíjakat kap, akkor idén vegyen egy nagy lélegzetet, mielőtt megnézi az ajánlatokat. A piac elérte a mélypontot, és várhatóan díjemelés jön. A legnagyobb emelést a fuvarozók kaphatják a nyakukba, de ők nagyon nem szeretnék ezt cipelni, ezért megpróbálják majd áthárítani – például önre.
Alaposan felkavarta az állóvizet a Netrisk biztosítási alkusz portálja, amikor nemrég közölte, hogy az év első felében 17 százalékos, éves összehasonlításban pedig 22 százalékos emelkedést regisztrált a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) átlagos díjában. Míg a személygépkocsik átlagos kgfb-díja július végén – a portál saját adatai szerint, és a saját ügyfélkörében – 26 ezer 311 forint volt, a szakmai előrejelzésben azt sem tartották kizártnak, hogy a jövő évközben kötött szerződéseknél már 30 ezer forint fölé emelkedik a mutató (és még erre jön a 30 százalékos baleseti adó).
Nagy Koppány, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeleti igazgatója a minap egy konferencián már csitítani kényszerült a kedélyeket. Egyrészt arra hivatkozott, hogy a 20 (vagy akár 30) százalék körüli emelkedést a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) eddigi adatai nem támasztják alá. A szövetség teljes piacra (és nem csak netriskes ügyfelekre) vonatkozó adatai szerint ugyanis a kgfb-átlagdíj egy év alatt 19 ezer 887 forintról 21 ezer 910 forintra emelkedett, vagyis 10 százalék körüli volt csak a drágulás. A casco biztosítások ugyanezen időszak alatt 4 százalékos díjemelkedést mutattak, és az első félév végén 79 ezer 210 forintos átlagon álltak (egy teljes évre vonatkozóan). A személygépkocsi-kgfb a 2010-es díjszint 65 százalékán áll jelenleg, míg a teherjárműveknél ez az arány 90 százalék, vagyis öt év alatt a magánügyfeleknél elég nagy csökkenés volt tapasztalható.
Ugyanakkor az MNB is elkerülhetetlennek tartja a díjemelést, mert a korrigált kárhányad 80-90 százalék közé nőtt, sőt egyes teherjármű-kategóriákban már meghaladja a 100 százalékot. Utóbbi esetben ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a biztosítóknál a díjbevételek nem fedezik az okozott károk után kifizetett javítási összegeket. Nagy Koppány viszont azzal ütötte el a téma élét, hogy azt mondta, „ha a díjemelés el is érné a 30 százalékot, akkor sem lenne több egy jó kávé áránál havonta”. A felügyeleti igazgató itt a személygépkocsi-kgfb-re gondolt, és prognózisát a hvg.hu érdeklődésére egy másik nagy online portál, a biztositas.hu is megerősítette, szerintük évi 1-2 ezer forintos drágulásra számíthatnak az ügyfelek.
A fuvarozók 5 százalék felett már hárítanának
A probléma igazából nem is itt várható, hanem a tehergépjárműveknél. „A flottabiztosítások díjában valamivel nagyobb, 20-30 százalékos emelésre számítunk” – mondta a hvg.hu-nak Gergely Beatrix, a biztositas.hu marketingvezetője. A Fuvarozó Vállalkozók Országos Szövetségénél (FUVOSZ) viszont úgy gondolják, hogy ez túlzott mérték lenne. „Figyelembe véve a korábbi időszakok hektikus díjversenyét, szükség lehet 3-8 százalék közötti emelésre, de azokat a biztosítókat, amelyek ennél magasabb emelést ajánlanak ki, mindenképpen az MNB ellenőrei figyelmébe ajánlanám, mert vagy nem akarnak teherautó-biztosítást kötni, vagy a pénzügyi előírásoknak való megfelelőségükkel lehet gond” – fogalmaz keményen Peredi Péter főtitkár. A FUVOSZ ezért azt javasolja a tagjainak, hogy a 2016-os szerződéseik megkötésekor igyekezzenek fenntartani a jogot arra, hogy ha az általános költségnövekedésük az 5 százalékot eléri vagy meghaladja, akkor azt a szerződés évközi módosításával érvényre juttathassák a fuvardíjaikban. Vagyis röviden: ha emelkedik a biztosítás díja, a fuvardíjat is emelni fogják, ami végső soron a szállított termékek árát fogja emelni.
„A teherautóknál – különösen a nemzetközi forgalomban – már néhány nagyobb káreset is meg tudja mozgatni a piacot, mert olyan nagy értékekről van szó, amelyek erősen megnövelhetik a kárkifizetéseket” – mondja Gilyén Ágnes, a MABISZ kommunikációs főosztályvezetője. Emlékeztet arra is, hogy a nemzetközi összehasonlítások alapján a mai magyar árszint messze a legalacsonyabb még a régióban is, ami nagyrészt az elmúlt évek kiélezett piaci versenyének, és azon belül is főként az internetes összehasonlítás lehetőségének köszönhető. A lefelé tartó spirál azonban nem mehet a végtelenségig, amit már az is jelzett, hogy a biztosítók tavaly összességében 6 milliárd forintot meghaladó veszteséget szenvedtek el a kgfb-üzletágban.
Több a baleset, ami nagyon viszi a pénzt
Az átlagos magyarországi kárérték a Mabisz adatai szerint 380-390 ezer forint között van, és mivel az üzemanyagárak az utóbbi időben többnyire csökkentek, megnőtt a vezetett kilométerek száma, ezzel együtt pedig a káresetek száma is. Szintén kedvezőtlen az a tendencia, hogy a súlyosabb balesetek száma és gyakorisága is nő.
„A kötelezőbiztosítás tipikus kopogtató termék, mivel mindenkinek kell vennie, akinek van autója, így a biztosító kapcsolatba tud kerülni az ügyféllel, akinek azután más termékeket is könnyebben ad el. Vagyis az árát nem kizárólag a kárhányad határozza meg” – árnyalja a képet Gergely Beatrix, hozzátéve, hogy adataik alapján az elmúlt években folyamatosan csökkent azok száma, akik széleskörűen összehasonlították a biztosítási ajánlatokat az évfordulókor. A viszonylag alacsony díjszabás miatt lankadt az ügyfelek figyelme, ha viszont jelentősebb emelések jönnek, akkor ismét sokan észbe kaphatnak.
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
A cégértékelés egy bonyolult, összetett folyamat. Vannak azonban széles körben elfogadott értékelési módszerek, amelyek erre alkalmazhatók.
Lassan valóban eljön az ideje annak, hogy a cégvezetők mérlegeljék, mit kezdjenek az MI kínálta lehetőségekkel.
Költséghatékony és magas minőségű szolgáltatások érhetők el, akár a teljes munkavállalói körre, akár csak a kulcspozícióban lévő alkalmazottakra.
A minisztériumnak világossá kell tennie, hogy Gustav Klimt Afrikai herceg című festményének kiviteli engedélyeztetési folyamata során becsapták őket, vagy ők hibáztak. Enélkül rajtuk marad a gyanú, hogy valami még súlyosabb dolog történt – állítja Molnos Péter művészettörténész.
Az őrmestert a történtek után eltiltották minden szakmai és nyilvános szerepléstől, és a tervezett előadásait sem tarthatta meg.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.
Az okok most egyértelműek.
Nem a MÁV hónapja volt a június, és ez az internetezők ingerküszöbét is átütötte.
A BKV belső vizsgálatot indított.