Gyors, biztonságos és olcsó fizetési mód – ez a qvik
Van a kártyás fizetés elfogadásánál jóval olcsóbb megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
A 9900 MW - ennyi napelemes kapacitást szerelt fel és kapcsol be a hálózatába Kína csak az idén. Ezzel tovább trappolnak a 150 GW-os céljuk felé, és most már hallani sem akarnak lassításról.
A kínai nemzeti energiahivatal közleménye szerint az ázsiai országban az idei év első kilenc hónapjában az országos hálózatra beléptetett 9,9 GW új napelemes kapacitást. (A jobb érthetőség kedvéért íme egy viszonyítási szint: ez a 9,9 GW önmagában több, mint a teljes jelenlegi magyarországi villamoserőművi kapacitás – mely "csak" alig több, mint 8930 MW.)
A kis híján 10 GW kapacitásból 8,32 GW kifejezetten napelemes erőmű (értsd: ipari méretű termelő), és a fotovoltaikus rendszerek (PV) melyeket zömmel épületek tetejére telepített, tette ki a fennmaradó 1,58 gigawattot. (Újabb viszonyítási pont: a Paksi Atomerőmű névleges teljesítménye 2 GW.)
A hír a Xinhuanet közölte azt követően, hogy a kínai energiahivatal bejelentette: az ország 2020-ban szeretné átlépni a 150 GW kapacitási szinten. Jelenleg már a 40 GW közelében járnak.
Az energiahivatalt irányító Dong Xiufen szerint az elkövetkező években a PV rendszerek telepítésén lesz a hangsúly, és Nyugat, illetve Dél felől a fókusz fokozatosan Közép- és Kelet-Kínára tevődik majd át, és reményeik szerint évente 20 GW-tal tudnak majd növekedni. A szárnyalásról szóló híreket azért az kicsit beárnyékolja, hogy az előzetes tervek 2015-re még 17,8 GW új napelemes kapacitás beépítéséről szóltak, de ettől a kínaiak biztosan elmaradnak majd.
Kínában az idei energiatermelési mutató – az év első kilenc hónapjában – meghaladta a 30 milliárd (!) kWh-t. Azt tervezik, hogy az évtized végére a nem fosszilis energiatermelésből a fogyasztás legalább 15 százalékát biztosítani fogják.
Mint azt korábban megírtuk, Kína ugyan világelsőnek számít az új atomerőmű építésében, ami 2014-ben számszerűen azt jelentette, hogy mintegy 9 milliárd dollárt fektetett be a nukleáris projektjeibe. Eközben azonban ennek több mint kilencszeresét, összesen 83 milliárdot pumpált bele a szél- és napenergia projektekbe, amivel el is érte már, hogy a megtermelt megújuló energia mennyisége – még a vízierőművek nélkül is – nagyobb legyen az atomerőművinél.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál jóval olcsóbb megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
A papírmentes nyugtaadás mellett egyszerűbb használatot és költségcsökkentést hoz az átállás.
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.