Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Szintet lépett az utóbbi időben a magyarok nyugatra vándorlása. Míg korábban a magasabb fizetések miatt mentek külföldre dolgozni, többnyire azért, hogy hazatértük után be tudják indítani az itthoni életüket, az utóbbi időben markánsan megjelent egy új kivándorló csoport. Ők a hazai közállapotok miatt már kilátástalannak ítélik saját maguk és az ország helyzetét, elegük van abból, ami itt folyik, és eleve úgy indulnak útnak, hogy soha nem akarnak visszatérni. Ők keresettebb munkavállalók kint, mint azok, akik esetleg könnyebben meggondolhatják magukat, és idővel hazaköltözhetnek, ezért tárt karokkal várják őket. A kivándorlás mértéke eközben a vezető munkaközvetítő cég adatai szerint nem csökken, továbbra is ezerszámra hagyják el az országot a magyarok – most már sokan menekülésként megélve a helyzetüket.
És ha már külföldi munka, akkor: a főváros három pontján (a Keleti és a Nyugati pályaudvarnál, illetve a Kerepesi út egyik benzinkútjánál) újabban minden reggel tucatszámra jelennek meg olyan sofőrök, akik „véletlenül éppen” egy olyan 7 vagy 9 fős üres kisbusszal terveznek nekivágni Németországnak, Svájcnak, a Benelux államoknak vagy Angliának, amelyben „éppen akad” 6-8 üres hely. „Véletlenül” jönnek is az utasok, akik az erre létrehozott Facebook-csoportok (például ez, vagy ez, vagy ez) bejegyzéseiből, vagy a népszerű Oszkar.hu-n keresztül értesülnek a lehetőségről, aztán együtt indulnak Nyugat-Európa felé.
Virágzik a telekocsinak álcázott üzletszerű személyszállítás, amit magánemberként elvileg nem lehetne végezni, csak cégként, befizetve az adókat és a járulékokat. Csak épp nem így történik. A magyar magánvállalkozó ezt is megoldotta okosba, ha pedig két adóellenőr utasnak álcázva beül a kocsiba, azzal sem megy semmire, mert a viteldíjat csak Hegyeshalom után kéri el a fuvaros, az ausztriai pénzmozgásokba pedig egy NAV-os nem szólhat bele. Egy ilyen feketéző kisbusz évente 30 millió adómentes forintot termel, és már több százra tehető az ingázó járművek száma.
A hét képe - Viszik, mint a cukrot: óránként 793 darab rendelés érkezik az eddigi legolcsóbb Teslára
Tesla
Kihúzta a gyufát a héten a kormány a nyugdíjasoknál (is). Aktuális kabinet még soha nem ígért olyan kevés nyugdíjemelést, mint most tette azt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. A nyugdíjasok kibuktak a mindössze 0,9 százalékos ajánlaton. A Nyugdíjasok Országos Szövetsége tiltakozott, és felháborodott, mert a tervezett intézkedés indoklására szerinte olyan érveket hozott a kormány, amelynek nincs köze a nyugdíjas fogyasztói szokásokhoz, érdemben nem befolyásolják azokat.
Egy jól értesült cseh fegyverkereskedő megelőzte a Belügyminisztériumot azon a beszerzésen, amelyen hirdetmény közzététele nélküli meghívásos pályázaton modernizálnák a Magyar Honvédség helikopterállományát. Pedig a tárca is sietett, annyira sürgősnek tartotta a német helikopterek megvásárlását, hogy még közbeszerzést sem írt ki arra. A magyar közvetítő szerint azonban létezik egy 2,5 milliós különszerződés is, így a cseh cég haszna „csak” körülbelül 6 millió euró lehet. Ezzel az 1,8 milliárd forintos jutalékkal csak egy apró probléma akad, mégpedig az, hogy közpénz.
Elkezdődött az amerikai kitiltási botránnyal kapcsolatos per. A fő tanú azt állítja, hogy a vádlott közölte vele: a Századvég, konkrétan Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató korábbi elnöke el tudná intézni az étolaj áfájának csökkentését, ha egy megadott alapítvány számlájára 2 milliárd forintot átutalna a magyar piac vezető gyártója, az amerikai tulajdonú Bunge. A vádlott viszont azt állította a tárgyaláson, hogy félreértették, amit mondott.
A tanúként beidézett Heim Péter vallomásában gyakorlatilag mindent tagadott, sem a per fő tanúját, sem a vádlottat nem ismeri, soha nem is látta, de még arról is csak a sajtóból értesült, hogy áfacsökkentés lehet az alapvető élelmiszereknél. Azt mondta, ő már régóta nem vesz részt a Századvég cégének operatív irányításában, “csak” az igazgatóság elnöke, a Századvég Alapítvány ügyeire pedig végképp nincs semmi rálátása. Azt sem tudja - mondta - hogy a kormány hogyan köt stratégiai szövetségi megállapodásokat a cégekkel, annak ellenére sem,hogy a Századvég a Tesco megállapodásának előkészítésénél tanácsadóként közreműködött.
Szijjártó Péter szerint, ha a 2024-es nyári olimpiát Budapesten rendeznék meg, az 3,7 milliárd euró bevételt hozna az országnak. Azt, hogy ezt hogyan számolták ki a külgazdasági tárcánál, nem tudni, de azt sem, hogy a miniszter miért gondolja azt, hogy ez a világraszóló rendezvény éppen százezer embernek adna munkát. Szijjártó Péter azonban erről beszélt az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) konferenciáján, melynek témáját az olimpia gazdasági hatásai adták.
Péntek este robbant a hét közéleti atombombája: a Magyar Nemzeti Bank alapítványai közzétették összesítéseiket, amelyekből kiderül, kikkel kötöttek támogatási szerződéseket.Támogatást kaptak egyetemek, hazai és határon túli alapítványok, milliók mentek megannyi - továbbra is ismeretlen - magánszemélynek, de többszáz millió jutott a VS.hu-t kiadó, és a jegybankelnök rokona érdekeltségének tartott New Wave Productions Kft.-nek is. Az egyik alapítvány, amely kuratóriumi elnöke éppen Matolcsy György, tízmilliókkal szállt be a Matolcsy György gazdasági munkásságáról szóló könyv kiadásába, más nyelvre fordítására. És ezek csak szemelvények egy listáról, amely önmagában képes bemutatni a mai magyarországi viszonyokat.
