szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A Miniszterelnökséget vezető miniszter bő két éve egyszer már beígért egy ágazatnak éppen 100 milliárd forint támogatást, ám a Tokaj-hegyaljai régió komplex fejlesztési és infrastrukturális támogatásából máig nemigen lett semmi. A pénteken az élelmiszeriparnak ígért 100 milliárdos fejlesztési és versenyképesség-javító támogatás azonban ennek ellenére célba érhet, mivel már a részleteket tárgyalják az áfacsökkentés és a nagy élelmiszer-feldolgozók támogatási formái ügyében.

A szakmai egyeztetéseket követően 100 milliárd forint támogatást kaphat a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) forrásaiból az élelmiszeripar; erről döntött szerdai ülésén a kormány - közölte Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter egy pénteki sajtótájékoztatón. Lázár szerint az élelmiszer-feldolgozást fejleszteni kell a versenyképesség javítása érdekében, ezért döntött a kormány úgy, hogy a GINOP-on belül elkülönítenek az élelmiszer-feldolgozás számára egy pályázati sort. A kormány az élelmiszeripar fejlesztésére 50 milliárd forint vissza nem térítendő és 50 milliárd forint visszatérítendő támogatást tud mobilizálni.

A miniszter megjegyezte, hogy az elnyert forráson belül a vissza nem térítendő és a visszatérítendő támogatás aránya 49-51 százalék lesz. Mint mondta: a Miniszterelnökségen készen állnak arra, hogy a jövő héten szakértői tárgyalásokat folytassanak az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségével (ÉFOSZ) a pályázati kiírás gyorsítása érdekében. "Ha a szóban forgó program eredményes, a kormány nem zárkózik el annak folytatásától sem" - jelezte a miniszter. Úgy látja, hogy a kormány elé került konkrét probléma - a tejágazat gondjai - megoldása során a kormány arra a következtetésre jutott, hogy a tejtermelők megsegítésének egyik módja az élelmiszer-feldolgozás fejlesztése és versenyképességének javítása.

MTI / Koszticsák Szilárd

A Vidékfejlesztési Program (VP) valamivel több mint 200 milliárd forintos és a GINOP 100 milliárd forintos támogatási keretéből nem lehet megoldani a nagy magyar élelmiszeripari vállalatok támogatását, ehhez az unió nem járul hozzá. A mezőgazdasági tevékenységet és élelmiszer-feldolgozást végző mikro-, kis- és  közepes vállalkozások a VP-ből kaphatnak támogatást, míg a kicsi és a közepes élelmiszer-feldolgozó cégek a GINOP-ból. A nagy élelmiszer-feldolgozó cégek számára a Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium zárt pályázati forrásaiból igénybe vehető támogatás áll rendelkezésre. 

A miniszter beígérte, hogy a mindennapi élethez leginkább szükséges élelmiszerek általános forgalmi adója (áfa) csökkenni fog, s hogy ezzel elsősorban az alacsony keresetűek és különösen a nyugdíjasok megsegítése a kormány célja, mivel ezt a termékcsoportot tapasztalataik szerint a nyugdíjasok fogyasztják a legnagyobb mennyiségben.

Éder Tamás, az ÉFOSZ elnöke ugyanakkor azt mondta, hogy a magyar élelmiszer-feldolgozóknak a versenyképességük hagy leginkább kívánnivalót maga után, mivel 20-30 éves technológiai megoldásokat alkalmaznak, jövedelmezőségük alacsony. A múlt évben az élelmiszeripar teljesítménye ugyan 4,3 százalékkal nőtt az előző évhez képest, de ez elsősorban a kivitelnek köszönhető, ami 10 százalékkal bővült, míg a belföldi értékesítés csak 1 százalékkal. Vagyis: tovább folytatódott a magyar élelmiszeripar belföldi piacvesztése. A magyar élelmiszeripari termelés értéke éves szinten nem éri el a 3 ezer milliárd forintot - tette hozzá Áder Tamás.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!