Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Nem sok jót ígér, hogy miután 2015-ben majd' 100 milliárdot keresett a jegybank a devizahitelek forintra váltásán, most azon dolgoznak, a még mindig bajban lévő 144 ezer lakáshitelessel is kezdenének valamit. Felidézi: az egykori devizahitelesek gondjainak nagyobb részét az elszálló forintárfolyam okozta, ezért is érdekes, hogy a korábban két ciklust is MNB elnökként "lehúzó" Surányi György az ATV „Szabad szemmel” című műsorában egy riporteri kérdésre kerek perec azt mondta: a kormányzatnak erkölcsi kötelessége lett volna saját árfolyamgyengítő politikája hatását nem a devizaadósokra hárítani.
Az MNB által kiadott „Félidős jelentés 2013–2016” című beszámolóból viszont az derül ki, hogy a Matolcsy György vezette jegybank valamiféle saját profitra törekvő intézménnyé vált, és e kapcsán az is, hogy a tavalyi „profit” közel 100 milliárd forint volt. Surányi a tévéműsorban azt mondta: az MNB az államháztartás szerves része jogi, számviteli és statisztikai szempontból is. (a blog szerint ez azt jelenti, hogy "ez a pénz a mi pénzünk", nem pedig a jegybanké.)
Stiller Ákos
Surányi szerint a jegybank a devizahitelek fornitosításán eurónként közel 40 forintot nyerhetett: "Ilyen körülmények között kifejezetten cinikusnak tűnik, hogy az MNB közzétette: mivel még mindig 144 ezer a bajban levő lakáshiteles, csináljanak már valamit a bankok".
