szerző:
Gyenis Ágnes
Tetszett a cikk?

Ha nincs fizetése vagy ingósága a NAV felé tartozónak, akkor az adóhivatal lefoglalhatja az ingatlant. De nincs joga az árverésre bocsátott ingatlanok kiürítésére és kilakoltatásra az adóhatóságnak – erről a vevő intézkedhet. A decembertől élő téli moratóriumig adótartozás miatt jó eséllyel senki sem kerül az utcára.

Miközben a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) az idén eddig közel egymillió esetben próbálta megszerezni a neki járó pénzt az adótartozók bankszámláiról, mindössze 522 darab elektronikus ingatlanárverést tartott. Ezekből is csupán 94 eladásában járt sikerrel, s nem is túl jó áron: a becsült 570 millió forinthoz képest 492 milliót kaszált – tájékoztatta a hvg.hu-t az adatokról a NAV.

Ezek szerint a kalapács alá került ingatlanokért átlagosan 5,2 millió forintot voltak hajlandók adni az árverési vevők. A jelek szerint nem nagyon érdemes bíbelődnie az adóhatóságnak holmi ingatlanárverésekkel, amikor az idén október végéig 346 milliárd forintnyi adótartozást hajtott be, jórészt a bankszámlák megcsapolásával. A pénzintézeti, közüzemi vagy egyéb tartozások miatt ugyanakkor évente megközelítőleg félmillió végrehajtás indul, amelyekben száz adós közül egy elveszíti az ingatlanát vagy más, jelentős vagyontárgyát – a többség viszont a baj előtt fizet vagy egyezséget köt.

Ha nincs más, az ingatlant lefoglalhatja a NAV

Sok adózó gondolja tévesen úgy, hogy a NAV kiteheti őt a lakásából. Az adótartozás miatt valóban el lehet veszíteni az otthont, de a hatóságnak nincs jogosítványa arra, hogy bárkit kilakoltasson. Ha az adósnak nincs megterhelhető bankszámlája, nem lehet letiltani a fizetését, nincs egyszerűen pénzzé tehető ingósága, akkor az adóhatóság valóban lefoglalhat lakó- és egyéb célra használt ingatlant. Az ingatlanra azonban – közölte a hvg.hu-val a NAV sajtóosztálya – csak akkor tehetik rá a kezüket, ha a tartozás vagy meghaladja az 500 ezer forintot, vagy, ha annál kisebb, az ingatlan értéke azzal „arányban áll”. Azaz szóba jöhet például egy piciny nyaraló vagy egy garázs.

Az adósnak menetközben bármikor lehetősége van arra, hogy megmentse az ingatlant az árveréstől és fizessen. Ha már értékesítésre kerül a sor, a NAV nem mérlegeli, hogy a szóban forgó ingatlan lakott-e vagy sem. Adatot sem gyűjt arról, hányszor fordul elő, hogy az értékesített ingatlanban laknak. Azt sem tudják – állítják -, hogy az árveréseik után eddig hány család került az utcára. A kilakoltatásban – amit mindig az új tulajdonos kezdeményez - egyáltalán nem vesznek részt, mivel az már nem adóhatósági, hanem végrehajtási eljárás.

Az adóhatóság nem lakoltathat ki, bár az ingatlanra ráteheti a kezét
Túry Gergely

Az új, szeptembertől élő végrehajtási szabályok elnyújtják a kilakoltatási folyamatot, ennek köszönhető, hogy például a korábbi devizahitelesek – akik zömével a bankok szeptember végéig elszámoltak -, a december elsején kezdődő és március elsejéig tartó téli kilakoltatási moratóriumig biztosan nem kerülnek az utcára. Mint a HVG hetilap október végén megírta, lakóingatlan árverezése ugyanis a közzétételtől számítva legalább 60 napig tart. Ilyenkor ugyanis értesíteni kell a helyi jegyzőt, aki ennyi időt kap arra, hogy szükség esetén – ha fennáll a veszély, hogy az adóst kilakoltatják, s ő képtelen gondoskodni a lakhatásáról – intézkedjen a rászoruló megsegítéséről. Ez a segítség természetesen az adótartozókat is megilleti. Sőt, ha az új szabály hatályba lépése előtt elárverezték a lakást, s a vevő még nem ebrudalta ki onnan a benne lakót, de ezt meg akarja tenni, akkor a vevőnek kell értesítenie a jegyzőt, s 60 napig várnia a kilakoltatással. A magyar Alaptörvény ugyanakkor nem teszi alapjoggá a lakhatást (ami nem lakást, hanem hajlékot, szállást jelent), csak azt írja elő, hogy az államnak törekednie kell az emberhez méltó lakhatási feltételek megteremtésére.

Az adóhatósági ingatlanárverésbe bekapcsolódhatnak a bankok is, amelyekre egyébként nem jellemző, hogy ők kezdeményeznék ezt (azokkal a lakáshitelesekkel szemben, akikkel szeptember közepéig elszámoltak, október 15-étől elindíthatták a végrehajtást). Ha azonban a bíróság engedélyezi, hogy az adóhatóság által kezdeményezett eljárásba egy, az adott ingatlanra jelzálogjoggal bíró pénzintézet vagy egyéb hitelező bekapcsolódjék, akkor az események menedzselése kikerül az adóhatóság jogköréből és a bírósági végrehajtóhoz kerül. Az adóhatóságnak ez nem jó hír, mert a jelzálogjogosult elsőbbséget élvez és a tapasztalatok szerint mindent visz. Ám, ha a jelzálogos hitelező elalszik, nem kapcsolódik be a folyamatba, és az adóhatóság értékesíti az ingatlant, elvész a jelzálogjogos elsőbbsége, s így jó eséllyel neki nem jut semmi. 

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!